Epöl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Epöl
Epöl.jpg
Epöl látképe az Őr-hegyről
Epöl címere
Epöl címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Esztergomi
Kistérség Dorogi
Jogállás község
Polgármester Muszela Szabolcs[1]
Irányítószám 2526
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség 638 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 49,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Epöl (Magyarország)
Epöl
Epöl
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 49″, k. h. 18° 38′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 49″, k. h. 18° 38′ 22″
Epöl (Komárom-Esztergom megye)
Epöl
Epöl
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Epöl weboldala

Epöl község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye délkeleti részén, a Gerecse keleti részén található.

Legközelebbi települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugatra Bajna 4 km, északnyugatra Nagysáp kb. 8 km, északkeletre Sárisáp, délkeletre Máriahalom 6 km, délre Gyermely 6,5 km (közúton 11 km).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Epöl község már a magyarok honfoglalása előtt is lakott település volt, amit a falu határában előkerült régészeti leletek is bizonyítanak.

Első írásos említése 1225-ből maradt fenn Epely néven. A későbbiekben Epel, Epeei, Epöll és Epely néven említik a különböző források.

Epöl első ismert lakosa és birtokosa Epelyi Vendégi volt, aki 1225-ben az esztergomi káptalan előtt hitelesítette, hogy epelyi földjét, rétjét és haraszt nevű erdőrészét jobbágyainak beleegyezésével Epelyi Benedeknek és fiá­nak Motodnak 4 '/2 márkáért eladja.

Epöl vidékét a tatárok 1242 tavaszán végigpusztították, amit a község lakossága elég hamar kihevert.

Epélyi Benedek családján kívül a királynéknak is voltak birtokai Epölön. Az itt élők egy része hadba szálló jobbágy volt, más része pedig az eszter­gomi és budai királyi udvarnak szállított meghatározott mennyiségű bort évente.

V. István király 1270. július 26-án Epölt, valamint bort adományozó jobbá­gyait az esztergomi káptalannak adományozta. Az epöli jobbágyok ezt zo­kon vették, mert királyi jobbágyként előnyösebb, kiváltságosabb helyzet­ben voltak, mint a nagybirtokosok jobbágyai.

IV. László király 1274-ben megerősítette atyjának V. Istvánnak az esztergomi káptalannak tett adományát, amit X. Gergely pápa 1275. január 5-én Lyonban keltezett leiratával hagyott jóvá. Az adományozó okiratban olvasható az alábbi idézet:

Ez a falu a királyi asztal, vagyis a budai királyi pince szolgálatára volt (ad Regiom mentem, sen clicém regale de Buda). Az ehhez a földhöz tartozó szőlőművesek Magyarország királyainak, a mi ősatyáinknak évenként szolgálatuk címén, ősi kötelezettségük révén bizonyos mennyiségű bort szoktak szolgáltatni, I. István király Őket, valamint a falu, illetve a föld ös­szes szőlőit a felszereléssel, a haszonnal és joggal együtt, a neki és nekünk is kedves esztergomi szent káptalannak ajándékozta…

1284-ben IV. László felesége Erzsébet királyné az Epölön lévő birtokaiból, újabb birtokrészt adományozott a káptalannak.

A 14. és 15. századból két epöli peres ügyről maradt fenn rövid feljegy­zés.

Az 1526-os mohácsi vész után a törökök fokozatosan végigpusztították a Duna jobb partján fekvő településeket.

Az esztergomi járás legtöbb falva, köztük Epöl is 1532-ben elpusztult. Több mint száz év elteltével válik újra lakott településsé. Az első magyar betelepülők mellett szlovák és német telepesek is érkeztek a faluba. A re­formátus magyarok 1714-ben elköltöztek a faluból. A faluban megtelepe­dett szlovákok és németek a római katolikus vallású magyarokkal kötött vegyes házasságok következtében a múlt század végére elmagyarosodtak.

A falu férfi lakossága közel két évszázadig szén- és kőzetbányászatból élt, ezek megszűnte után pedig a környéken folytattak különböző tevékenysé­geket. Mindemellett a helybéli lakosság egy része a mezőgazdaságból tartja fenn magát.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község jelentősebb műemlék jellegű épülete az 1805-ben felépített késő barokk római katolikus templom. Figyelemre méltó három oltára közül a főoltár, amely fából készült, s a román stílus jegyeit viseli magán.

Ugyancsak megtekintésre érdemesek az oltárokon lévő szobrok is. Több művészeti értékű festménye között a főoltárkép is említésre méltó, amely Jézus keresztelését ábrázolja a Jordán folyóban. A szertartásokhoz használt kegytárgyak közül is számos értékes darab van a templomban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Epöl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]