Újlót
| Újlót (Veľké Lovce) | |||
 |
|||
| Újlót Peter Marusic 2004-es légifelvételén | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Érsekújvári | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1247 | ||
| Polgármester | Libor Kráľ | ||
| Irányítószám | 941 42 | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2037 fő (2007)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 162 m | ||
| Terület | 25,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Újlót
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| Újlót weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Újlót (szlovákul Veľké Lovce, korábban Malý Lot) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Érsekújvártól 19 km-re északkeletre fekszik. A községet a Lóti patak szeli át.
[szerkesztés] Története
A mai település Nagy- és Kislót, valamint Máriacsalád puszta egyesítéséből keletkezett. A települést 1247-ben említik először "Louth" alakban. 1339-ben "Louch", 1419-ben "Looth" a neve. Helyi nemesek birtoka, majd 1506-tól a Henczelffy, a Lévai és Haraszti családok birtoka volt. 1512-től a szerzetesrendek megszüntetéséig a máriacsaládi kolostor birtoka volt. 1534-ben 9 portája adózott. 1601-ben 22 háza volt. 1715-ben 30 volt az adózók száma. 1828-ban 108 házában 707 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szövéssel, kosárfonással foglalkoztak. 1899. október 2-án az egész község leégett. 1901-ben leégett a falu régi katolikus temploma is, az újat 1910-ben szentelték fel.
Vályi András szerint " Nagy, és Kis Lót. Két falu Bars Várm. Kis Lótnak földes Urai több Uraságok, Nagy Lótnak pedig a’ Religyiói Kintstár, melly az elõtt az Elefanti Paulinus Atyáknak birtokok vala, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Verebélyi járásban, határbéli földgyei jók, réttyeik, legelõjök elég van, más vagyonnyaik külömbfélék." [2]
Fényes Elek szerint " Lóth (Kis és Nagy), két egymás mellett fekvõ tót-magyar f., Bars vgyében, az elsõ 211 kath., 9 evang., 25 ref., a második 587 kath., 156 ref. lak., s kath. paroch. templommal. Mind a két helységnek van szõllõhegye, erdeje, jó legelõje, középszerü szántófölde. F. u. többen. Verebélyhez 3 óra." [3]
Bars vármegye monográfiája szerint "Újlót, Komárom vármegye határán fekvő magyar és tót kisközség, 1760 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Nagylóth, Kislóth és Mária-család pusztáiból egyesítve, ma Újlót név alatt egy községgé alakult. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében Loth alakban szerepel. 1358-ban Lóthy Tamás, Iván fiának tulajdona. 1424-ig nem találunk róla említést, de ekkor az esztergomi káptalan levéltárában fordul elő. 1506-ban királyi parancsra Henczelffi Istvánt iktatják e község birtokába, de 6 évvel ezután már Lévai Zsigmond és Haraszti Ferencz az urai, a kik birtokukat a pálosoknak adományozzák. Később a közalapítványi uradalom tulajdonába került és most is ennek van itt nagyobb birtoka. Az 1657-iki összeírásban nyolcz elpusztult telkéről van említés. 1899 október 2-án az egész község leégett. Két temploma közül a róm. kath. 1787-ben épült, a református templomot 1882-ben építették. Ide tartozik Mária-család puszta is, mely a XVI. század elején szintén a Lévaiak és a Harasztiak birtoka, a kik azt Lóttal együtt a pálosoknak adományozták, s ezek itt díszes, kéttornyú templomot és zárdát építettek. A templom szép és érdekes hajója most magtárul szolgál, a zárda épülete pedig a bérlő lakásául. A községnek van postája; távirója és vasúti állomása pedig Zsitvafödémes." [4]
1910-ben 1853, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. A községben szeszgyár működött. Földműves szövetkezete 1957-ben alakult, 1963-ban állami gazdaság lett.
2001-ben 2121 lakosából 1815 szlovák és 209 magyar volt. A községben polgármesteri hivatal, óvoda, 9-éves általános iskola, kultúrház, orvos, posta, falumúzeum, tájház, játszótér, park és futballpálya található, valamint népművészeti kör is működik.
