Özdöge
| Özdöge (Mojzesovo) | |
 |
|
| Özdöge Szent András temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Érsekújvári |
| Turisztikai régió | Dunamenti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1273 |
| Polgármester | Jozef Čunderlík |
| Irányítószám | 941 04 |
| Körzethívószám | 035 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1338 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 179 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 128 m |
| Terület | 7,49 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Özdöge
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 18° 14′ 15″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Özdöge (szlovákul Mojzesovo, korábban Izdeg) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Agacs és Ujmaror puszta tartozik hozzá.[2] 2011-ben 1338 lakosából 1292 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nyitrától 22 km-re délkeletre a Nyitra bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra népe élt ezen a vidéken.
A falut 1273-ban "Izdegey" alakban említik először, de története a 8. századig nyúlik vissza, amikor szláv település állt ezen a helyen. 1273-ban a Pethő családé, majd a gímesi váruradalom része volt. 1302-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után a királyé. 1382-ben "Ezdege" néven bukkan fel az írott forrásokban. 1386-ban a Forgách család birtoka lett. A 16. században az Esdeghy, később a Károlyi és Rudnyánszky családok birtoka. 1498-ban 20 háza volt. 1828-ban 81 házában 576 lakos élt, akik mezőgazdasággal és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Katolikus iskoláját 1757-ben alapították.[3] 1898-ban lakói hitelszövetkezetet alapítottak.
Vályi András szerint "ÖSZDEGE. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, határja középszerû." [4]
Fényes Elek szerint "Özdöghe, tót falu, Nyitra vmegyében, Surányhoz észak-keletre egy mfdnyire: 460 kath., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határa sok buzát, rozsot, árpát terem, az itt termesztetni szokott dohány sokaktól becsültetik. – A barom- és juhtenyésztés virágzó állapotban van. F. u. Rudnyánszky, s más közbirtokosok. Ut. p. Érsekujvár. " [5]
1910-ben 884, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Szlovák nevét a Matica Slovenska első elnökéről Štefan Moyzes besztercebányai püspökről kapta.
2001-ben 1380 lakosából 1371 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 1720-ban épült barokk stílusban. A 20. században bővítették.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt született 1858. május 1-jén Rudnyánszky Gyula költő, és színműíró, Rudnyánszky Károly 1848-as honvéd főhadnagy fia.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 201 hibásan Eördögh
- ↑ Komlóssy 1896, 201
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
