Jégmadár
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Alcedo atthis Linneus, 1758 |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Halászmadár, vízi király. |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jégmadár témájú médiaállományokat. |
A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európa, Ázsia és Afrika lakója. Kisebb folyók és patakok partján halászik.
[szerkesztés] Alfajai
- Alcedo atthis atthis – Földközi-tenger vidéke, Szíria és az Arab-félsziget
- Alcedo atthis ispida – Európa, Közép-Ázsia, Kína
- Alcedo atthis japonica – Szahalin, Japán és Tajvan
- Alcedo atthis taprobana – Srí Lanka és Dél-India
- Alcedo atthis bengalensis – India északi része, Mianmar, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz, Vietnam, Malajzia, Szumátra, Jáva, Borneó és a Fülöp-szigetek
- Alcedo atthis floresiana – Bali
- Alcedo atthis hispidoides – Celebesz és a Bismarck-szigetek közötti terület
- Alcedo atthis solomonensis – Salamon-szigetek
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 34-46 gramm. Zömök testalkatú madár, rövid farokkal és egyenes, hegyes csőrrel. Fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék. A szemétől a fülnyílásáig rozsdaszínű folt húzódik, ettől lefelé a nyakán egy kis fehér folt látható. A torkán ugyancsak fehér folt van. A hasa rozsdaszínű. Lába vörös, rövid, ujjai tövükön összenőve.
[szerkesztés] Életmódja
Igazi halivadék-pusztító. A kis halakat leginkább az ágakról lesi. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen és mozdulatlanul lesi a vizet és a benne folyó életet. Amint a pisztráng vagy más ivadék a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár. Ahol a patak vagy a holtág mentén nincs a víz fölé hajló ág, ott egy-egy közeli fán vagy földbuckán telepszik meg és néha-néha a víz fölé szállva, a víztükör fölött lebeg.
Vándorló madár, nem feltétlenül ugyanott fészkel minden évben, de gyakran évek múlva ismét megjelenik korábbi költőhelyén.
|
|
.jpg&filetimestamp=20050411105140)
|
[szerkesztés] Szaporodása
Folyók és patakok mentén fészkel: a függőleges partszakaszba kb. méternyi hosszú, vízszintes csövet, ennek végén tágas katlant váj. Fészket nem épít, hanem a kiöklendezett halszálkákra rakja 6-7 gömbölyű fehér tojását, melyen 21-27 napig kotlik.
[szerkesztés] Képek
.jpg&filetimestamp=20060528094929)
.jpg&filetimestamp=20060528094948)
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Külső hivatkozás
