Hârșova
| Hârșova | |||
 |
|||
| Lipován templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Dobrudzsa | ||
| Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Constanța | ||
| Rang | város | ||
| Beosztott falvak | Vadu Oii | ||
| Polgármester | Tudor Nădrag (PDL) | ||
| Irányítószám | 905400 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 10 097 fő (2002) +/- | ||
| Magyar lakosság | 12 | ||
| Népsűrűség | 92,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 20 m | ||
| Terület | 109,02 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hârșova
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 44° 41,7′, k. h. 27° 56,9′ | |||
Hârșova (bolgár nyelven Хърсово, Harsovo) város Romániában, Constanța megye északnyugati részén, a Duna jobb partján. 2002-ben a lakossága 11 198 fő volt. A hozzá tartozó település Vadu Oii.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye északnyugati részén elhelyezkedő település nyolcvanöt kilométerre északnyugatra található a megyeszékhelytől, Constanțatól, az Öreg-Duna (más nevén Ostrovi-ág) partján, mely elválasztja az ország legnagyobb szigetétől, Ialomiţa-lápjától.
Története [szerkesztés]
A mai város helyén a 2. században a Római birodalom egy erődítményt építtetett Carsium néven. A várat és a hozzá tartozó településeket az avarok, majd szláv törzsek pusztították el. A térséget a 10. században a bizánci birodalom foglalta el, ami új lendületet adott a település fejlődésének. A 15. század és a 19. század első fele között az Oszmán Birodalom része volt. A török uralom alatt jelentős gazdasági, politikai és kereskedelmi központtá fejlődött. Evlija Cselebi 1561-es leírása szerint a városnak 1600 lakóháza, mecsete, török fürdője, bazársora és mintegy 3000 lépés hosszú várfala volt. Az ebből a periódusból származó térképeken Harisova néven szerepel. A 17. és 18. századi térképeken Chirschowa, Hirsowe vagy Kersova néven említik, a 19. században pedig Hirsowa-ként. Az 1828–1829 között lezajlott oszmán-orosz háborút lezáró Adrianople-i békeszerződés alapján 1829 szeptember 12-én a várat felrobbantották.
Az első világháború alatt a város teljesen leégett. A kommunizmus idején a város veszített jelentőségéből, a bíróságot és az ügyészséget bezárták, akár csak Dobrudzsa első múzeumát, melynek ugyancsak a város adott otthont. A régi épületek helyére tömbháznegyedeket építettek, az ipart csupán minimális mértékben fejlesztették, a kikötőt elhanyagolták, pusztulásra ítélték. A város a rendszerváltást követően sem tudta visszanyerni a török uralom alatti régi fényét.
Vitatott, hogy a jelenlegi szláv hangzású név milyen kapcsolatban áll az ókorival. Más elmélet szerint a város neve török eredetű („hirsiz” jelentése törökül „tolvaj”).
Lakossága [szerkesztés]
| Lakosságának változása | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1912 | 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | |||||||
| 3.990 | 3.665 | 3.762 | 4.761 | 7.519 | 8.239 | 10.394 | 10.097 | |||||||
A nemzetiségi megoszlás a következő:
| 2002 | ||
|---|---|---|
| Románok | 8987 | 89,00% |
| Törökök | 983 | 9,73% |
| Romák | 76 | 0,75% |
| Lipovánok | 31 | 0,30% |
| Magyarok | 12 | 0,11% |
| Tatárok | 5 | 0,04% |
| Ukránok | 2 | 0,01% |
| Görögök | 1 | 0,01% |
| Összesen | 10097 | 100,0% |
Látnivalók [szerkesztés]
- Carsium romjai
- A Duna
Címere [szerkesztés]
-
A két világháború között
-
Jelenlegi
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A polgármesteri hivatal honlapja
- Dobrudzsa településeinek török nevei
- A 2002-es népszámlálási adatok
|
||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
