Császár (település)
| Császár | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Komárom-Esztergom |
| Kistérség 2012-ig | Kisbéri |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Beke Gyöngyi[1] |
| Irányítószám | 2858 |
| Körzethívószám | 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1798 fő (2008. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 26,03 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 67,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Császár
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Császár
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|
| é. sz. 47,50169°, k. h. 18,13939° | |
Császár község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Komárom-Esztergom megye D-i peremén, erdők ölelésében fekszik Császár község. Megközelíthetősége: Kisbér 10,5 km, Vérteskethely 7,5 km, Szákszend 11 km, Dad 6,5 km, Oroszlány 19 km távolságra található.
Története [szerkesztés]
A település és környéke már az őskor-ban is lakott volt. Őskori kőeszközök, a rómaiak korából, avar korból való leletek kerültek itt a felszínre. A falu elnevezése (a Császár főnévre vezethető vissza) személynévből ered.
Első írásos említésére 1233-ból vannak adatok. 1332 körül Csór nemzetség-beli Tamás csókakő-i és (vár)gesztesi várnagy kapta a falut adományul a királytól.
1529-ben az átvonuló török csapatok dúlták fel, megmaradt lakói elmenekültek, hosszú időre lakatlanná vált.
1622-ben református magyarok népesítették be.
1645-ben a falut sújtó nagy földrengés szinte teljesen lerombolta. Újjáépítése után az Esterházy család lett birtokosa.
A falu mellett a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc csapatok nagy győzelmet arattak.
A XIX. században többször lett pusztító tűzvész martaléka, azonban a csapást mindannyiszor kiheverte.
A falu mai lakói főleg erdő- és mezőgazdasággal foglalkoznak. Nagy hagyománya van a szőlőművelésnek és bortermelésnek is.
Apostag [szerkesztés]
A falu határában levő erdőben az ún. Kopaszhegy alatt még a múlt század elején is láthatók voltak egy elpusztult település: Apostag romjai.
Kendertó (Csesztreg) [szerkesztés]
A település nevét az oklevelek 1228-ban említik először, nevét ekkor Cheztreg alakban írták.
Kendertó, vagy Csesztreg Árpád-kori elpusztult település is a falu határába esett, a mai Császártól délkeletre.
1228-előtt Kendertó a Csák nemzetség-beli Miklós comes birtoka volt.
1228-ban fent nevezett Miklós comes a települést fiaira hagyta.
1328-ban Csák nemzetségbeli Kendertói Miklós kiegyezik Twdbegh fiával, Ilbegh comes-szel.
Források [szerkesztés]
- Dl. 61 270
- Borovszky Samu: Komárom vm.
- Györffy György: Fejér vm.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Műemléknek nyilvánított római katolikus temploma 1771 és 1775 között épült Fellner Jakab tervei szerint.
- Református temploma 1748-ban épült, műemlék jellegű.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ lakosság KSH (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2008. január 1. (Hozzáférés: 2009. június 19.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
