Duna menti kerékpárút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Duna-menti kerékpárút
Térkép
Úttípuskerékpárút
Része ennekBaden-Württemberg bicycle network
Hosszakb. 2870 km
Ország Európai Unió
TartományokBaden-Württemberg
Az út elejeNémet Donaueschingen, Németország
Az út végeRomán Fekete-tenger, Románia
IdőzónaUTC+1, Budapest
A Duna-menti kerékpárút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-menti kerékpárút témájú médiaállományokat.
Egy útjelző tábla az útvonalon

A Duna menti kerékpárút (angolul: Danube Cycle Path; németül: Donauradweg; szlovákul: Dunajská cyklistická cesta) a Duna mellett, négy országot érintő kerékpárút. Donaueschingen városában a Fekete-erdőben kezdődik és Budapesten keresztül egészen Konstancáig tart. A Duna menti kerékpárút[* 1] Európa egyik legnépszerűbb kerékpáros túraútvonala. Különösen a Passau és Bécs közötti szakasz igen közkedvelt, de köszönhetően a fejlődő kerékpáros infrastruktúrának, a Pozsony–Budapest szakaszt is egyre több kerékpáros turista keresi fel.

A Duna menti kerékpárút része a nemzetközi EuroVelo 6. kerékpáros útvonalnak, amely Nantes-tól indul a Loire mentén, és kelet felé átszeli Franciaországot. Tovább fut a Boden-tóig Svájcban, majd a Dunát követve, Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Bulgária érintésével, érkezik meg Romániába. Konstancánál éri el a Fekete-tengert.

A kerékpárutat a következő szakaszokra osztották fel:


A kerékpárút által érintett országok[szerkesztés]

 Németország[szerkesztés]

 Ausztria[szerkesztés]

 Szlovákia[szerkesztés]

 Magyarország[szerkesztés]

A szigetközi kerékpárút

Az alábbiakban a kerékpáros útvonal III. és IV. magyarországi szakaszát tárgyaljuk. Érdemes megemlíteni, hogy a 19. század végén Kolozsvár és Párizs közötti oda-vissza utat egy honfitársunk kerékpárral már megtette, amivel megelőzte ezen útvonal bejárását.[2] A magyarországi kerékpáros úthálózat a gyors térnyerés ellenére még nagyon foghíjas.

Az összefüggő hálózatból még sok kisebb nagyobb összekötő szakasz hiányzik. Általában a települési szakaszok készültek el a pénzügyi és pályázati lehetőségek függvényében. Győr-Moson-Sopron vármegyében két nagyobb szakaszon épült bicikliút: a Szigetközben és a Fertő tó körül. A szigetközi kerékpárút ingázásra tökéletesen alkalmas, turistaútnak viszont nem igazán, mert keskeny a kétirányú közlekedéshez, s az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig tartó Eurovelo 6 útvonalon jóformán ez az első szakasz, ahol a kerékpárosok nem mehetnek egymás mellett.

A Mosonmagyaróvár felől jövők Halászi után már nemigen csodálhatják a folyót, márpedig a turista inkább kerül, ha elég széles, forgalommentes és szép tájon haladhat. Ezért a tájékozottabbak szívesebben mennek el Püski és Lipót felé a Lajta mentéről, még ha tovább is tart az út. Nem megoldott a győrújfalui szakasz, a szigetközi biciklis útja itt járdákon át vezet.[3]

Rajka – Győr (56 km)[szerkesztés]

Rajka - Győr kerékpárútvonal
Jelmagyarázat
 Rajka
Dunakiliti,Feketeerdő
Dunasziget
Halászi
Mosonmagyaróvár
Darnózseli, Lipót
Hédervár
Ásványráró, (Zsejkepuszta)
Mecsér
Dunaszeg
Győrladamér
Győrzámoly
Győrújfalu
Vámosszabadi
Győr

