Gyermely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyermely
Gyermely címere
Gyermely címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Tatabányai
Kistérség Tatabányai
Jogállás község
Polgármester Kókai Rita[1]
Irányítószám 2821
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1436 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 32,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyermely  (Magyarország)
Gyermely
Gyermely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 24″, k. h. 18° 38′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 24″, k. h. 18° 38′ 21″
Gyermely  (Komárom-Esztergom megye)
Gyermely
Gyermely
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Gyermely weboldala

Gyermely község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban. Hozzá tartozik Gyarmatpuszta is.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermely Komárom-Esztergom megye keleti határánál fekszik, Fejér megye határának közelében, a Keleti-Gerecse lábánál. Esztergomtól 28 km-re délnyugatra; Tatabányától 22, Tatától 30 km-re keletre található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermely és környéke az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint a már az ősidők óta lakott helyek közé számítható. A Nemzeti Múzeumban őrzik az itt talált késő bronzkori leleteket, s római kori tárgyi emlékeit is, többek között azt a határában talált két római síremléket, melyeket – a felirat tanúsága szerint – két római polgárjogot nyert avarisk polgárnak emeltek egykor.

Nevének első említése 1184-1188-ból való: eccl. de Germin (Vespr.I.5) alakban fordul elő, ekkor a veszprémi püspökség birtoka: a püspök itteni egyházát 2 M jövedelmével együtt átadta a káptalannak. Boleszló váci püspöknek is volt itt öröklött része, amit 1214-ben a leleszi prépostságra hagyott. 1276-ban a veszprémi püspök a két Gyermely falut (Germen) dézsmáival, szőlőjével, földjeivel és kápolnáival cserébe adta az esztergomi káptalannak. 1287-ben a gyermelyi nemesek Szomor és Udvarnok szomszédai (Tyba f.mg-i Bench f-i Barth-i, nomine Nic. de Germen). 1307-ben az esztergomi káptalan tiltakozott, hogy Csák nemzetségbeli Márk fia István 20 éve elfoglalta Gyermelyt (v. Germen). 1322-ben ismét a veszprémi püspök falujának nevezik az óbudai várnaggyal szembeni perben, mikor a Gyermelyre való Miklós villicust, Iwachynust, Torda fia Jánost, Nagy (magnus) Jánost és János fia Lőrinczet, majd még ugyanez évben a visegrádi várnagy tisztjével, Gyermelyi Lőrincz ispánnal és a falunaggyal együtt a somodori népeket is. 1328-ból való adat szerint a Gyermelyre való János villicus, s Pouka és Balázs veszprémi püspöki jobbágyok panasza alapján a somodoriak a gyermelyiek 60 ökrét elhajtották. Ez időszakból maradt fenn a Bencevár (Bencivár) nevű dűlő, mely egykori birtokosának szomori Benchnek emlékét őrzi.

1529-ben a törökök Gyermelyt is elfoglalták, s 12 évig, 1541-ig megszállva tartották. A falu később, a 17. század elején elpusztult, de rövid időn belül újranépesedett Zsámbékról és Szomódról idetelepedett református magyarokkal. 1645-ben már úgy emlegetik, mint egy népes református egyházközséget. A törökök kiűzése után Krappft tábornok, majd az Esterházy-család, később a Sándor-család volt birtokosa.

1945-ig Komárom vármegye Tatai járásához tartozott.

Gyermely határában, a Bence-várral szembeni részen a 19. században eocén széntelepet is feltártak, a faluban régebben szeszgyár is működött.

A település mai lakossága állattartással, szőlőműveléssel foglalkozik, de híres a faluba települt tésztagyár is, mely Magyarország legnagyobb tésztagyára.[3]

Gyermely község önkormányzatának jelképei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyermely község címere
A címer a történelmi Gyermely község megújított címere pajzs alakban. A címerpajzs csücskös talpú álló katonai pajzs, vörös mezejében álló helyzetben lebegő, ezüstszínű csoroszlya és ekevas. A pajzsra szembenéző, rostélyos liliomos koronával ékesített sisak illeszkedik, amelyen a koronából deréktól növő kék ruhás, vörös színű bal kezét csípőjére tevő, jobbjában három szál gabonát tartó vitéz látható. A sisakról jobb oldalon kék-arany, a bal oldalon vörös-ezüst cirádák omlanak alá.
  • Gyermely község zászlaja
Gyermely község zászlaja téglalap alakú, felső szélétől induló hosszában egymást váltó sávos vörös, ezüstfehér színű, amely összesen nyolc sávból áll. A zászló közepén fehér alapon (fehér háttérrel a község címere látható).
  • Gyermely község pecsétje
Gyermely község pecsétje kör alakú, benne a község címerével, amelynek körirata „Gyermely község 1990”.

Gyarmatpuszta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermelyhez tartozó, vele szomszédos település, mely először 1247-ben szerepel az oklevelekben Gormoth néven. Ez a település a magyar Gyarmat törzsbeliek telephelye volt. Gyarmat falu lakóinak nevében Demeter tanúskodik a Katapán (Koppán) nem Kava nevű birtoka tárgyában. 1268-ban (Katapán nb.) Bábolnai János Gyarmat birtokát mint anyja Bábolnai Miklósné, Kaplony nb. (de genere Cuplin) Rubin fia Annis hitbérét átadja unokaöccsének (Pok nb.) Poki Lukács ispánnak és Gergelynek. A Katapánok gyarmati birtoka mellett keletre (a korabeli iratok alapján) a királyi bocsárok Gyarmat faluja feküdt. V. István király Gyarmat falut, mint királyi szőlősök és udvarnokok egykori földjét 1271-ben Básztélyi Rénold hercegi étekhordómesternek adta. 1485-ben Gyarmat(puszta) már a Marcelházi Posár családé volt, mely ekkor új királyi adományt nyert rá.

A török időkben Gyarmat is elpusztult, és lakosait később a szomszédos településekről telepítették ide. A Sándor-családé lett, majd Metternich Paula lett tulajdonosa.

Vadaskertjében egy 19. században épített vadászkastély van. A közeli kápolna gyönyörű rokokó oltára és faragott padjai az olaszországi Velencéből származnak. Kriptájába temették el Sándor Móricot, az „ördöglovast” A kápolna mögötti kriptában pedig – gazdájának akarata szerint – kedvenc lovát, Tatárt helyezték el.

A puszta a halastóval, kastéllyal, parkkal és a felettük sötétlő, fenyő borította Gyarmat-heggyel (340 m) a Gerecse egyik legfestőibb tája.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eredetileg a 15. században épült gótikus stílusú római katolikus temploma műemlék. A templomot 1749-ben építették újjá.
  • Műemlék református temploma 1786-ban épült.
  • Műemlék református parókiája 19. századi.
  • A község területén épült az úgynevezett Metternich-kúria, melyben ma művésztelep található.
  • A Sándor-Metternich-vadászkastély és a parkjában álló 1789-ben épült műemlék neogót stílusú sírkápolna is Gyermely közelében található.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gyermely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A tésztagyár honlapja

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]