Mauthausen

Mauthausen
Dunai komp Mauthausennél
Mauthausen címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Felső-Ausztria
Kerület	Perg
Kerületei	Albern Bernascheksiedlung Brunngraben Haid Hart Heinrichsbrunn Hinterholz Marbach Mauthausen Oberzirking Reiferdorf Ufer Vormark
Polgármester	Thomas Punkenhofer
Irányítószám	4310
Körzethívószám	07 238
Népesség
Teljes népesség	4926 fő (2005. dec 31.) +/-
Népsűrűség	348 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	265 m
Terület	14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mauthausen Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 14′ 31″, k. h. 14° 31′ 01″48.2419444444, 14.5169444444
Mauthausen weboldala

Mauthausen mezőváros Ausztria, felső-ausztriai tartományban. Linztől 20 km-re található keletre.

A II. világháború alatt a város mellett épült meg a mauthauseni koncentrációs tábor.

Történelme

Az őskorban és az ókorban

Régészeti ásatások során feltárták, hogy a város területén, az újkőkorban egy kisebb település állt közel a folyóhoz. Később, a Római Birodalom idején kereskedelmi útvonalak találkozópontja volt. Az egyik nyugatról keletre futott a római határ felé, míg a másik, régebbi út északra, Csehország és Morvaország felé tartott.

A középkorban

A 10. században bevezetett útadó beszedésére adószedő házat alapítottak az útkereszteződésnél, amely körül valószínűleg igen hamar kialakult a település. 1192-ben történik első említése hivatalos okmányban (Muthusin). Az okmány szerint virágzó város volt, saját jogrendszerrel és alacsonyabb szintű bírósággal. 1335-ben saját „szabad piacot” létesítettek.

20. század

Az I. világháborúban

Az I. világháború alatt hadifogolytábort létesítettek a várostól keletre, ahol orosz, szerb, de főleg olasz katonákat tartottak fogságban. (Volt amikor egyszerre 40 000 embert is.) A foglyok közül legalább 9 000 halálozott el a rabságban. Az ő emlékükre háborús temetőt nyitottak meg a városban.

1934

A város erősen tiltakozott Ausztria Németországhoz való csatolásához. A munkáscsaládok és szociáldemokraták egyesített ereje meghatározó erőnek bizonyult a Dollfuss-rendszer erőivel szemben, ezért Engelbert Dollfuss a Schutzbund 300 tagját küldette a városhoz, de amikor azok február 16-án odaérkeztek nem találtak sem fegyvereket, sem lázongásra utaló jeleket.

A II. világháborúban

Az Ernst Kaltenbrunner utasítására létrehozott koncentrációs táborba – melyet a várostól nyugatra állítottak fel – 1938 és 1945 között mintegy 200 000 embert internáltak. A Mauthausen-Gusen névre keresztelt táborban közel 3500 zsidót öltek meg a gázkamrákban és további 110 000 ember halt meg az embertelen körülmények miatt.

Árvizek

A várost és területeit kétszer is (1954 és 2002) elárasztotta a Duna.

Politikai és társadalmi élete

A város jelenlegi polgármestere Thomas Punkenhofer szociáldemokrata párti (SPÖ) politikus.

A Városi Tanács

A tanács 31 tagból tevődik össze. 2009-ben az alábbi bontás szerint:

• Szociáldemokrata Párt (SPÖ): 17 mandátum (52,81%)
• Néppárt (ÖVP): 8 mandátum (26,71%)
• Osztrák Szabadság Párt (FPÖ): 4 mandátum (12,62%)
• Zöldek (Grüne): 2 mandátum (7,85%)

Demográfiai adatok

1991-es népszámlálási adatok szerint a város lakossága 4403 fő volt. 2001-re ez a szám már 4850-ra emelkedett, 2005 végén pedig 4926-ra.

Elhelyezkedése

Híres szülöttei

• Erwin Buchinger (1955), osztrák politikus (SPÖ)
• Werner Raffetseder (1955), író és művész
• Alexander Nerat (1973), osztrák politikus (FPÖ)
• Michael Strugl (1963), osztrák politkus (ÖVP)
• Leopold Wandl (1923), író, költő
• Brigitte Wohlmuth (1945), osztrák politikus (SPÖ)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Mauthausen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

• Gemeinde Mauthausen
• KZ-Gedenkstätte Mauthausen