A Duna menti kerékpárút magyarországi szakaszának legészakibb kiindulópontja Dunántúlon, Rajka községben van. A hármashatáron[* 2] való elhelyezkedésből, valamint a kilátásba helyezett határátkelő-megnyitásokból adódó kerékpáros turizmus kezdeti útvonalának legalkalmasabb helyszíne. A településen 3 kerékpárút halad át, ebből 2 Szlovákiából, 1 Ausztriából vezet ide. A Rajka és a Mosonmagyaróvár közötti bevezető szakasz még csak terv formában létezik. A megvalósításig a kis forgalmú szigetközi útvonal használható erre a célra. Az útvonal jó levegőjű, vízközeli, természetközeli helyeken át vezet. Például Dunasziget és Halászi között természetvédelmi körzeten keresztül lehet karikázni.

Mosonmagyaróvártól kezdve a Szigetközön keresztül lehet kerekezni végig, teljesen kiépített szabványos kerékpárúton. Bár egyes vélemények szerint nem elég széles, egymás után kell közlekedni és két találkozó kerékpáros túrázó csapat nehezen fér el egymás mellett. A Szigetköz jobb oldalán a Mosoni-Duna, míg bal oldalon az Öreg Duna szegélyezi a tájat. A kijelölt útvonal Mosonmagyaróvárt elkerüli, de Halásziból egy három kilométeres kiépített kerékpáros úton megközelíthető. Itt érdemes feltölteni az esetlegesen hiányzó készleteket, illetve magyarországi túrázóknak kiinduló pontnak lehet javasolni.

Bővebben: Mosonmagyaróvár turizmusa

Az első néhány kilométer megtétele után Darnózselibe érünk, ahonnét érdemes egy rövid kitérőt tenni Lipótra, ahol termálvizű strandon lehet lubickolni. A fürdőzés után az étkezési és a szállás lehetőségek kihagyása után a Lipótot Darnózselivel összekötő védett vadgesztenye fasoron lehet Hédervárt megközelíteni. Az utat folytatva pár kilométer megtétele után út menti vendégfogadó tűnik szemünkbe Zsejkepusztán. A szigetközi települések sűrűn követik egymást. Győrújfalut elhagyva hamarosan beérünk Győr külterületére, s a 14. számú főútvonalt elérve a Vámosszabadi határátkelő felé vezető kerékpárútba csatlakozunk bele.

Győr[szerkesztés]

Bővebben: Győr közlekedése#Kerékpárközlekedés

Győrt az 1970-es évek végéig a nagy kerékpáros forgalom miatt „a kerékpárosok városának” is nevezték. A város síkvidéki domborzata kedvező a kerékpáros közlekedés szempontjából, de a motorizáció terjedése időlegesen visszaszorította azt. A városban 1997-ben meglévő kerékpárutak hossza 26 km volt. Mára ez megtriplázódott, mivel minden útfelújítás alkalmával vagy új út megépítésével együtt kerékpárutakat is építenek vagy kerékpáros sávokat festenek fel. A győri belvárostól kezdve a külvárosokig összefüggő kerékpárosút hálózat alakult ki. A külföldiek a helyismeret hiánya miatt nehezen boldogulnak, mert a turistautak irányjelző kitáblázása hiányos.

Nyugat-Európában elfogadott, hogy a biciklis az úttesten halad és felfestett burkolati jel választja el őt az autóstól. Így a kanyarodó sofőrök jobban látják, míg a gyalogút szerepét is betöltő vonal kereszteződésein egy kerékpárosnak igen kockázatos megállás nélkül áthajtani. Azért sem megoldott a dolog, mert hiába van a kerékpárosnak egyre több helyen külön sávja, az egyrészt nem folyamatos, másrészt sok helyen ráengedik a buszmegállóba érkező gyalogosokra, jó példa erre Győrben a Tihanyi út és a Rónay Jácint utca. „…sokkal egyszerűbb és célravezetőbb megoldás az úttesten egy sávot festeni, s csak ott gondolkodni külön útban, ahol erre elegendő a hely és külön járdát is ki tudnak építeni. Állandó gondot okoznak még a körforgalmak is: itt a biciklis háromszor kénytelen leszállni egy balra ívelő kanyarhoz…”[3]

Győr – Komárom (50 km)[szerkesztés]

Győr és Komárom között még nem készült el a kerékpárosút, több helyen murvás út, sőt földút van, mely eső után sáros. Ezért a megjegyzésben felsorolt változatokat érdemes végig járni.[* 3] 2015 decemberében átadták Győr és Gönyű között az új, jó minőségű kerékpárutat.

