Nyergesújfalu

Nyergesújfalu
Nyergesújfalu fő utcája
Nyergesújfalu címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Komárom-Esztergom
Kistérség	Esztergomi
Rang	város
Polgármester	Mihelik Magdolna (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2536
Körzethívószám	33
Népesség
Teljes népesség	7543 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	190,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	39,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyergesújfalu Pozíció Magyarország térképén
Nyergesújfalu Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
é. sz. 47.7603° k. h. 18.5567°47.7603, 18.5567
Nyergesújfalu weboldala

Nyergesújfalu (németül Neudorf) város Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben.

Fekvése

A Dunántúli-középhegység északi szélén, a Duna folyam jobb partján található. Távolsága Esztergomtól 16 km, kelet felől Tát 7 km távolságra esik, a nyugatról szomszédos Lábatlannal gyakorlatilag összeépült. Dél felől 5 km-nyire Bajóttal szomszédos.

Elérhető a 10-es főúton, illetve az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonalon.

Története

Nyergesújfalu és környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Határában bronz- és római kori leleteket találtak. Itt található a Crumerum nevű római kolónia és castrum, és itt haladt el a Brigetiot Aquincummal összekötő fontos útvonal.

A település neve a tatárjárás előtt Nyergedszeg, majd Újfalu (Nova villa) volt. A Nyergedszeg név Árpád-kori szolgálónépre, nyergesekre, azaz nyeregkészítőkre utal,

A község híres volt lótenyésztéséről és fuvarozásáról is. A helybeli, országszerte ismert, úgynevezett „gyorsparasztok” gyors lábú, kis parasztlovaikkal három óra alatt hajtottak Pestre.

A település a XV. században már erődített hely, s a török idők alatt is lakott volt. A felszabadító háborúk alatt azonban elpusztult, és így csak a postaállomás maradt lakott.

A Rákóczi-szabadságharc alatt Rákóczi felesége, Sarolta Amália hessen–wanfriedi hercegnő és hívei itt szabadították ki az esztergomi császári várparancsnok által elfogott Bottyán Jánost, akiből Rákóczi egyik leghűségesebb híve lett.

A Duna jobb oldalán fekvő Nyergesújfalu, és a szemközti parton levő Karva közt fontos átkelőhely volt. A kurucok ezen átkelőhely őrzése céljából a községtől Ny-ra, a Duna partján fekvő Sánc-hegyen az ekkor már romokban heverő erődöt helyreállították, és sáncokkal is megerősítették. Itt állt egykor a római castrum is, és a feljegyzések szerint az a francia hadmérnök, aki a megerősítés munkálatait vezette talált is itt több római leletet, s pénzérmét. 1707-ben azonban az erődben őrségen lévő németek árulása következtében a császáriak azt elfoglalták, és lerombolták. Egy mélyedésben még ma is látható a vár alagútjának kezdő szakasza, és sarkain az ék alakú sáncmű.

A török és kuruc idők után a település is fejlődésnek indult. A Dunán 11 hajómalom működött, a határában később szenet is bányásztak, majd nagyarányú iparosodás kezdődött. Nyergesújfalu Ipartestületének elnöke egy ideig Kernstok Károly festőművész volt (1873-1940) aki hosszú éveket töltött itt. Egyik munkatársa és tanítványa Nyergesi János festőművész is itt élt, és Derkovits Gyula is járt az itteni művésztelepen.

A település nagy terjedelmű, mélyen D-re nyúló határa természeti szépségekben is igen gazdag. A Sánc-hegyről is szép kilátás nyílik a Dunára, és a környékre.

A településen hatalmas azbeszt-cementgyár, műszálat (danulont), szivacsot, celofánt gyártó Viszkozagyár, téglagyár, malom, halászati termelőszövetkezet működött.

1989-ben kapott városi rangot.

• 

  Kőtábla Crumerumból a plébánia falán

• 

  Szent István szobra a templom mellett

• 

  Templombelső

• 

  Menyezetfreskó a templomban

• 

  Menyezetfreskó a templomban

• 

  Menyezetfreskó a templomban

• 

  Templom a Sánc-hegyről

• 

  Hősi emlékmű

• 

  Millenniumi emlékoszlop a Sánc-hegyen

• 

  A földvár légifotója

Pusztamarót

Pusztamarót is Nyergesújfaluhoz tartozik, gondozott kövesút is vezet ide Nyergesújfalu-Bajót illetve Bajna irányából. A középkorban itt állt a templomos lovagok („vörös barátok”) rendháza, és itt volt vadászkastélya Mátyás király sógorának, Hyppolit esztergomi érseknek.

Ide valószínűsítik a krónikák a Székely Bertalan által megfestett török időkből való Dobozi Mihály legendát is, mivel a krónikák szerint (Istvánfi krónika) érseki birtokon történt.

Természeti értékei

Gyurgyalag a környék jellemző természeti értéke

A Duna folyó völgye egy transzkontinentális ökológiai folyosó. A Duna síksági szakasza számos édesvízi halfaj számára átjárható ökológiai egység. A kárpát-medencei vízimadár-populációk számára a vonulás egyik fontos útvonala. Az év minden hónapjában megfigyelhető itt a kárókatona, a tőkés réce, a rétisas és a dankasirály. A tavaszi és az őszi madárvonulás során nagyszámú vízimadár-faj előfordul itt, jellemző a vetési lúd, a kerceréce, a kontyos réce, a nagy bukó, a kis bukó, a billegetőcankó, a sárgalábú sirály és a jégmadár A Gerecse-hegység északi vonulatának lankáin a szőlőművelés során eróziós mélyutak alakultak ki, amelyek partoldalaiban jellegzetes fészkelő a fokozottan védett gyurgyalag.

A Gerecse északi kitettségű, enyhébb lankáin kora tavasszal virágzik a leánykökörcsin és a tavaszi hérics. A gyertyános tölgyesekben tavasszal tömegesen nyílik az odvas keltike és az orvosi salamonpecsét.

Nevezetességei

• Római-katolikus templom és plébánia (barokk, 18. század második fele)
• Nyergesi János Emlékház

Gazdaság

A Viscosa (jelenleg Zoltek Zrt.) gyár főépülete távolról

Viszkózagyára egykor országos hírű volt. Azbesztcementgyár és palacserép gyár is működött egykor a város Eternit nevű részén. Jelenleg építkezések folynak a Holcim Magyarország Zrt. megbízásából, mivel a cég a lábatlani cementgyárat a városba helyezné át egy új, modern gyár keretein beül.

Testvérvárosok

• Neu Wulmstorf
• Karlsdorf-Neuthard

Források

• Padányi Lajos: Nyergesújfalu monográfiája. Nyergesújfalu, 2000. ISBN 963-00-3963-X

Külső hivatkozások

• Nyergesújfalu Önkormányzatának honlapja
• Nyergesújfalu a Vendégvárón
• Térkép Kalauz – Nyergesújfalu
• Légifotók Nyergesújfaluról
• Nyergesújfalu.lap.hu - linkgyűjtemény
• [1] Holcim Magyarország Zrt.