A Duna Bizottság volt székhelyének épülete
Sulina kikötőváros Romániában, Tulcea megyében, a négy világítótorony városának is nevezik. Az ország legkeletibb és egyben legalacsonyabban fekvő városa.
A település az ország délkeleti részén található, a megyeszékhelytől, Tulcsától keletre, a Duna Sulina-ágának és a Fekete-tengernek a találkozásánál.
A neve valószínűleg a szláv sol szóból ered, melynek jelentése: só.
Első írásos említése VII. Kónsztantinosz bizánci császár De administrando imperio (magyarul: A birodalom kormányzásáról) című művéből származik, ahol a települést Solina néven említi. Később megjelenik a 14. és 15. századi olasz térképeken, például a Pietro Visconti 1327-es térképén.
A 18. században megindul a török hajózás a Dunán Konstantinápoly felé. Ebben az időben a Duna három ága közül egyedül a Sulina-ág volt hajózható. Régi török neve Sülne vagy Sünne. 1745-ben Besir aga adományából építettek világítótoronyot.
A hajdan virágzó kikötő és hajójavító város, amely 1856 és 1939 között a Duna Bizottság székhelye volt, ma hátrányos helyzetűnek számít. A 2004-es becslés szerinti 40%-os munkanélküliségi ráta a romániai átlag hétszerese.
A nemzetiségi megoszlás a következő:
| 2002 |
| Románok |
3955 |
85,95% |
| Lipovánok |
504 |
10,95% |
| Görögök |
62 |
1,34% |
| Ukránok |
59 |
1,28% |
| Törökök |
7 |
0,15% |
| Olaszok |
6 |
0,13% |
| Magyarok |
2 |
0,04% |
| Örmények |
2 |
0,04% |
| Romák |
1 |
0,02% |
| Bolgárok |
1 |
0,02% |
| Lengyelek |
1 |
0,02% |
| Egyéb |
1 |
0,02% |
| Összesen |
4601 |
100,0% |
| Sulina éghajlati jellemzői |
| Hónap |
Jan. |
Feb. |
Már. |
Ápr. |
Máj. |
Jún. |
Júl. |
Aug. |
Szep. |
Okt. |
Nov. |
Dec. |
Év |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) |
3,0 |
3,0 |
6,0 |
11,0 |
17,0 |
22,0 |
24,0 |
24,0 |
21,0 |
15,0 |
9,0 |
5,0 |
13,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) |
1,0 |
1,0 |
4,0 |
10,0 |
15,0 |
20,0 |
22,0 |
21,0 |
18,0 |
13,0 |
7,0 |
2,0 |
11,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) |
−1,0 |
−1,0 |
3,0 |
8,0 |
14,0 |
18,0 |
19,0 |
19,0 |
16,0 |
11,0 |
5,0 |
1,0 |
9,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) |
20 |
20 |
20 |
20 |
30 |
40 |
30 |
30 |
30 |
30 |
30 |
20 |
360 |
| Forrás: Weatherbase.com |
Címere pajzs alakú, melyet egy ezüst színű korona díszít, három torony formájú ága a település városi rangját jelzi. A pajzs alapszíne a kék, melyben középen egy ezüst színű világítótorony, alatta két fekete, szélein ezüst, hullámos vonal, jobb felső sarkában egy arany színű nap, a bal felsőben pedig egy hajókormány látható.
A világítótorony a hajózásban betöltött fontos szerepére utal, a hajókormány a város kikötői mivoltát szimbolizálja, a nap helyzete a címerben arra céloz, hogy Sulina az ország legkeletibb városa, a hullámos vonalak pedig magát a Dunát jelentik.
A Dunai Bizottság világítótornya
Szent Miklós ortodox katedrális
- A Dunai Bizottság világítótornya - 1869 és 1870 között épült. 17,34 méter magas. 1879-ben a Dunai Bizottság felügyelete alá került. 1995 és 1997 között felújították, 2000-től pedig a Dunai Bizottság Múzeuma működik benne. Építésekor a Duna és a tenger találkozásánál állt, a folyami hordalék lerakódása miatt jelenleg, mintegy két kilométerre van a tengertől. Fénye tiszta időben harminchat kilométerről is látszik. Jelenleg a Dunai Bizottság Múzeuma működik benne.
- A bal parti régi világítótorony - 13,7 méter magas. 1922-óta nem használják. A második világháború alatt német megfigyelőállomásként működött.
- A jobb parti régi világítótorony - 11,6 méter magas. 1922-ben, a Duna szabályozásakor lebontották, majd 1960-ban visszaállították régi helyére.
- Az új világítótorony - 1982-ben épült, ötvenkilenc méter magas.
- A Duna Bizottság volt székhelyének épülete - az 1856 és 1858 között épült, neoklasszikus stílusban.
- Szent Miklós görög templom - 1863 és 1868 között épült, 1923-ban felújították.
- Szent Miklós ortodox katedrális - 1933 és 1934 között épült bizánci stílusban.
- Római-katolikus templom - 1863-ban épült.
- Óhitű ortodox templom - 1991 és 1995 között épült.
- Víztorony - 1897-ben épült a holland királynő adományából.
- Tengerészeti temető
- Tengerparti strand - több mint négy kilométer hosszú, és akár száz méteres szélességet is elérő, finom homokos tengerparti szakasz.