A község 1737 és 1909 közötti anyakönyvi adatait, továbbá az 1828-as, illetve 1869-es magyar vagyonösszeírás adatait a nyitraivánkai állami levéltárban mikrofilmeken őrzik.[5]
[szerkesztés] Nevezetességei
Újlóthoz tartozik Máriacsalád-puszta, a magyarországi pálosok egykor híres, mára teljesen elfeledett kolostora és temploma. A pálosok 1512-ben építettek itt Szűz Mária tiszteletére templomot és kolostort, melyet 1745-ben barokk stílusban építettek át. Ekkor készültek egykoron híres falfestményei, melyekből mára semmi sem maradt. A rendet 1786-ban II. József feloszlatta, a kolostor több mint 1000 kötetes könyvtárát átszállították Budára, a rend hatalmas vagyona pedig a Vallásalap tulajdona lett. 1860-ban a Vasárnapi Újság még a templom viszonylag jó állapotáról számol be. Mára már a máriacsaládi kolostor csak rom. 1863-ban a templom leégett, a tűzben elpusztultak tornyai, valamint a tetőzet és a kolostor második emeleti része. A templomot többé nem építették újjá, később magtárrá alakították át, a kolostor pedig egy emelettel alacsonyabb lett. A második világháború alatt az épület súlyosan megsérült. Ennek ellenére 1990-ig az érsekújvári honismereti múzeumnak volt itt egy kirendeltsége, azonban a restitúció (kárpótlás) értelmében a kolostort visszakapta a pozsony-nagyszombati főegyházmegye. Azóta a kolostort és a templomot már majdnem teljesen lebontották. A kolostor alatt egy több kilométer hosszú alagútrendszer húzódik, amely a legenda szerint összekötötte Máriacsaládot a garamszentbenedeki apátsággal. Annyi biztos, hogy a török támadások idején a környék lakossága ezekben a járatokban húzta meg magát.
Vályi András szerint " CSALÁD. Szabad puszta Bars Vármegyében, az Esztergomi Fõ Érsekségben, 1786. esztendeig vólt itten a’ Sz. Pál’ Szerzeteseinek (Paulinusok’) nevezetes Klastromjok, mellyet 1512. Haraszti Ferentz, és Lévay Zsigmond 366gyarapítottak; de azután feldúlattatván, nagy három emeletû igen jeles épûletével, még nagyobb diszére hozattatott, ’s szép márványnyal ki rakott templommal ékesíttetik, Fûsshöz 5/4. óra járásnyira, fekszik Belleg mellett, Komáromhoz nem meszsze. Most a’ Religyioi Kintstárhoz tartozik. 1783. esztendõben itten egy 61. személyböl álló gyûlés tartatott F. Tiszt. Gindl Gáspár nagy tudományú Privincialisnak jelen létében. Kezdõdött e’ Szent Pál Szerzete Magyar Országban 1215. esztendõben, ’s innen terjedett el Olasz, Lengyel, Horvát, Cseh, Morva ’s több Országokba: vége szakasztatott 1786., a’ Szent Benedek Szerzetével egyetemben; melly Szerzet 791. esztendeig, a’ Paulinusoké pedig 571. esztendõig virágzottak. Határja kies, és jó termékenységû." [2]
- Az újlóti római katolikus templom 1904 és 1910 között épült az 1901-ben leégett, 1787-ben épített Szent Mária Magdolna templom helyett. A templomot 1910. október 9-én Kohl Menyhért püspök a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelte fel. 1945 után a templom titulusát megváltoztatták, ma Szűz Mária Istenanyasága tiszteletére van szentelve.
- Újlót református temploma 1882-ben épült. Felújítását követően 2001. április 8-án szentelték fel újra.
[szerkesztés] Közlekedés
Az autóbusz- és a vasúti menetrendek a következő hivatkozással érhetőek el: Szlovák menetrendek
[szerkesztés] Lásd még
- Magyar Pálos Rend
- A garamszentbenedeki bencések itt elrejtett kincseiről szóló legenda - Garamszentbenedeki apátság
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Újlót
-
Újlót határán
-
Katolikus templom
-
Katolikus templom - részlet
-
Református templom
-
Református templom - torony
[szerkesztés] Máriacsalád OSPPE
-
A volt Pálos-kolostor látképe az újlóti dűlőút felől
-
A fák benövik a romokat
-
A keleti szárny
-
Parkoló az épület előtt a "más irányú hasznosítás" idejéből
-
A déli szárny
-
A déli szárny (2)
-
A befalazott, majd kibontott főbejárat
-
Ablaknyílás kerettel...
-
... és keret nélkül
-
A templomnak nyoma sincs...
-
...csak a hátsó fala maradt...
-
...és egy pillér torzója
-
Ha az idő bont...
-
A boltívek még ellenállnak
-
Kiesett zárókövek
-
Leomlott lépcsők
-
Első emelet
-
Földszint
-
Lejárat a titokzatos föld alatti alagutakhoz
-
Villany és/vagy telefon is volt, de már az oszlopra később felszerelt magasles is összedűlt...
[szerkesztés] Fekete Madonna
-
Történelmi évek:1512-1550-1937
-
-
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- A máriacsaládi kolostorromról (magyarul)
- Máriacsalád – a Vasárnapi Újság cikke (magyarul)
- Az újlóti katolikus plébánia honlapja
- Újlót község adózóinak névsora az 1715-ös összeírás szerint
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye.
- ↑ Címe: 95112 Nyitraivánka, Novozámocká 273.) A levéltár a wikimapia.org honlapon (Ld. különösen a 731, 732, 733, 734, 974 és 976. sz. mikrofilmeket)
|
|||||||||||
