| Annavölgy |

Annavölgy címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Közép-Dunántúl |
| Megye |
Komárom-Esztergom |
| Járás 2013-tól |
Esztergomi |
| Kistérség 2012-ig |
Dorogi |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Bánhidi József (MSZP)[1] |
| Irányítószám |
2529 |
| Körzethívószám |
33 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
949 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
206,30 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
4,60 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47,695340°, k. h. 18,661317°47.69534, 18.661317 |
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
| é. sz. 47,695340°, k. h. 18,661317°47.69534, 18.661317 |
| Annavölgy weboldala |
Annavölgy község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.
A Gerecse hegységben található, Esztergomtól 20, Budapesttől 38, Tatabányától, a megyeszékhelytől 45 kilométerre.
1997-ig Sárisáp része volt, ekkor vált önálló településsé. Területén a középkorban egy Ugan nevű falu állt.
Ugan (Ogan) nevét az oklevelekben 1181-ben említik először Vgan alakban. Ekkor az esztergom-szentkirályi keresztesek birtokaként, s Tokod és Munkád szomszédaként van említve. 1193-ban Hugan alakban volt nevezve, s említve van még, hogy Ebszőny-ből vezet út ide. 1269-ben Ogan, 1284-ben Vgan alakban írták nevét. Tokod-tól délre feküdt, Sárisáp határának északnyugati végén, Annabánya vasúti megálló mellett, Ny-ra.
Annavölgy nevét először 1781-ben említik a források. Ekkor kapott Rückschuss Antal engedélyt szénkutatásra, melynek eredményeképp a dorogi szénmedencében megkezdődött a szénbányászat. Az 1970-es években a vízbetörések miatt ellehetetlenült a bányászat, az annavölgyi bányát 1975-ben zárták be. A település mára üdülőfaluvá vált. Az egykori bányavágatban sóbarlang kialakítása folyik, ahol inhalációs sóoldat igénybevételével légúti betegségekben szenvedőkön próbálnak meg segíteni. Tervezik bányászati témapark kialakítását is.
Máig működik 1912-ben alakított sportegyesülete.