Komárom[szerkesztés]

Bővebben: Komárom (Magyarország)

Dél-Komárom Újszőny településből 1896-tól kifejlődött város. Növekedési üteme különösen a trianoni békeszerződés után nőtt meg. Ma egy 20.000 lelket számláló kisváros a Duna jobb partján. Élénk forgalmú közúti és vasúti határátkelőhely. A város mai arculatát meghatározza turisztikai, kulturális és kereskedelmi szerepe.

Kerékpárút jelzések

Látnivalói:

Bővebben: Komárom (Magyarország)

Az 1960-as évektől fúrt hévízét gyógyhatásúnak minősítették. Továbbindulás előtt érdemes kirándulást tenni Észak-Komáromba is.[* 4]

Komárom (Szlovákia)[szerkesztés]

Bővebben: Komárom (Szlovákia)

Az ikerváros történelme során két időszakban volt egy város, de a trianoni békeszerződés kettészakította. Mielőtt továbbindulnánk Komáromból Esztergom irányába, érdemes Észak-Komáromba is átlátogatni, mert a város számos műemlékkel és hangulatos belvárossal is büszkélkedik. A többségében magyarok lakta városban otthonosan mozog a magyar turista, a magyar nyelvet szinte mindenki érti és magyar információs feliratok segítenek a tájékozódásban.

Észak-Komárom, Európa udvar

Látnivalók, műemlékek az óvárosban

Komárom – Esztergom (55 km)[szerkesztés]

Komárom - Esztergom kerékpárútvonal
Jelmagyarázat
 Komárom
Almásfüzitő
Dunaalmás
Neszmély
Süttő
Lábatlan
Nyergesújfalu
Tát
Esztergom
Kerékpárút Komárom és Almásfüzitő között
A kerékpárút vége Esztergom előtt

Ez a szakasz a szlovák és a magyar oldalon is megtehető, mégis érdemesebb a magyar oldalt választani, mert itt jobb a kerékpáros infrastruktúra kiépítettsége. Bár a kerékpárút több szakasza itt is hiányzik, de az ezeket összekötő autóutak kevésbé forgalmasak és viszonylag biztonságosan kerékpározhatók. Miután visszatértünk a magyar oldalra, a várost átszelő 1-es főútra hajtsunk fel, amely bár elég forgalmas, az út mindkét szélén jó minőségű kerékpársáv található. Ez egészen a város határáig kitart, ahol a sávot az út bal oldalán vezetett kerékpárút váltja fel. Ez egészen Almásfüzitőig tart. Almásfüzitő után forduljunk rá a 10-es főútra, ahol már kerékpárút hiányában a főúton kell tekernünk. A forgalom általában kicsi és a széles, jó állapotban lévő út biztonságosnak mondható a kerékpáros közlekedés számára. Dunaalmás, Neszmély, Süttő és Lábatlan településeket elhagyva megérkezünk Nyergesújfaluba. Itt ismét az út jobb oldalán vezetett kerékpárút segíti a továbbjutást. Az út minősége Nyergesújfalu belterületén kissé hagy kívánnivalót maga után, de összességében jól kerékpározható. A kerékpárút Nyergesújfalut elhagyva különösen jó minőségű és széles, hiszen építése 2008 nyarán fejeződött csak be. A kerékpárút Tát határában áttér az autóút bal oldalára és a 10-es és a 117-es út elágazásáig vezet, ahol véget ér. Innen a maradék 5 kilométert a 117. kis forgalmú autóúton kell megtennünk Esztergom belvárosáig. Esztergomba beérve a Kerektemplomnál lévő körforgalomban érdemes balra lekanyarodni és a Szent Erzsébet híd előtt jobbra fordulni, mert így autóforgalomtól mentes ősfás utcában tekerve érhetjük el a belvárost.

