Garamkövesd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamkövesd (Kamenica nad Hronom)
Esztergom - Garam.JPG
Garamkövesd látképe az esztergomi Vaskapuból
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Rang község
Első írásos említés 1320
Polgármester Ján Elzer
Irányítószám 943 65
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 1365 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 132 m
Terület 18,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamkövesd (Szlovákia)
Garamkövesd
Garamkövesd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 49′ 51″, k. h. 18° 43′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 51″, k. h. 18° 43′ 37″
Garamkövesd weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamkövesd (szlovákul Kamenica nad Hronom) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párkánytól 4 km-re északra a Garam bal partján, annak dunai torkolatánál fekszik. Nyugatról Kicsind, északnyugatról rövid szakaszon Ipolyszalka, északról Bajta, keletről Helemba, délről Esztergom, délnyugatról pedig Nána és Párkány határolja. Déli határát (mely egyben államhatár is) a Duna alkotja, Nánával közös határának egy részét pedig a Garam alkotja.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Garamkövesden két gólyafészek volt, jelenleg 2013-ban az egyikben 6 fióka volt.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1307-ben Kuesd néven említik először. 1320-ban az esztergomi Ágoston-rendi szerzetesek a kövesdi malomhelyet az esztergomi káptalannak adják. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi Szent Mihály templomát. A 14. században a gróf Cseszneky család birtoka volt. 1420-ban Kövesdy Balázs itteni birtokát szintén a káptalannak adja. A 16. század elején 12 és fél telkem 34 jobbágy élt a településen. A török hódoltság alatt a község lakossága lecsökkent. 1715-ben 30 család élt itt. 1828-ban 106 házában 647 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Története során végig az Esztergomi érsekség birtoka.

Vályi András szerint "KÖVESD. Elegyes falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett, Párkányhoz 1 órányira, szőleje nagy hegyen van, melly bőven szokott fejér és vörös bort teremni, határja hasonló Bajtáéhoz. "[3]

Fényes Elek szerint "Kövesd, Hont m. magyar falu, közel a Garannak a Dunába való ömléséhez: 656 kath. lak. Kath. paroch. templom. Tágas szőlőhegyén sok veres bort termeszt. Makkos erdeje szép. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Esztergom." [4]

A község fejlődése a 19. század második felében indult meg, amikor a Budapest–Bécs vasútvonal egyik állomása lett. Egykor közjegyzőségi székhely, hajó- és postaállomással, lakóinak száma is folyamatosan emelkedett. A község vasútállomása 1882-ben épült fel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Szobi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Ma 1300 lakosából 1017 magyar nemzetiségű. A községben egy Szent Orbán tiszteletére emelt kis kápolna is állt, ez azonban az 1945-ös harcok idején összeomlott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1226, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1300 lakosából 1017 magyar és 256 szlovák volt.

2011-ben 1365 lakosából 877 magyar, 398 szlovák és 79 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 204.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamkövesd témájú médiaállományokat.