Szákszend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szákszend
Szákszend32.JPG
faluház
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Oroszlányi
Kistérség Oroszlányi
Jogállás község
Polgármester László Kálmán[1]
Irányítószám 2856
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1456 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 42,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szákszend (Magyarország)
Szákszend
Szákszend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 26″, k. h. 18° 09′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 26″, k. h. 18° 09′ 47″
Szákszend (Komárom-Esztergom megye)
Szákszend
Szákszend
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Szákszend weboldala

Szákszend község Komárom-Esztergom megyében, az Oroszlányi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Bársonyos délkeleti határán fekszik, az M1-es autópálya nagyigmándi leágazásától 17 km-re délre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szákszend Szák és Szend települések egyesülésével jött létre 1984-ben.

Szák neve a magyar nyelvemlékbeli Szák személynévből keletkezett, amely szláv eredetű. Okleveles említése: 1281 Zaak, 1326 Zak. 1326-ban a Csák nemzetség birtokolta, s a királynak adományozta. 1541-ben még 6 porta után adózott, de két év múlva elpusztult. Benépesítését 1630 körül gróf Nádasdy Ferenc kezdte meg Nyitra vármegyei evangélikus vallású szlovákokkal. A 18. században már az Esterházy-család birtoka. Az uradalomnak halastava, vízimalma, fűrészüzeme volt. Ipartelepén a "legjobb tégla készült a megyében". 1892-ben tűzvész pusztította el a falu nagyobb részét. A két világháborúban 58-an haltak hősi halált.

Szend nevének alapjául szolgáló Zemd személynév a magyar szem főnévből keletkezett. Okleveles említése: 1421 Zend. Területén a római korból is kerültek elő leletek. Zsigmond király 1435-ben Fancsa Lászlónak adományozott részbirtokot. 1543-ban a törökök elpusztították. Később az Esterházyak kezére került. 1643 után népesült be református magyarokkal és evangélikus szlovákokkal. 1809-ben megszállták a franciák. Népe jeleskedett a szarvasmarha- és lótenyésztésben. 1856. augusztus 30-án iszonyú tűzvészben elhamvadt 66 ház. Két világháborúban 61-en haltak hősi halált.

Szákszend közös iskolája 1962-től, napközi otthonos óvodája 1979-től működik. Az óvoda 2 csoporttal, az iskola 8 osztállyal, összesen 200 gyermek nevelését, oktatását látja el. Infrastruktúrája látványosan fejlődött az utóbbi években. 1995-ben kiépült a gázvezeték, 1997-ben a korszerű telefon, 2000 Karácsonyán nyílt meg a faluház. 2001-ben a szennyvízcsatorna és a szennyvíztisztító. 2002-ben a csillagpontos kábeltévé-hálózat készült el. Aktív civil szervezete a nyugdíjas klub. Két sportegyesület, horgász- és vadásztársaság, valamint polgárőrség működik a településen.

Nevezetessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus templom (Őrzőangyalok) 
A templom a régi, 1500 körül emelt gótikus zárda romjaira épült, mai formáját azonban a híres Fellner Jakabtól kapta 1776-ban. Barokk mennyezetfreskói és szószéke kivált értékesek. Oltárai a 18. század második felében készültek barokk és rokokó stílusban, szószéke szintén barokk, míg a padok 19. századi copf munkák

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szákszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szákszend témájú médiaállományokat.