Nyitramalomszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitramalomszeg (Lipová)
Nyitramalomszeg templom 2.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Érsekújvári
Turisztikai régió Dunamenti
Rang község
Első írásos említés 1156
Polgármester Tatiana Ölvecká
Irányítószám 941 02
Körzethívószám 035
Népesség
Teljes népesség 1560 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 114 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 124 m
Terület 13,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitramalomszeg  (Szlovákia)
Nyitramalomszeg
Nyitramalomszeg
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 06′ 30″, k. h. 18° 10′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 30″, k. h. 18° 10′ 50″
Nyitramalomszeg weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitramalomszeg (szlovákul: Lipová, korábban Mlynský Sek) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érsekújvártól 13 km-re északra fekszik, Ondrohó tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek szerint az ondrohói részen már az újkőkorban, az i. e. 3000 - 2000 közötti időben éltek emberek. A bronzkorból a nyitrai- és a hévmagyarádi kultúra temetkezései és tárgyi emlékei kerültek itt elő.

Malomszeg első írásos említése Molmuzegh néven 1379-ből származik. A 15. századig a Szegi család surányi uradalmának része volt. Ezután több tulajdonosa volt. A 16. század végén és a 17. század elején elpusztította a török. Lakói főként napszámos munkákból éltek.

Vályi András szerint "MALOMSZÖG. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Turcsányi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Surányhoz nem meszsze, és annak filiája, határjának földgye, és réttye jó, fája, szőleje, és piatzozása közel nints, legelője is szoros." [2]

Fényes Elek szerint "Malomszegh, tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitra jobb partján: 376 kath., 54 zsidó lak. Fekszik Surányhoz 1 órányira. Földe termékeny, rétjei kövérek, vannak hasznos malmai a Nyitra vizén. F. u. többen. Ut. posta Érsekujvár. " [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott.

Ondrohót már 1156-ban említi írott forrás. 1311-ben Csák Máté katonái dúlták fel, ezután több mint száz évig lakatlan volt. A 15. század közepén a husziták megjelenésével egyidőben települt be újra. 1550-ben a török támadta meg a falut, ekkor kastélya is elpusztult és romos is maradt. 1660-ban, 1663-ban és 1664-ben újabb török támadások érték. A török rajtaütésein túl az újra és újra kitörő járványok is tizedelték a lakosságot. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak és napszámos munkákból éltek, de volt a faluban molnár, tanító és szabó is. Sörfőzdéje és pálinkafőzdéje is működött. Iskoláját 1800-ban említik először.

Fényes Elek szerint "Ondreho, puszta, A. Nyitra vmegyében, Surányhoz közel." [3]

1876-ban megépült a Nyitra–Nagysurány vasútvonal, melynek a falu egyik állomása lett. Nyitramalomszeget és Ondrohót 1960-ban egyesítették.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 413 lakosából 348 szlovák, 35 magyar, 9 német anyanyelvű és 21 csecsemő volt.

1910-ben 903 lakosából 754 szlovák, 141 magyar, 7 német és 1 más nemzetiségű volt.

2001-ben 1592 lakosából 1547 szlovák volt, a magyarok száma 15.

2011-ben 1560 lakosából 1472 szlovák volt, a magyarok száma 10.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Simonek Lídia (1929–2013) világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1871-ben épült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Darina Bialeková 1964: Staromaďarské hroby a včasnostredoveké sídliskové objekty v Lipovej-Ondrochove. ŠZ 14, 187-196.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitramalomszeg témájú médiaállományokat.