Érsekújvári járás

Az Érsekújvári járás

Etnikai térkép (2001)

Az Érsekújvári járás (szlovákul Okres Nové Zámky) Szlovákia Nyitrai kerületének közigazgatási egysége. A járás kiterjedése nyugatról keletre 80 km, délről északra 47 km. Területe 1 347 km², lakosainak száma 149 594 (2001), székhelye Érsekújvár (Nové Zámky). Lakosságának 38.3 százaléka, azaz 57 271 személy magyar nemzetiségű. A kerület legnagyobb része (az északi rész) az egykori Nyitra vármegye területére esik, délen egy kis rész a volt Komárom vármegye része volt. Az északkeleti rész Bars vármegye területe, egy nagyobb rész keleten Esztergom vármegyéhez tartozott. Végül egy kis rész Hont vármegye része volt.

Földrajzi leírás

A járás legalacsonyabb pontja Kamocsa határában fekszik, 109 m-es tengerszint feletti magasságban, míg a legmagasabb pontja a Kovácspataki-hegyekben található Keserős-hegy, 395 m-es tengerszint feletti magasságával. Az éves csapadék átlagosan 480-640 mm között mozog, a járás nyugati része kevésbé csapadékos, az északi része erősebben csapadékos. Az átlagos évi középhőmérséklet 9-12 °C között mozog. Legmelegebb Párkány környékén van, mivel észak felől a Cserhát-dombság védi a szelektől. Bár több jelentős folyó folyik át a járás területén, vízrajza szegény, mivel viszonylag kevés a patak. A Vág járásbeli szakaszának egyáltalán nincs mellékfolyója, a Nyitrára elágazását leszámítva ugyanez érvényes, és az Ipoly sem rendelkezik itt mellékfolyóval. A Zsitva mellékvizei a Mánya-patak, a Besei-patak és a Baromlaki-patak. A Garamnak több mellékvize is van, közülük a Párizs-patak, a Szikince, a Kétyi- és Barti-patakok a legjelentősebbek. Az ásványvizek közé tartozik a jászfalusi Komlós forrás, valamint a kürti Ciglédi forrás. Termálvizek Párkányban és Ebeden vannak, azonban csak a párkányi van kihasználva, ahol strand működik. A járás területének 70%-a síkság, magasabb dombok csak a Kovácspataki-hegyek, melyek a Börzsöny folytatásai, illetve a Bélai-dombok 220 m-es átlagos tengerszint feletti magassággal, illetve a Cserháti-dombok, melyek a Lévai járásból nyúlnak át. A Cserháti-dombok átlagos magassága 260 m tengerszint felett, legmagasabb hegye a Hosszú-hegy Komáromcsehi és Fajkürt között. A síkságon Tardoskedd és Párkány között 4-40 méter vastag üledékes réteg van, mely Nagysurány irányába is elnyúlik. Kamocsa és Szímő között mezős területet, míg Muzsla és Ebed, valamint Komáromszemere, Csúz és Bajcs között homokos területeket találunk. Jattó, Tótmegyer és Kéménd vidéke egykori sósvizek területe, Szőgyén és Bart vidéke, valamint az Ipoly-mente agyagos talajú.

Az Érsekújvári járás települései

• Andód (Andovce)
• Bajta (Bajtava)
• Bánkeszi (Bánov)
• Barsbaracska (Bardoňovo)
• Barsfüss (Trávnica)
• Bart (Bruty)
• Béla (Belá)
• Bellegszencse (Podhájska)
• Bény (Bíňa)
• Csornok (Černík)
• Csúz (Dubník)
• Dögös (Rastislavice)
• Ebed (Obid)
• Érsekújvár (Nové Zámky)
• Fajkürt (Dedinka)
• Fűr (Rúbaň)
• Garamkövesd (Kamenica nad Hronom)
• Garampáld (Pavlová)
• Gyarak (Kmeťovo)
• Helemba (Chľaba)
• Hull (Hul)
• Ipolykiskeszi (Malé Kosihy)
• Ipolyszalka (Salka)
• Jászfalu (Jasová)
• Jattó (Jatov)
• Kamocsa (Komoča)
• Kéménd (Kamenín)
• Kicsind (Malá nad Hronom)
• Kisbaromlak (Branovo)
• Kisgyarmat (Sikenička)
• Kisújfalu (Nová Vieska)
• Kolta (település) (Kolta)
• Komáromcsehi (Čechy)
• Komáromszemere (Semerovo)
• Komját (Komjatice)
• Köbölkút (Gbelce)
• Kőhídgyarmat (Kamenný Most)
• Kürt (település) (Strekov)
• Leléd (Leľa)
• Libád (Ľubá)
• Mánya (Maňa)
• Muzsla (Mužla)
• Nagysurány (Šurany)
• Nána (Nána)
• Nyitramalomszeg (Lipová)
• Nyitranagykér (Veľký Kýr)
• Ohaj (Dolný Ohaj)
• Özdöge (Mojzesovo)
• Párkány (Štúrovo)
• Pozba (Pozba)
• Rendve (Radava)
• Sárkányfalva (Šarkan)
• Szentmihályúr (Michal nad Žitavou)
• Szimő (Zemné)
• Szőgyén (Svodín)
• Tardoskedd (Tvrdošovce)
• Tótmegyer (Palárikovo)
• Udvard (Dvory nad Žitavou)
• Újlót (Veľké Lovce)
• Valkház (Vlkas)
• Zsitvabesenyő (Bešeňov)
• Zsitvafödémes (Úľany nad Žitavou)