Bart

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bart (Bruty)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Párkányi
Rang község
Polgármester Alexander Hubač
Népesség
Teljes népesség 618 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 156 m
Terület 20,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bart  (Szlovákia)
Bart
Bart
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 55′, k. h. 18° 35′Koordináták: é. sz. 47° 55′, k. h. 18° 35′
Bart weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bart (szlovákul Bruty, németül Barth) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2011-ben 618 lakosából 512 magyar és 54 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párkánytól 22 km-re északnyugatra fekszik, egy dombon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1223-ban említik először Buruth néven. Többféle neve is volt, mint például Burth, Barth és végül Bart lett. Ezután kapta a szlovák nevét Bruty.

Vályi András szerint "BART. Magyar falu Esztergom Vármegyében, fekszik Bars Vármegyének szélén, Libadfalva, és Gylva pusztával határoztatva, lakosai katolikusok, Szentegyházát Eszterházy Imre Hertzegsége építtette, e’ helységnek akkori földes Ura, most az Esztergomi Érsekségnek birtokában vagyon. A’ szerentsétlen idők kivetkeztették előbbeni szépségéből, és nagyságából; határbéli földgye 133jó, legelője elég, szőlői saványú bort termők, eladásra a’ Dunán, Esztergomban, és a’ Bánya Városokban, második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Bart, magyar falu, Esztergom, az uj rendezés szerint Komárom vármegyében, ut. p. Kéméndhez északnyugotra 1 óra. Határa róna és dombos, termékeny fekete föld; a lakosok birnak 1479 hold első, 740 hold második osztálybeli szántóföldet, 78 1/2 hold rétet, 406 kapa szőlőt; erdeje nincs. Lakja 936 katholikus paroch. templommal. – Birja az esztergomi érsek."[3]

1910-ben 1168, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került. A második világháborús harcokban a község 90%-át lerombolták.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sajnos a lakossága egyre csökkent amiatt, hogy sok az idős ember és kevés gyermek születik. Az üresen álló házakat gyakran magyarországiak veszik meg, és hétvégi házként használják. Megjegyzés: A faluban jelentősen javult a megvásárolt és teljesen felújított vályogházak miatt az infrastruktúra. A turisztikai céllal felújított épületek munkalehetőséget teremtenek az amúgy nehéz gazdasági körülmények között élő felvidéken.

2001-ben 701 lakosából 636 magyar és 49 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bart gyönyörű szép, nagy templommal rendelkezik, amely fel lett újítva. A temető bejáratánál egy gyönyörű fából faragott székelykapu fogadja a látogatókat. Kultúrháza nagyobb szabású rendezvények megrendezésére is megfelelő. A horgászat szerelmeseinek rendelkezésükre áll egy Halastó és egy "Kőhíd" ahol kiélhetik szenvedélyüket (mind két tó nyugodt környezetű, csöndes helyen terül el).

  • Termálvíz. Az 1990 májusában befejezett mélyfúrási munkálatok 75,6 °C hőfokú, 30 g/l ásványianyag-tartalmú termálvizet eredményeztek. A furat mélysége 1927,6 m.

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kurtaszoknya

Nem mindennapi népviselete a kurtaszoknya..[4] Ez úgy néz ki, hogy a női ruha derék része hosszabb és a szoknya pedig rövidebb. A néphagyomány szerint ez azért van, mert régen, a hódoltság idején, az esztergomi pasa rendeletbe adta a szoknya megrövidítését, hogy lássa az asszonyok, lányok bájait, lábait. A barti - és környékbeli - asszonyok eleget tettek a parancsnak, furfangosan a szoknyát a csípőnél (kb. 15-20 centire a derék alatt) egy úgynevezett pofándli tartja – hurkaszerűen összetekert anyagból (leggyakrabban vászonból)van –, ami a pruszlikra - mellényhez hasonló - van ráerősítve. Tehát amennyivel a szoknya megrövidült, annyival lett hosszabb a derékrész is. A viselethez piros hosszúszárú csizma tartozik.

Leggyakrabban ezt a szép és érdekes viseletet a barti Bíbic hagyományőrző csoport tagjain láthatja a nagyérdemű. Számos föllépésük van Szlovákiában, de Magyarországon is gyakran megfordulnak. Tavaly közel 30 felkérésnek tettek eleget. Csapatuk a mai napig is folyamatosan gyarapodik, most már lassan egyre több fiú is kedvet kap a néptánchoz.

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden évben megszervezik nyáron a FALUNAPOT, majd ősszel „A NAGY BARTI HEGYEN SZÜRETELNEK…” című szüreti ünnepséget. Ezeken különböző néptánccsoportok mutatkoznak be.

Mára már hagyományossá vált REGIONÁLIS GYERMEKNAPOT június elején szervezik meg. (a CSEMADOK közös szervezése a Pimpimpáré Játszóházzal). Itt a különböző kézműves foglalkozásokon kívül érdekes további programok várják a kicsiket, nagyokat, sőt még a felnőtteket is.

Ezenkívül különböző ünnepekkor akár egy rövid műsorral is kedveskednek a vállalkozó szelleműek. Vagy akár a falut járva visznek egy kis színt a szürke hétköznapokba (különleges alkalmakkor).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]