Özdöge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Özdöge (Mojzesovo)
Ozdoge templom.JPG
Özdöge Szent András temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1273
Polgármester Jozef Čunderlík
Irányítószám 941 04
Körzethívószám 035
Népesség
Teljes népesség 1338 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 179 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 128 m
Terület 7,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Özdöge  (Szlovákia)
Özdöge
Özdöge
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 18° 14′ 15″
é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 18° 14′ 15″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Özdöge (szlovákul Mojzesovo, korábban Izdeg) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Agacs és Ujmaror puszta tartozik hozzá.[2] 2011-ben 1338 lakosából 1292 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Nyitrától 22 km-re délkeletre a Nyitra bal partján fekszik.

Története [szerkesztés]

Krisztus szobor a plébánia udvarán
A templom melletti kereszt, amelynek talapzata 1825-ből származik

Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra népe élt ezen a vidéken.

A falut 1273-ban "Izdegey" alakban említik először, de története a 8. századig nyúlik vissza, amikor szláv település állt ezen a helyen. 1273-ban a Pethő családé, majd a gímesi váruradalom része volt. 1302-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után a királyé. 1382-ben "Ezdege" néven bukkan fel az írott forrásokban. 1386-ban a Forgách család birtoka lett. A 16. században az Esdeghy, később a Károlyi és Rudnyánszky családok birtoka. 1498-ban 20 háza volt. 1828-ban 81 házában 576 lakos élt, akik mezőgazdasággal és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Katolikus iskoláját 1757-ben alapították.[3] 1898-ban lakói hitelszövetkezetet alapítottak.

Vályi András szerint "ÖSZDEGE. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, határja középszerû." [4]

Fényes Elek szerint "Özdöghe, tót falu, Nyitra vmegyében, Surányhoz észak-keletre egy mfdnyire: 460 kath., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határa sok buzát, rozsot, árpát terem, az itt termesztetni szokott dohány sokaktól becsültetik. – A barom- és juhtenyésztés virágzó állapotban van. F. u. Rudnyánszky, s más közbirtokosok. Ut. p. Érsekujvár. " [5]

1910-ben 884, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Szlovák nevét a Matica Slovenska első elnökéről Štefan Moyzes besztercebányai püspökről kapta.

2001-ben 1380 lakosából 1371 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 1720-ban épült barokk stílusban. A 20. században bővítették.

Híres emberek [szerkesztés]

Itt született 1858. május 1-jén Rudnyánszky Gyula költő, és színműíró, Rudnyánszky Károly 1848-as honvéd főhadnagy fia.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 201 hibásan Eördögh
  3. Komlóssy 1896, 201
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés