Barsbaracska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barsbaracska (Bardoňovo)
Barsbaracska címere
Barsbaracska címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
PolgármesterWurczer Péter (független)
Irányítószám941 49
Körzethívószám035
Forgalmi rendszámNZ
Népesség
Teljes népesség682 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Terület23,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 00″, k. h. 18° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 00″, k. h. 18° 25′ 00″
Barsbaracska weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsbaracska témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barsbaracska (szlovákul Bardoňovo) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Érsekújvártól 28 km-re, északkeletre található.

Története[szerkesztés]

Ősi magyar település, melyet valószínűleg Bars - Borsa vezér hozott létre közvetlenül a honfoglalást győzelmesen lezáró Pozsonyi csata után, a 10.-11. század során. 1269-ben Baracha néven említik először. 1426-ban Baroch néven említik egy birtokper kapcsán.[2]

Vályi András szerint "BARACSKA. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Verebélyi járásban, ambár határjában erdeje olly nagy nints, mint más helységeknek; de mivel szükségére fája elég, épűletre való is az Uraságnak engedelmével, ’s más javakkal is bővelkedik, első Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint "Baracska, magyar-tót falu, Bars vgyében, 380 kath., 17 evang., 250 ref. lak. Ref. filial templom és oskola. Határja dombos, de termékeny; legelője sok, és a juhoknak nagyon egészséges; erdeje derék, szilvás s más gyümölcsös kertjei messze kiterjedtek; bort is termeszt. F. u. többen. Ut. p. Léva."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Az etnikai állapot (a lényeges magyar jelleg) a második világháborút lezáró események, illetve a Benes-i (Kassai) Dekrétum alapján megváltozott. A magyar lakosság egy részét áttelepítették Magyarországra, más részét pedig télvíz idején fűtetlen marha-vagonokban szállították el Szudétaföldre, ahol cseh és morva parasztoknak "rabszolga-munkára" adták el. Helyükbe szlovák telepeseket hoztak.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 867 lakosából 783 magyar és 29 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 426 római katolikus, 387 református, 42 izraelita és 9 evangélikus vallású.

1890-ben 909 lakosából 808 magyar és 97 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 995 lakosából 872 magyar és 112 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1017 lakosából 913 magyar és 103 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 565 római katolikus, 432 református, 19 izraelita és 1 evangélikus vallású.

1921-ben 1045 lakosából 906 magyar és 114 csehszlovák volt.

1930-ban 1187 lakosából 558 magyar és 619 csehszlovák volt. Ebből 666 római katolikus, 501 református, 15 izraelita és 2 evangélikus vallású.

1941-ben 1158 lakosából 1116 magyar és 42 szlovák volt.

1970-ben 1269 lakosából 569 magyar és 689 szlovák volt.

1980-ban 1127 lakosából 437 magyar és 681 szlovák volt.

1991-ben 986 lakosából 397 magyar és 578 szlovák volt.

2001-ben 886 lakosából 536 szlovák és 342 magyar volt.

2011-ben 786 lakosából 454 szlovák, 233 magyar, 5 cseh és 94 ismeretlen nemzetiségű volt.[5] Ebből 386 római katolikus, 185 református és 105 nem vallásos.

2021-ben 682 lakosából 458 (+10) szlovák, 200 (+16) magyar, (+1) cigány, 3 (+1) egyéb és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1947-ben Viliam Soboňa szlovák politikus, orvos. Az 1993-ban önállósult Szlovákia első egészségügyi minisztere.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Kelecsényi család kriptája
    A Kelecsényi család kriptája
  • Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült. Barsbese filiája.
  • A református egyháznak volt faharanglábja. Harangjai 1694-ből és 1840-ből származtak.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ DLDF 11825; 2017 Zsigmondkori oklevéltár XIII. 1426. Budapest, 324 No. 918.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálási adatok.
  6. ↑ ma7.sk
  7. ↑ Balogh Ilona 1935: Magyar fatornyok. Budapest, 120; Sz. Kiss Károly 1879: Monografiai vázlatok a barsi ref. esperesség multja s jelenéből. Pápa, 370.

Források[szerkesztés]

  • Anton Točík 1982: Prieskum archeologických lokalít na juhozápadnom Slovensku. AVANS 1981, 285.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Bardoňovo
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsbaracska témájú médiaállományokat.
Ez a szlovákiai Nyitrai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barsbaracska&oldid=26514234”