Esztergom[szerkesztés]

Bővebben: Esztergom
Esztergom bazilikája a Mária Valéria hídról

A város a Dunakanyar nyugati kapujánál helyezkedik el. Az őskortól kezdve lakott hely. Szent István királyt itt koronázták meg. Magyarország fővárosa volt 1256-ig. Országosan a jelentős turizmussal rendelkező városok közé tartozik.

Látnivalók, nevezetességek Esztergomban:

Esztergom – Budapest (60 km)[szerkesztés]

A következő útszakasz a világörökségi várólistára is felkerült Dunakanyar szépségeit mutatja be. Budapestet a Duna jobb vagy bal oldalát is felejthetetlen élményekkel lehet megtenni.

A Dunakanyar egyik legfestőibb települése Visegrád. A Kisalföld felől érkező Duna elhagyni készül a vulkáni hegyekbe vágott, patkó alakú kanyarulatát, hogy két ágra szakadva kilépjen az Alföldre. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafallal ott emelkedik a visegrádi Várhegy jellegzetes andezit láva tömege. (238 méteres magasság)

Szentendre különleges hangulatú kisváros a Szentendrei-Duna-ág mentén. Festői rendszertelenségben kanyargó kis utcái, szűk lépcsős sikátorai a mediterrán kisvárosok sajátos karakterét idézik, a barokkos stíluselemeket is mutató városban.

Esztergom - Budapest kerékpárútvonal
Jelmagyarázat
 Esztergom
Pilismarót
Dömös
Visegrád
Dunabogdány
Tahitótfalu
Leányfalu
Szentendre
Budapest
Dunabogdány
Vác, kilátás a Dunakanyar irányába
EuroVelo 6 kerékpárút Szentendrén
Budakalász

Ennek a szakasznak több változata is létezik.

I.

A túrát érdemes Esztergomból a magyar oldalon folytatni. Korábban lehetőség volt a szlovák oldalon Helemba érintésével Szob irányába kerékpározni, de 2000-ben a Helemba és Ipolydamásd közötti hidat olyan súlyosan megrongálta a jeges árvíz, hogy végleg le kellett bontani. Ennek a hídnak a hiányában csak nagy kerülővel, Letkésen keresztül lehetne Szobot elérni, vagy lehetőség van még Helembáról, az Ipoly partján futó rövid köves/földes úton végighaladva, az Ipoly felett Szobnál átívelő vasúti híd gyalogos járdáján átkelni a magyar oldalra. Esztergomban érdemes kis kitérőt tenni a szlovák oldalon lévő Párkányba. A város felújított főtere és hangulatos vendéglői megérnek egy rövid sétát.

Esztergomból a túrát a Duna mellett futó kerékpárúton folytatjuk. A kerékpárút 6 km után véget ér és innentől kezdve a 11-es számú főúton kell tovább haladnunk Búbánatvölgy, Basaharc, Pilismarót, Dömös és Visegrád érintésével. Visegrád belterületén rövid szakaszon létezik kiépített kerékpárút, de ezt különösen a nyári időszakban előszeretettel használják a turisták sétálgatásra, ezért itt számítani kell óvatlan gyalogosok felbukkanására. Visegrádot elhagyva ismét a 11-es számú főúton kell haladnunk Dunabogdányig, ahonnan egészen Tahitótfalu határáig jó minőségű, széles kerékpárút vezet. A kerékpárút Dunabogdány belterületén a part mentén halad, majd Dunabogdányt elhagyva a 11-es út bal oldalán fut tovább. Tahitótfalutól egészen Leányfalu határáig kerékpárút hiányában ismét a főúton kell tekernünk, majd Leányfalutól ismét kerékpártúton folytathatjuk utunkat.

