Nyitranagykér
| Nyitranagykér (Veľký Kýr) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Érsekújvári | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1113 | ||
| Polgármester | Miroslav Dojčán | ||
| Irányítószám | 941 07 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3008 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 127 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 127 m | ||
| Terület | 23,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyitranagykér
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 48° 10′ 54″, k. h. 18° 9′ 12″ | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nyitranagykér (szlovákul Veľký Kýr, köznyelvben csak Nagykér) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. 2011-ben 3008 lakosából 1634 magyar és 1318 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nyitrától 15 km-re délkeletre a Kis-Nyitra partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek szerint területén már a kőkorszakban laktak emberek. Az újkőkorban a vonaldíszes kerámia és a zselízi csoport népe élt ezen a területen. Késő vaskori (latén) leletek is előkerültek, a római korban pedig germán település állt itt. A község területén feltárt 4. századi római épületmaradványokat egyes régészek római őrállomásként, az újabb kutatások alapján mások viszont kvád előkelőség rezidenciájaként azonosítják. Az épületekhez a XIV. légió és más egységek égetett tégláit használták fel.[2] A 9. században nagymorva település, majd a honfoglalást követően vegyes magyar-szláv falu állt itt.
Már a 11. században állt Szent Kelemen tiszteletére szentelt temploma, mely a tatárjárás idején pusztulhatott el. A települést 1113-ban Könyves Kálmán király oklevelében Keer néven említik először. 1156-ban Ker, 1222-ben Ker, 1269-ben Keer alakban említik az oklevelek. Neve a magyar Kér törzsnévből származik, amelynek szállásterülete lehetett. Első birtokosa a zobori bencés apátság volt. A települést és templomát a tatárjárás elpusztította, de 1332-ben már állt az új templom. 1349-től a falu az esztergomi érsekség birtoka, mely a 16. századig nemesi családoknak adta bérbe. A 17. század elejétől gyors fejlődésen ment keresztül, kiváltságokat és vásártartási jogot kapott. 1663 és 1685 között török uralom alatt állt. Lakói közül sokan elmenekültek, mások elestek. A török kiűzése után megkezdődött újratelepítése, azonban korábbi kiváltságait már nem kapta vissza. 1690-ben 5 évvel a török kiűzése után 320 lakosa volt. 1720-ban 25 adózó háztartása volt. 1787-ben 174 ház állt a községben. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állatartással foglalkoztak. Legrégebbi fennmaradt réz pecsétnyomója 1671-ből származik.[3]
Vályi András szerint "Kis Kér, vagy Apáti Kér, Nagy Kér. Két magyar falu Nyitra Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai leg inkább katolikusok, fekszik Komjáti, és Czétény között, Nyitra folyó vize mellett. Kis Kér, Nagy Kérnek filiája, a’ faluk együtt fekszenek; de határjaik külömbözõk, ’s Kis Kért tsupán az Érsek’ Nemesei lakják, határbéli földgyeik jó termékenységûek, legelõjõk, réttyeik jók, de fájok nints, szõlõ hegyek is soványas." [4]
Fényes Elek szerint "Kis- és Nagy-Kér, Nyitra m. két egymás mellett lévõ magyar helység, a Nyitra bal partján, Nyitrától délre 3 órányira. Az elsõ számlál 354 kath., a második 1158 zsidó lak. Van kath. paroch. templom. Határok elsõ osztálybeli, bõvelkedik sikeres buzával, árpával, kölessel, kukoriczával, sat.; rétjei kétszer kaszálhatók, s nagy kiterjedésüek; szarvasmarhát sokat tartanak. F. u. az esztergomi érsek. " [5]
1910-ben 1952, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott. 1944. március 27-én a harcok következtében a Nyitra hídjai megsemmisültek. 1948-ban a község a Milanovce nevet kapta. Termelőszövetkezete 1949-ben alakult. 1989-ben visszakapta korábbi szlovák nevét.
2001-ben 3190 lakosából 2051 magyar és 1125 szlovák volt.
Híres személyek[szerkesztés]
- Szőke József (1928–2010) szlovákiai magyar író, szerkesztő, bibliográfus, művelődésszervező, a szlovákiai magyarság jeles közéleti személyisége.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1332 és 1371 között épült. 1734-ben bővítették. Orgonája 1912-ben készült, 2004-ben restaurálták.
- A Szentháromság kápolnát 1793-ban későbarokk stílusban építették. 2006-ban megújították.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Száraz, P. 2008: Falu a madárdalos fák alatt. Dunaszerdahely, 16.
- ↑ Szőke, J. 1993: Nagykér. Dunaszerdahely, 69, 103.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
