Zsitvabesenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsitvabesenyő (Bešeňov)
Zsitvabesenyő templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1075
Polgármester Gabriel Timoranský
Irányítószám 941 41
Körzethívószám 035
Népesség
Teljes népesség 1695 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 123 m
Terület 17,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsitvabesenyő  (Szlovákia)
Zsitvabesenyő
Zsitvabesenyő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 18° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 30″, k. h. 18° 16′ 00″
Zsitvabesenyő weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsitvabesenyő (szlovákul Bešeňov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érsekújvártól 14 km-re északkeletre a Zsitva bal partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsitvabesenyőn egy gólyafészket tartanak nyilván. 2013-ban 3 fiókát számoltak össze.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A vonaldíszes kerámia zselízi csoportjának települését találták itt meg. Bronzkori, hallstatt- és latén kori település és sírok is előkerültek. Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település lehetett itt. A népvándorlás korában az 5. században rövid időszakra keleti gótok telepedtek le. A népvándorlás korából hamvasztásos és csontvázas sírok, a 9. századból településmaradványok és mindkét rítusú temetkezések is előkerültek a határában. Az 1942-ben, ill. 1949-1950-ben feltárt 10-12. századi temető[3] területén 8-9. századi avar sírok is előkerültek.[4] A feltárt leletanyag[5] egy része Érsekújvár bombázása során megsemmisült[6]

A község nevéből következtethetően királyaink határőrző besenyőket telepítettek le ezen helyen. A települést 1075-ben I. Géza királynak a garamszentbenedeki bencés apátságot megalapító oklevelében királyi udvarnokok településeként említik először "Villa Hudwordiensium Bissenorum" alakban. 1209-ben "Bescene", 1214-ben "Beseneu", 1262-ben "Besseneu" alakban említik a korabeli forrásokban. A garamszentbenedeki apátság birtoka. 1330-ban a birtok egy részét az apát a gímesi váruradalomnak adta bérbe. 1395-ben az egész birtoka visszakerült az apátság birtokába, majd annak megszűnésekor 1565-ben az esztergomi káptalané lett. 1608-ban a falu a töröknek adózott. 1601-ben 17 ház állt a településen. 1720-ban 34 adózója volt. 1828-ban 143 házában 1005 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból éltek. Fogyasztási szövetkezetét 1907-ben alapították.

Vályi András szerint "BESENYŐ. Elegyes magyar falu Bars Vármegyében, birtokosa az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, határbéli földgyei, és réttyei kiváltképen jók, legelője elég, gyümöltsös kertyei, káposztássai, szőlő hegyei jók, kereskedésre módgya Matóthon, ’s Kis Tapolcsánban, és a’ Dunán; de mivel fája nints, ambár sok nádgya van, második Osztálybéli." [7]

Fényes Elek szerint "Besenyő, magyar falu, Bars vármegyében, a Zsitva mellett, Komárom vmegye szélén: 1019 kath. lak. Kath. paroch. templom. Sok fekete agyagos földekkel, tágas legelővel s rétekkel bir; de fája kevés. Marhát nevel. Gyümölcsöt és hires káposztát termeszt. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. post. Érsekujvár." [8]

Bars vármegye monográfiája szerint "Besenyő, zsitvavölgyi magyar kisközség, róm. kath. vallású lakosokkal. Ősrégi besenyő-telep, mely a pápai tizedszedők lajstromában is szerepel. 1272-ben is találunk róla okleveles említést. 1395-ben Barachkai János a birtokosa, a ki a szt.-benedeki apátságnak hagyományozza. Ekkor a község neve Bessenew alakban fordul elő. 1565-ben Miksa király új donácziót ad reá az esztergomi káptalannak. A török dúlások alatt e község is sokat szenvedett, az 1657-iki összeírásban hét elpusztult telekkel szerepel. A török világ emlékét őrzi „Törökdomb” nevű dülője is. Gyács-legelő és Domány-földek nevű dülői is bizonyos jelentőséggel látszanak bírni. Birtokosa mindvégig az esztergomi káptalan volt, melynek itt ma is van birtoka. Katholikus temploma 1745-ben épült és 1809-ben átalakíttatott. E község alatt lép a Zsitva Komárom vármegyébe. Lakosainak száma 1539. Saját postája van, távirója és vasúti állomása Zsitva-Födémes. Ide tartozik Nagyvölgy puszta is."[9]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. A háború után a falu híres volt lótenyésztéséről. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A második világháború utáni években a csehszlovák nemzetállam kialakítására irányuló intézkedések következtében a községből 24 családot, összesen 115 személyt Magyarországra toloncoltak, többségüket Tolna megyébe.

Termelőszövetkezetét 1950-ben alapították, főként zöldségtermesztésre szakosodott. 2006-ban elballagtak utolsó felső tagozatosai.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1545, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1723 lakosából 1380 magyar és 337 szlovák volt. Magyar iskolája halódik.

2011-ben 1695 lakosából 1205 magyar és 467 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1745-ben épült barokk stílusban, 1809-ben klasszicista stílusban építették át. 1985-ben tornyára új kereszt került.
  • Szűz Mária kápolnáját 2000-ben szentelték fel.
  • A második világháború utáni években kitelepített magyar családok tiszteletére 2013-ban emlékművet emeltek a templomkertben. Az emlékmű Smidt Róbert fafaragóművész alkotása.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 161-163.
  • Nevizánsky, G. 1979: Pohrebisko z konca 9. a z 10. storočia v Bešeňove. SlA XXVII-2, 375-404.
  • Milan Hanuliak 1977: Nález laténskej keramiky v Bešeňove. AVANS 1976, 117.
  • Milan Hanuliak 1977: Výskum pohrebiska v Bešeňove v roku 1975. AVANS 1976, 117-119.
  • Němejcová-Pavúková, V. 1974: Beitrag zum Kennen der Postboleráz-Entwicklung der Badener Kultur. Slovenská archeológia XXII-2, 237-360.
  • Kraskovská, Ľ. 1950: Nové nálezy z doby slovanskej v Bešeňove na Slovensku. Arch. roz. 2, 186-188.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. bociany.sk No. 107
  3. Alojz Habovštiak 1961: Príspevok k poznaniu našej nížinnej dediny v XI.-XIII. storočí. SlA 9, 451-482; Nevizánszky Gábor 1979: Pohrebisko z konca 9. a z 10. storočia v Bešeňove. Slovenská archeológia 27, 375-404; Darina Bialeková 1989 (szerk.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 240-241.
  4. Ľudmila Kraskovská 1951: Archeologický výskum v Bešeňove (okr. Šurany) r. 1949. Sbor. MSS 43-45, 76-92; 1958: Výskum v Bešeňove roku 1950. Slovenská archeológia 6, 419-447; Szőke Béla-Nemeskéri, J. 1954: Archeologické a antropologické poznatky z výskumu v Bešeňove pri Šuranoch. Slov. Arch. 2, 105-135; Anton Točík 1983: Nové nálezy z juhozápadného Slovenska. AVANS 1982, 247-250.
  5. Štefan Janšák 1931: Staré osídlenie Slovenska. Sbor. Muzeál. slov. Spoločnosti 25, 30-31; Ambros, C. 1958: Zvieracie zvyšky z Bešeňova a Nitrianskeho Hrádku, okr. Šurany. SlA 6, 414-418; Darina Bialeková 1958: Záchranný výskum slovanských sídlisk v Nitrianskom Hrádku a Beseňove, okr. Šurany. SlA 6, 388-443; 1959: Záverečná správa z výskumov slovanských sídlisk v Nitr. Hrádku a Bešeňove. SlA 7, 439-459.
  6. Zábojník, J.: Slovensko a avarský kaganát. Bratislava 2004, 77.
  7. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  8. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  9. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 18961914.   Bars vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]