Hull (Szlovákia)
| Hull (Hul) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1290 |
| Polgármester | František Golha |
| Irányítószám | 941 44 |
| Körzethívószám | 035 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1220 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 128 m |
| Terület | 12,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48,1014°, k. h. 18,2714° | |
| é. sz. 48,1014°, k. h. 18,2714° | |
| Hull weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hull (szlovákul Hul) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2011-ben 1220 lakosából 1166 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Érsekújvártól 15 km-re északkeletre, a Zsitva bal partján észak-déli irányban több mint 2 km hosszan nyúlik el az 511-es út mentén.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Megtalálták itt a vonaldíszes kerámia temetőjét és a lengyeli kultúra településének nyomait, a kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra sírjait, hallstatt kori sírokat és a római korból származó barbár település nyomait egyaránt. A Nagymorva birodalom időszakában szláv település állt ezen a helyen, de lakott volt a 10. - 12. században is.
Első írásos említése "Kul" alakban 1290-ben a nyitrai káptalan oklevelében történik egy bizonyos Salamon nevű hulli földbirtokos kapcsán. 1410-ben "Huly", 1470-ben "Naghwl" alakban szerepel az írott forrásokban. Kezdetben helyi nemesek birtoka, majd a lévai váruradalom része volt. 1444 és 1531 között a település két részből, Kis- és Nagyhullból állt. Későbbi története során több nemesi család birtoka volt. 1601-ben 18 ház állt a faluban. 1657-ben a török által elpusztított települések között említik. 1720-ban 8 adózó portája volt. 1828-ban 98 házában 670 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "HULL. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura Motesiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez két mértföldnyire, Nohajnak filiája, szõleje helyben, legelõje elég, réttyei, és földgye termékenyek, gyümöltsös kertyei jók. " [2]
Fényes Elek szerint "Húll, tót-magyar falu, Bars vmegyében, közel a Zsitvához: 720 kath. lak. Buzája sikeres, juha sok; bora, fája elég. F. u. a Motesiczky s a t. Ut. p. Érsekujvár." [3]
1910-ben 824, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 1229 lakosából 1217 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1863-ban épült neobarokk stílusban, barokk festményekkel.
- Klasszicista kastélya a 19. század elején épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hul.sk
- E-obce.sk és Hul története a Vlastivedný slovník obcí na Slovensku alapján
- Községinfó
- Hull Szlovákia térképén
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