A kerékpárút kezdete a strand előtti szakaszon van. Az Esztergom felől érkezőket semmilyen tábla nem figyelmezteti, ezért ajánlatos a buszmegálló elérésekor a bal oldalon kezdődő merőleges utcába lefordulni. A kerékpárút egészen Szentendre belvárosába vezet be, ahol a Duna-korzó végénél az út bal oldalán halad tovább az árvízvédelmi töltés tetején. A szennyvíztisztítónál az út jobbra fordul és a város határát jelző patak mentén fut tovább egészen a 11-es útig, ahol egy nagyon rosszul kiépített lépcsőn keresztül kell a patak mentén átkelni a főút másik oldalára. A másik oldalon az út 200 méteren keresztül egy kis forgalmú közúton halad, majd az OMV kútnál ismét kiépített kerékpárút kezdődik. Az út műszaki állapota igen leromlott, ezért nagyon figyelni kell a sokszor életveszélyessé vált útburkolati hibák miatt. A kerékpárút Budakalász érintésével Békásmegyerig tart.

Látnivalók, nevezetességek a Dunakanyarban:

Budapest központját nem egyszerű kerékpárral elérni, mert a sokszor rossz minőségű kerékpárútszakaszokat kis forgalmú utcák kötik össze, és a kitáblázottság színvonala is hagy kívánnivalót maga után. Békásmegyeren érdemes a kerékpárút végénél balra fordulni, majd a Pünkösdfürdő utcán a Duna-partig letekerni és a Dunával párhuzamosan futó Királyok útján haladni tovább a belváros irányába.

II.

Kerékpáros vendégvárás Verőcén

A Duna menti kerékpárút Esztergom és Budapest közötti szakaszának másik, a bal parton futó változata. Ha ezt szeretnénk kipróbálni, akkor Esztergom után a Szobi révet elérve át kell kompolnunk Szobra, majd a bal parton tekerni tovább. Zebegény, Nagymaros, Verőce, Vác és Göd érintésével végig kerékpárúton tekerhetünk. A kerékpárút vége Dunakeszi határában van, ahonnan a továbbjutás igen problematikus. A méltatlan állapotokon nagy valószínűséggel a Megyeri híd fog változtatni, hiszen a hídon kerékpárút is van.

Budapest[szerkesztés]

Bővebben: Budapest kerékpáros közlekedése

Budapesten mindössze 180 kilométer kerékpárút szolgálja a biciklistákat, de a hálózat jelentős része alkalmatlan a rendes használatra. A kerékpározás fejlesztésére újabb koncepció készül, ami már nem méterekben, hanem százalékban mér. 2012-re 15%-ra szeretnék emelni a kerékpáros közlekedés részarányát.[5]

