Sárgalábú sirály
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg&filetimestamp=20050326195833) |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Larus cachinnans (Pallas, 1811) |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárgalábú sirály témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgalábú sirály témájú médiaállományokat. |
A sárgalábú sirály (Larus cachinnans) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj. Korábban az ezüstsirály egy alfajának tartották.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európa és Ázsia területén honos.
[szerkesztés] Alfajai
- Larus cachinnans cachinnans
- Larus cachinnans ponticus
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 59-67 centiméter, szárnyfesztávolsága 140-158 centiméter. A nőstény egyedek tömege 680-1400 gramm, míg a hímeké a 750-1500 grammig terjedhet. Csőre és lába sárga.
|
[szerkesztés] Életmódja
Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. Tápláléka rovarokból, kisemlősökből, halakból, csigákból, kétéltűekből, madártojásból és fiókákból áll, de megeszi a gabonamagvakat és az olajbogyót is. Gyakran kukákból vagy szeméttelepeken gyűjtött hulladékot fogyaszt.
[szerkesztés] Szaporodása
Telepesen fészkel, sziklapárkányokon vagy a talajon költenek. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 27-31 napig kotlik. A fiókák 35-40 nap múlva válnak röpképessé.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon egész évben előfordul, de a nagy folyóink és tavaink mellett ősszel tömeges is lehet. A '90-es évektől kezdve ritka de rendszeres fészkelő.
