Özdöge

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Özdöge (Mojzesovo)
Közigazgatás
Ország Szlovákia Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1273
Polgármester Jozef Čunderlík
Irányítószám 941 04
Körzethívószám 035
Népesség
Teljes népesség 1380 fő (2006)[1] +/-
Népsűrűség 184 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 128 m
Terület 7,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Özdöge  (Szlovákia)
Özdöge
Özdöge
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 18° 14′ 15″
é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 18° 14′ 15″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Özdöge (szlovákul Mojzesovo, korábban Izdeg) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2001-ben 1380 lakosából 1371 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Nyitrától 22 km-re délkeletre a Nyitra bal partján fekszik.

[szerkesztés] Története

Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra népe élt ezen a vidéken.

A falut 1273-ban "Izdegey" alakban említik először, de története a 8. századig nyúlik vissza, amikor szláv település állt ezen a helyen. 1273-ban a Pethő családé, majd a gímesi váruradalom része volt. 1302-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után a királyé. 1382-ben "Ezdege" néven bukkan fel az írott forrásokban. 1386-ban a Forgách család birtoka lett. A 16. században az Esdeghy, később a Károlyi és Rudnyánszky családok birtoka. 1498-ban 20 háza volt. 1828-ban 81 házában 576 lakos élt, akik mezőgazdasággal és dohánytermesztéssel foglalkoztak. 1898-ban lakói hitelszövetkezetet alapítottak.

Vályi András szerint "ÖSZDEGE. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, határja középszerû." [2]

Fényes Elek szerint "Özdöghe, tót falu, Nyitra vmegyében, Surányhoz észak-keletre egy mfdnyire: 460 kath., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határa sok buzát, rozsot, árpát terem, az itt termesztetni szokott dohány sokaktól becsültetik. – A barom- és juhtenyésztés virágzó állapotban van. F. u. Rudnyánszky, s más közbirtokosok. Ut. p. Érsekujvár. " [3]

1910-ben 884, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Szlovák nevét a Matica Slovenska első elnökéről Štefan Moyzes besztercebányai püspökről kapta.

[szerkesztés] Nevezetességei

Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 1720-ban épült barokk stílusban. A 20. században bővítették.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1858. május 1-jén Rudnyánszky Gyula költő, és színműíró, Rudnyánszky Károly 1848-as honvéd főhadnagy fia.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  1. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken