Jászfalu
| Jászfalu (Jasová) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1434 |
| Polgármester | Miroslav Habara |
| Irányítószám | 941 34 |
| Körzethívószám | 035 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1211 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 158 m |
| Terület | 19,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Jászfalu
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 47° 59′ 22″, k. h. 18° 23′ 47″ | |
| Jászfalu weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jászfalu (szlovákul Jasová) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2011-ben 1211 lakosából 1156 szlovák és 26 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Érsekújvártól 17 km-re keletre fekszik, az 589-es út mentén.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve egykori jász lakosságára utal. Korábban Tekeresnyéknek hívták, mely névben a magyar Nyék törzs neve rejtőzik.
Története [szerkesztés]
1434-ben "Tykeresnyek aliter Jaszafalu" alakban említik először, de sokkal régebben keletkezett. 1436-ban "Jazfalu" néven szerepel. Hunyadi Mátyás egyik 1469-ben kiadott oklevele szerint más falvakkal együtt Kürthy Mátyás és Uriel birtokában volt, még 1546-ban is népes faluként említik. 1562-ben egy török támadás során elpusztult és csak 1669-ben telepítették újra. A 16. században a Csúzy, Nyáry és Szentmihályi családok birtoka. A 17. - 18. században az Amadé és Hunyadi családoké, majd a 19. században a Batthyány családé. 1715-ben 29 adózó családfője volt. 1720-ban említik szőlőhegyét is. 1787-ban 105 házában 779 lakos élt. 1828-ban 87 háza volt 710 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "JÁSZFALU. Elegyes tót falu Komárom Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Perbetéhez, és Udvardhoz egy mértföldnyire, legelõje elég, réttyei tsekélyesek, szõlei középszerû borokat teremnek." [2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában a következők szerepelnek: "Jászfalu, tót helység, Komárom vmegyében, északról nagyobb, délről kisebb dombok teknőjében fekszik, Csúzhoz északra 1/2 mfdnyire. Itt jő össze az Esztergomból és Komáromból Verebélyre, onnan a bányavárosokra menő országút. Egész határa tesz 4764 4/8 holdat, mellyből 2906 h. urbériség, 652 h. majorság, 733 4/8 h. erdő, 156 h. szőlő. Földe hegyes ugyan, de jó fekete földe leginkább buzát és rozsot terem. Némelly tagositott birtokosok földeik szélén, dicséretesen igyekeznek megkezdeni a gyümölcstenyésztést. 773 kath., 5 ref., 57 zsidó lak. Kath. anyatemplommal. Házai alacsony szegények; utczája felette sáros, mellyet csaknem járhatlanná tesz egy azon keresztül folyó mocsáros ér; a falu szélén derék vendégfogadó áll. F. u. gr. Batthyány Károly, gr. Beckers Alfred, Csúzy, Halasy, Jármy, Petrics, Jáross, Rozsos, Kovács." [1]
1910-ben 1146, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1926-ban árvíz pusztította. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt.
2001-ben 1204 lakosából 1159 szlovák és 29 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Mihály tiszteletére szentelt kápolnája 15. századi.
- Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1938-ban épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||||||
