Muzsla (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muzsla (Mužla)
Muzsla templom.JPG
A muzslai katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Drapák Károly
Irányítószám 943 52
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 1923 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 121 m
Terület 52,097 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Muzsla  (Szlovákia)
Muzsla
Muzsla
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 48′, k. h. 18° 36′Koordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 18° 36′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Muzsla (szlovákul Mužla) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Kismuzsla és Szentgyörgyhalma tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párkánytól 10 km-re nyugatra fekszik, a Muzslai-patak mellett. 5210 hektáros kataszteri területe délen a Dunáig terjed, nyugaton a Csenkei-erdő legnagyobb része is Muzslához tartozik.

Muzslát érinti a 63-as főút Komáromot Párkánnyal összekötő szakasza, valamint a Párkány-Érsekújvár közötti 509-es főút (ez utóbbi a falutól mintegy 2 km-re északra halad). Mellékutak kötik össze Bélával (6 km) és Bátorkeszivel (15 km). Vasútállomás a Pozsony-Budapest fővonalon.

Nyugatról Karva, északnyugatról Búcs és Köbölkút, északról Sárkányfalva, Béla és Libád, északkeletről Kőhídgyarmat, keletről Ebed községekkel határos. Déli határát a Duna alkotja Lábatlannal és Nyergesújfaluval. Északi határának egy részét az 509-es út alkotja.

Muzsla négy kataszteri területre oszlik:

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muzslán három különböző gólyafészket is evidáltak. 2011-ben 5, 2012-ben 4, 2013-ban 5 fiókát számoltak össze az egyik fészekben.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén már az újkőkorban is éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák népének, valamint a zselizi kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő. A község környékén két kisebb méretű ideiglenes római katonai tábor nyomait fedezték fel. 1156-ban Mosula néven említik először [3], neve a szláv "Mužilo" személynévből származhat. A Csenke major területén a Duna partján egykor földvár állt, amelynek nyomai 1720 körül még jól látszottak. 1325-ben Musla-i Jakab fogott bíraként szerepelt.[4]

A falu Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát 1332-ben említi először a pápai tizedjegyzék, de valószínűleg ennél sokkal régebbi. 1337-ben már Kismuzslát is megemlítik, melynek Szent István tiszteletére szentelt temploma volt. Mindkét Muzsla ekkor az esztergomi érsek birtoka. 1550-ben 4 adózó portája volt a községnek. 1570-ben az esztergomi szandzsák török adóösszeírásában Nagymuzsla 60 házzal szerepel, míg Kismuzsla ekkor már lakatlan.[5] 1594-ben 4 és fél portája volt. 1622-ben ismét két faluként említik Alsó- és Felsőmuzsla néven, ekkor 7 portája volt. 1647-ben a porták száma 9 volt.

Vályi András szerint "MUZSLA. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Dunához közel, földgye jó, legelője elég, fája mind a’ két féle van, szőleje számos, el adásra jó módgya a’ Dunán, és Esztergomban, réttyét, és legelőének egy részét néha a’ Duna meg őnti."[6]

Fényes Elek szerint "Muzsla, magyar falu, Esztergom, az uj r. sz. Komárom vgyében, Esztergomhoz nyugotra 1 órányira, 2000 kath. lak., paroch. templommal, gyógyszertárral, tisztiházzal. Róna határa első osztálybeli, s a lakosok birnak 1919 hold első, 958 3/4 hold második osztálybeli szántóföldet, 371 h. rétet, 1401 2/3 kapa szőlőt; van igen jó legelője és erdeje is. Birja az esztergomi érsek. "[7]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, 1909-ig annak székhelye volt. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 2942 lakosából 2934 magyar volt.

2001-ben 1937 lakosából 1640 magyar és 268 szlovák volt.

2011-ben 1923 lakosából 1427 magyar, 380 szlovák, 9 cseh, 8 cigány és 94 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]

Oktatás, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községi hivatal épülete
  • Endrődy János Alapiskola és Óvoda - a magyar nyelvű alapiskolában mintegy 150 gyerek tanul.[9] 2002-ben vette fel az 1856-ban elhunyt kántortanító, Endrődy János nevét.[10]

Híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mészáros Imre (1811–1865) esztergomi kanonok, egyháztörténész, a MTA levelező tagja.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1737-ben épült.
  • A katolikus templom mellett álló Szentháromság-szobrot 1912-ben állították.
  • Az 509-es út mellett álló határkeresztet 1779-ben állították.
  • A két világháború áldozatainak emlékműve a falu központjában levő parkban áll. Nagy János hetényi szobrászművész alkotását 1997-ben avatták fel.
  • Az alapiskola épülete (homlokzatán a magyar címerrel) 1912-ben épült.[11]
  • Szent Flórián szobra

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Muzsla (település) témájú médiaállományokat.