Császár (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Császár
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Kistérség Kisbéri
Jogállás község
Polgármester Beke Gyöngyi[1]
Irányítószám 2858
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1872 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 26,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 67,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Császár (Magyarország)
Császár
Császár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 18° 08′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 18° 08′ 22″
Császár (Komárom-Esztergom megye)
Császár
Császár
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Császár határában talált római sírkő, szarvasvadász ábrázolásával (i. sz. 2. század)

Császár község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komárom-Esztergom megye déli peremén, erdők ölelésében fekszik Császár község. Megközelíthetősége: Kisbér 10,5 km, Vérteskethely 7,5 km, Szákszend 11 km, Dad 6,5 km, Oroszlány 19 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település és környéke már az őskorban is lakott volt. Őskori kőeszközök, a rómaiak korából, avar korból való leletek kerültek itt a felszínre. A falu elnevezése (a Császár főnévre vezethető vissza) személynévből ered.

Első írásos említésére 1233-ból vannak adatok. 1332 körül Csór nemzetségbeli Tamás csókakői és (vár)gesztesi várnagy kapta a falut adományul a királytól.

1529-ben az átvonuló török csapatok dúlták fel, megmaradt lakói elmenekültek, hosszú időre lakatlanná vált.

1622-ben református magyarok népesítették be.
1645-ben a falut sújtó nagy földrengés szinte teljesen lerombolta. Újjáépítése után az Esterházy család lett birtokosa.

A falu mellett a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc csapatok nagy győzelmet arattak.

A XIX. században többször lett pusztító tűzvész martaléka, azonban a csapást mindannyiszor kiheverte.

A falu mai lakói főleg erdő- és mezőgazdasággal foglalkoznak. Nagy hagyománya van a szőlőművelésnek és bortermelésnek is.

Apostag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu határában levő erdőben az ún. Kopaszhegy alatt még a múlt század elején is láthatók voltak egy elpusztult település: Apostag romjai.

Kendertó (Csesztreg)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét az oklevelek 1228-ban említik először, nevét ekkor Cheztreg alakban írták.

Kendertó, vagy Csesztreg Árpád-kori elpusztult település is a falu határába esett, a mai Császártól délkeletre.

1228-előtt Kendertó a Csák nemzetségbeli Miklós comes birtoka volt.

1228-ban fent nevezett Miklós comes a települést fiaira hagyta.

1328-ban Csák nemzetségbeli Kendertói Miklós kiegyezik Twdbegh fiával, Ilbegh comes-szel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Műemléknek nyilvánított római katolikus temploma 1771 és 1775 között épült Fellner Jakab tervei szerint.
  • Református temploma 1748-ban épült, műemlék jellegű.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Császár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]