Komáromcsehi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Komáromcsehi (Čechy)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Dunamente
Rang község
Első írásos említés 1419
Polgármester Ing. Jozef Baranovič
Irányítószám 941 32
Körzethívószám 00421 (0) 35
Népesség
Teljes népesség 299 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 151 m
Terület 11,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Komáromcsehi  (Szlovákia)
Komáromcsehi
Komáromcsehi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 02′ 04″, k. h. 18° 22′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 04″, k. h. 18° 22′ 20″
Komáromcsehi weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Komáromcsehi (szlovákul Čechy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érsekújvártól 20 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1419-ben "Felsewchey" néven említik először. 1497-ben "Superior Chey" alakban említik. Története során több nemesi család birtoka volt. A Csehi, Gyöpös, Nagyörvedi, a 17. században a Kürthy, Balogh, Megyery és más családok birtoka. A 16. - 17- században elnéptelenedett. 1715-ben 11 adózója volt. 1787-ben 55 házában 344 lakos élt. 1828-ban 58 háza és 431 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal fogllakoztak.

Vályi András szerint "CSEHI. Elegyes tót falu Komárom Vármegyében, birtokosai Baranyai, és külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Nyitra Vármegyének szomszédságában, Érsek Újvártól két mértföldnyire, Szemeréhez közel, mellynek filiája, határjában réttye, és legelője elegendő, szőlei ellenben harmadik Osztálybéli borokat teremnek, egyéb középszerű 393vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Csehi, tót-magyar falu, Komárom vgyében, fekszik Bars vgye szélén jó magas hegyek közt; Érsekujvárhoz 3 és 1/2 mfdnyire. Hegyes s már tagositott határa 4000 holdból áll, mellyből 10 telek után 350 h. urbériség, 1650 h. pedig majorság. Földe fekete agyag, terem rozsot, búzát, árpát és zabot; számlál 332 kath., 78 ref., 16 zsidót; kath. fiókegyházzal. F. u. Lipovniczky Vilmos, Jaross, Mátéfy, és Diósy." [1]

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 596, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 326 lakosából 317 szlovák volt.

2011-ben 299 lakosából 278 szlovák és 13 magyar volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben épült.
  • Felvonóval ellátott sípálya.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]