| Hârșova |
 |
| Lipován templom |

Hârșova címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Románia |
| Történelmi régió |
Dobrudzsa |
| Fejlesztési régió |
Délkelet-romániai fejlesztési régió |
| Megye |
Constanța |
| Rang |
város |
| Beosztott falvak |
Vadu Oii |
| Polgármester |
Tudor Nădrag (PDL) |
| Irányítószám |
905400 |
| Népesség |
| Népesség |
10 097 fő (2002) +/- |
| Magyar lakosság |
12 |
| Népsűrűség |
92,63 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Tszf. magasság |
20 m |
| Terület |
109,02 km² |
| Időzóna |
EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése |
|
Koordináták: é. sz. 44° 41,7′, k. h. 27° 56,9′44.695, 27.9483333333 |
| é. sz. 44° 41,7′, k. h. 27° 56,9′44.695, 27.9483333333 |
A. von Saar 19. század elejei litográfiája
Hârșova (bolgár nyelven Хърсово, Harsovo) város Romániában, Constanța megye északnyugati részén, a Duna jobb partján. 2002-ben a lakossága 11 198 fő volt. A hozzá tartozó település Vadu Oii.
A megye északnyugati részén elhelyezkedő település nyolcvanöt kilométerre északnyugatra található a megyeszékhelytől, Constanțatól, az Öreg-Duna (más nevén Ostrovi-ág) partján, mely elválasztja az ország legnagyobb szigetétől, Ialomiţa-lápjától.
A mai város helyén a 2. században a Római birodalom egy erődítményt építtetett Carsium néven. A várat és a hozzá tartozó településeket az avarok, majd szláv törzsek pusztították el. A térséget a 10. században a bizánci birodalom foglalta el, ami új lendületet adott a település fejlődésének. A 15. század és a 19. század első fele között az Oszmán Birodalom része volt. A török uralom alatt jelentős gazdasági, politikai és kereskedelmi központtá fejlődött. Evlija Cselebi 1561-es leírása szerint a városnak 1600 lakóháza, mecsete, török fürdője, bazársora és mintegy 3000 lépés hosszú várfala volt. Az ebből a periódusból származó térképeken Harisova néven szerepel. A 17. és 18. századi térképeken Chirschowa, Hirsowe vagy Kersova néven említik, a 19. században pedig Hirsowa-ként. Az 1828–1829 között lezajlott oszmán-orosz háborút lezáró Adrianople-i békeszerződés alapján 1829 szeptember 12-én a várat felrobbantották.
Az első világháború alatt a város teljesen leégett. A kommunizmus idején a város veszített jelentőségéből, a bíróságot és az ügyészséget bezárták, akár csak Dobrudzsa első múzeumát, melynek ugyancsak a város adott otthont. A régi épületek helyére tömbháznegyedeket építettek, az ipart csupán minimális mértékben fejlesztették, a kikötőt elhanyagolták, pusztulásra ítélték. A város a rendszerváltást követően sem tudta visszanyerni a török uralom alatti régi fényét.
Vitatott, hogy a jelenlegi szláv hangzású név milyen kapcsolatban áll az ókorival. Más elmélet szerint a város neve török eredetű („hirsiz” jelentése törökül „tolvaj”).
A nemzetiségi megoszlás a következő: