Nikápoly
| Nikápoly (Никопол) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Pleven |
| Irányítószám | 5940 |
| Körzethívószám | 06541 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4109 fő (2010. szept 15.) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 179 m |
| Terület | 35,185 km² |
| Időzóna | CET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 43,7°, k. h. 24,9° | |
| é. sz. 43,7°, k. h. 24,9° | |
| Nikápoly weboldala | |
Nikápoly, jelenlegi nevén Nikopol (Никопол), város Bulgária északi részén, a Duna jobb partján. Vele szemközt a Duna túlsó partján Turnu Măgurele román város fekszik.
Története [szerkesztés]
A várost Hérakleiosz bizánci császár alapította 629-ben, a perzsák felett aratott győzelem emlékére; ezért került a város nevébe a Niké (győzelem) szó. 1395-ben a Duna feletti várba zárkózott be az utolsó tirnovói bolgár cár, Ivan Sisman a törökök elől, de megadásra kényszerült. 1366-ban I. Lajos király legyőzött egy török sereget Nikápolynál. 1396. szeptember 25-én a nikápolyi csatában a Luxemburgi Zsigmond, I. János burgundiai herceg és Öreg Mircse által vezetett keresztes sereg vereséget szenvedett I. Bajazid szultántól. 1598-ban Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem győzelmet aratott a törökökön.
A török hódoltság idején a 40 000 fős Nikápoly a Duna-mente legjelentősebb török városává vált. Az 1806–12-es orosz-török háborúban a várost lerombolták, ezért a közigazgatást és a katonai parancsnokságot Vidinbe helyezték át. 1877. július 13-án az oroszok megtámadták, és három napi ostrom után elfoglalták.
Látnivalók [szerkesztés]
- Elia kútja, római eredetű kövekből épült, kora ismeretlen
- a vár romjai
- Szv. Petar (Szent Péter) templom, 12.-13. század
- Vázneszenie Marijino (Mária mennybemenetele) templom, 19. század eleje
Forrás [szerkesztés]
- Bács Gyula: Bulgária, Panoráma útikönyvek, 1972
- Bokor József (szerk.). Nikápoly, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 28.
|
|||||||||||||||||||||||||||||