Budapest – Mohács[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

 Horvátország,  Szerbia,  Bulgária,  Románia[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A Duna menti kerékpárút hazánkra eső szakasza (Szlovákia)–Rajka–Mosonmagyaróvár–Győr–Komárom–(Szlovákia)–Esztergom–Szentendre–Budapest–Horvátország–Szerbia[1]
  2. ↑ Ausztria, Szlovákia és Magyarország között.
  3. ↑ A több szakaszban bejárható jelenlegi nyomvonal átmeneti megoldás, a forgalmasabb útszakaszok a javasolt változatokban kerülhetők el. A végleges nyomvonalat a szükséges kerékpárútszakaszok megépítése után vehetik birtokba a kerékpárosok. A nevezetesebb régiókban érdemes az ajánlott túraváltozatokat is végigjárni. 1. szakasz: Szigetköz 61 km, 1 túranap Rajka–Dunakiliti–Mosonmagyaróvár–Halászi–Darnózseli–(Lipót)–Hédervár–Dunaszeg–Győr. Sík vidéken, erdős, ligetes részeken vezet az út a Szigetköz gerincén. A kerékpárosok hosszabb szakaszon önálló kerékpárúton haladhatnak (Mosonmagyaróvár–Győr), és útbaigazító táblák is segítik eligazodásukat. Kitérve Lipótra, a termálfürdőben felüdülhetnek. A vállalkozó kedvűeknek a Duna gátjain való bringázást javasoljuk a javított burkolatú földutakon. A Szigetközben kerékpárbarát szálláshelyek, változatos élmények (terepbiciklizés, strandolás, csónakázás, jó éttermek) és sok látnivaló (Győr, Hédervár, Mosonmagyaróvár stb.) várja a turistákat, ezért itt érdemes több napot is eltölteni. 2. szakasz: A Kisalföld keleti medencéjén át 58 km, 1 túranap Győr–Bábolna–(Ács–Komárom)–Nagyigmánd–Kocs–Tata/Vértesszőlős. Győrtől Komáromig a Duna mellett nagy forgalmú út vezet, ahol tilos kerékpározni, ezért a régió egyik legszebb városáig, Tatáig a Dunától eltávolodva, kis forgalmú közúton, kellemes sík terepen haladunk. A szép látnivalók mellett Bábolnán lovagolni lehet, Tatán pedig minibusszal körbejárható a vár és az Öreg-tó, az Angol parkon keresztül. Érdemes Tatáról kitérőt tenni Vértesszőlősre, az ősember lakóhelyének megtekintése kedvéért. Az EuroVelo nyomvonala Bábolnától visszatér a Duna mellé. 3. szakasz: Keresztül a Gerecsén 59 km, 1 túranap[4]
  4. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia bizottsága által kiadott direktíva szerint a szlovákiai óváros „hivatalos magyar neve” Révkomárom. Bár gyakorlatilag senki sem hívja így, csak hivatalos dokumentumokban.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ A 2003. évi XXVI. törvény 1/7. számú melléklete
  2. ↑ Borbély György: Kerékpáron Párisig és vissza, 1889.(közzéteszi: Dobozy László: Magyar Könyvklub 1993.) ISBN 963-82-2408-8)
  3. ↑ a b Kisalföld 2008. április 18. Kerékpárutak gyerekcipőben című cikkéből
  4. ↑ 1. túra Végig a Duna mentén (EuroVelo-6). Itthon otthon vagy. [2008. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. ↑ Kerékpáros Budapest | Kerékpárosklub

Források[szerkesztés]

  • MTESZ Munkabizottság: A kék Duna (Barangolás a Duna mentén) Duna projekt (Győr, 1994) Munkaszám: 7252-00-560

Térképek, könyvek[szerkesztés]

  • Duna menti kerékpárút Németországban: 15 túraszakasz a Fekete Erdőtől Passauig térképpel, ISBN 9638584890
  • Duna menti kerékpárút Ausztriában: Passau–Bécs–Hainburg, ISBN 9799639586078
  • Kerékpárostérkép: Duna menti kerékpárút Budapesttől a Fekete-tengerig; Szarvas András
  • bikeline-Radtourenbuch Donau-Radweg, Teil 1: Von Donaueschingen nach Passau, ISBN 3-85000-025-7
  • bikeline-Radtourenbuch Donau-Radweg, Teil 2: Von Passau nach Wien, ISBN 3-85000-024-9
  • bikeline-Radtourenbuch Donau-Radweg, Teil 3: Slowakische und Ungarische Donau, Von Wien Wien nach Budapest, ISBN 3-85000-078-8
  • bikeline-Radtourenbuch Donau-Radweg, Teil 4: Ungarn, Serbien und Rumänien, Vom Budapest zum schwarzen Meer, ISBN 3-85000-200-4
  • Donau-Radwanderführer, Von Passau nach Wien, ISBN 3-931944-52-2
  • Bernhard Irlinger: Der Donau-Radweg, Von der Quelle bis Passau, ISBN 3-7654-3388-8
  • Michael Reimer, Wolfgang Taschner: Donau-Radweg, Passau–Wien–Budapest. ISBN 3-7654-3630-5
  • Radwanderkarte Donau-Radweg 1 Donaueschingen–Passau, 1: 50 000, Publicpress-Verlag. ISBN 978-3-89920-235-9
  • Radwanderkarte Donau-Radweg 2 Passau–Wien, 1: 50 000, Publicpress-Verlag. ISBN 978-3-89920-246-5

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Donauradweg
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna menti kerékpárút témájú médiaállományokat.

Németül[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Duna_menti_kerékpárút&oldid=25918382”