Garamkövesd

Garamkövesd (Kamenica nad Hronom)

Garamkövesd látképe az esztergomi Vaskapuból
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Érsekújvári
Rang	község
Első írásos említés	1320
Polgármester	Ján Elzer
Irányítószám	943 65
Körzethívószám	036
Népesség
Teljes népesség	1365 fő (2011)^[1] +/-
Népsűrűség	73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	132 m
Terület	18,80 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamkövesd Pozíció Szlovákia térképén Koordináták: é. sz. 47° 49′ 51″, k. h. 18° 43′ 37″47.8308333333, 18.7269444444
é. sz. 47° 49′ 51″, k. h. 18° 43′ 37″47.8308333333, 18.7269444444
Garamkövesd weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamkövesd (szlovákul Kamenica nad Hronom) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában. 2011-ben 1365 lakosából 877 magyar és 398 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Párkánytól 4 km-re északra a Garam bal partján, annak dunai torkolatánál fekszik. Nyugatról Kicsind, északnyugatról rövid szakaszon Ipolyszalka, északról Bajta, keletről Helemba, délről Esztergom, délnyugatról pedig Nána és Párkány határolja. Déli határát (mely egyben államhatár is) a Duna alkotja, Nánával közös határának egy részét pedig a Garam alkotja.

Története[szerkesztés]

1307-ben Kuesd néven említik először. 1320-ban az esztergomi Ágoston-rendi szerzetesek a kövesdi malomhelyet az esztergomi káptalannak adják. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi Szent Mihály templomát. A 14. században a gróf Cseszneky család birtoka volt. 1420-ban Kövesdy Balázs itteni birtokát szintén a káptalannak adja. A 16. század elején 12 és fél telkem 34 jobbágy élt a településen. A török hódoltság alatt a község lakossága lecsökkent. 1715-ben 30 család élt itt. 1828-ban 106 házában 647 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Története során végig az Esztergomi érsekség birtoka.

Vályi András szerint "KÖVESD. Elegyes falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett, Párkányhoz 1 órányira, szõleje nagy hegyen van, melly bõven szokott fejér és vörös bort teremni, határja hasonló Bajtáéhoz. " ^[2]

Fényes Elek szerint "Kövesd, Hont m. magyar falu, közel a Garannak a Dunába való ömléséhez: 656 kath. lak. Kath. paroch. templom. Tágas szõlõhegyén sok veres bort termeszt. Makkos erdeje szép. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Esztergom." ^[3]

A község fejlődése a 19. század második felében indult meg, amikor a Budapest–Bécs vasútvonal egyik állomása lett. Egykor közjegyzőségi székhely, hajó- és postaállomással, lakóinak száma is folyamatosan emelkedett. A község vasútállomása 1882-ben épült fel. 1910-ben 1226, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Szobi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került. Ma 1300 lakosából 1017 magyar nemzetiségű. A községben egy Szent Orbán tiszteletére emelt kis kápolna is állt, ez azonban az 1945-ös harcok idején összeomlott.

2001-ben 1300 lakosából 1017 magyar és 256 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Temploma 1734-ben épült, tornyot azonban csak 1842-ben építettek hozzá.
A községhez tartozó Kovácspatak kedvelt üdülőtelep.
1966-ban a Kovácspataki-hegyek egy részét természetvédelmi területté nyilvánították Kovácspataki Dombok-Dél néven. Számos növényritkaság található a területén, melyen 5 km hosszú tanösvény vezet át. A muflon, parlagi sas, darázsölyv, uhu, zöld gyík, pannon gyík, élőhelye.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1915-ben és hunyt el 1985-ben Gyurcsó István költő, szobra a falu főterén áll, sírja pedig a temetőben látható.
Itt élt a szabadságharc leverése után és itt hunyt el 1885-ben Bátori-Sulcz Bódog 48-as honvéd ezredes, zászlóaljparancsnok, majd dandárnok, végül Klapka György helyettese Komárom várában.
Itt született 1985. január 24-én Saláta Kornél szlovák válogatott labdarúgó, jelenleg a Slovan Bratislava játékosa.