Kőhídgyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőhídgyarmat (Kamenný Most)
Kohidgyarmat templom.JPG
Szent Móric vértanú temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Dunamente
Rang község
Első írásos említés 1271
Polgármester Magát László
Irányítószám 943 58
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 1034 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 112 m
Terület 20,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kőhídgyarmat  (Szlovákia)
Kőhídgyarmat
Kőhídgyarmat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 51′ 12″, k. h. 18° 39′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 12″, k. h. 18° 39′ 15″
Kőhídgyarmat weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kőhídgyarmat (szlovákul Kamenný Most, korábban Kamenné Ďarmoty) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Párkánytól 7 km-re északnyugatra a Garam jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a honfoglaló Gyarmat törzsről és az itt már a középkorban a Garamon átívelő kőhídról kapta, ahol az esztergomi érsek hídvámot szedetett.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu határában található a Páris-patak. A korábbi időszakban volt gólyafészek a faluban, de mára az elpusztult.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén már a bronzkorban éltek emberek. Hallstatt kori települést és a latén kori hamvasztásos sírokat is találtak. A római korban is fontos védelmi rendszer húzódott itt. Ezt bizonyítja az a római sánc, mely innen Kéménd irányába húzódik.

A mai települést 1271-ben "Gormoth" néven említik először, de már a 12. században létezett. Az esztergomi érsek birtoka volt, ahol a Garam folyó hídján már ekkor vámot szedtek, az érsekségnek sóraktárai is voltak a faluban. 1295-ben és 1311 is kifosztották a települést. A 14. században a gróf Cseszneky család birtoka volt. A falu stratégiai fontossága miatt a török támadások állandó célpontja volt. 1621-ben a falu melletti réten kötöttek békét a császár és a szultán követei. A 17. században majdnem teljesen elnéptelenedett. 1715-ben szőlőskertje, 3 malma és 28 háza volt. 1720-ban leégett. 1755-ben 600 lakosa volt. 1787-ben 108 házában 620 lakos élt. 1828-ban 103 háza és 773 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1849-ben összecsapások voltak itt a császári erők és a honvédcsapatok között.

Vályi András szerint "Kőhid Gyarmat. Magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Esztergomtól, két óránnyira, Nána, Libad, és Keménd faluknak szomszédságjokban, hajdan eleget szenyvedett Rákótzi, és más hazai zendűlések idejekkor. Határbéli földgye kies, és jó, legelője elég, fája mind a’ két féle, szőlei számosak, és jó néműek, eladásra módgya a’ Dunán, és Esztergomban, fogyatkozása, hogy néha Garam vize réttyeit mossa, mind az által, első Osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Kőhid-Gyarmat, magy. falu, Esztergom-, az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, a Garan mellett, Esztergomhoz éjszakra 1, ut. p. Kéméndhez 1/4 mfld távolságra: 891 kath. lak., paroch. templommal. Róna határa első osztálybeli s igen termékeny; a lakosok birnak 874 1/2 hold első, 45 h. második osztálybeli szántóföldet, 494 h. rétet, 611 3/4 kapa szőlőt; jó legelője és erdeje is van. Birja az esztergomi káptalan." [2]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. A felszabadító harcokban a falu 90%-a elpusztult.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1410, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1034 lakosából 931 magyar és 91 szlovák volt.

2011-ben 1034 lakosából 875 magyar, 121 szlovák és 27 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az ősrégi Szent Mihály templom romjainak felhasználásával 1742-46-ban az esztergomi káptalan barokk stílusjegyeket hordozó, boltíves kiképzésű új templomot építetett. Frivaisz Mihály címzetes püspök szentelte fel 1748. május 24-én Szent Móric vértanú tiszteletére. Oltárképei Jakobey Károly alkotásai (1874).
  • Tisztások Természetvédelmi Terület
  • Rovásírásos helységnévtábláját 2013. március 16-án szentelték fel a templomkertben.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Juhász Gyula: Kőhídgyarmat (monográfia)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőhídgyarmat témájú médiaállományokat.