Szentmihályúr
| Szentmihályúr (Michal nad Žitavou) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Első írásos említés | 1158 |
| Polgármester | Helena Nagyová |
| Irányítószám | 941 61 |
| Körzethívószám | 035 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 672 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 82 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Terület | 8,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szentmihályúr
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 18° 17′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szentmihályúr (szlovákul Michal nad Žitavou) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban, Érsekújvártól 25 km-re északkeletre a Zsitva jobb partján.
Tartalomjegyzék |
Élővilága [szerkesztés]
Szentmihályúron korábban fészkeltek gólyák. 2012-ben egy megszűnt és egy potenciális fészket tartanak számon.[2]
Története [szerkesztés]
Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, később a laténi kultúra települése állt itt. A falut és templomát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "ecclesia Sancti Michaelis" alakban említik először. 1353-ban "Zenthmihal", 1421-ben "Zenthmihalur" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Dióssy, Abaffy, Thuróczy családok voltak a fő birtokosai. 1560-tól a töröknek adózott. 1787-ben 76 házában 514 lakos élt. 1828-ban 72 háza és 506 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Pecsétjének legrégebbi ismert lenyomata 1845-ből származik, ezért lehetséges hogy esetleg már a 19. század előtt is létezett.[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szent-Mihályúr, zsitvavölgyi falu, 485 lakossal, kik közül 377 tót, 97 magyar. Vallásuk, néhánya kivételével, r. kath. Postája és vasúti megállóhelye van, de távirója Mánya. 1353-ban csak „Szent-Mihály”-nak (Zenthmihal) nevezték; 1421-ben azonban már mai elnevezésével találkozunk. Kath. temploma 1772-ben épült és kőfallal van körülvéve. Földesurai a Dióssyak, Abaffyak és Tarnóczyak voltak. A két előbbinek itt régi nemesi kúriája van." [4]
1910-ben 592, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 695 lakosából 678 szlovák volt, a magyarok száma 6. 2011-ben 672 lakosából 642 szlovák, 8 magyar, 4 cseh, 2 ruszin és 16 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1778-ban épült rokokó stílusban.
- Kastélya empire stílusú.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ ŠOBA Ivanka pri Nitre, Fond SAP - 76/ Fas. 4/ 9. irat 1845. szeptember 20.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
|
|||||||||||
