Hârșova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hârșova
Church of Harsova.JPG
Lipován templom
Hârșova címere
Hârșova címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Dobrudzsa
Fejlesztési régió Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Constanța
Rang város
Beosztott falvak Vadu Oii
Polgármester Tudor Nădrag (PDL)
Irányítószám 905400
SIRUTA-kód 60801
Népesség
Népesség 10 097 fő (2002) +/-
Község népessége 9642 fő (2011. okt 31.)[1]
Népsűrűség 92,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 20 m
Terület 109,02 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hârșova (Románia)
Hârșova
Hârșova
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 41′ 42″, k. h. 27° 56′ 54″Koordináták: é. sz. 44° 41′ 42″, k. h. 27° 56′ 54″
A. von Saar 19. század elejei litográfiája

Hârșova (bolgár nyelven Хърсово, Harsovo) város Romániában, Constanța megye északnyugati részén, a Duna jobb partján. 2002-ben a lakossága 11 198 fő volt. A hozzá tartozó település Vadu Oii.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye északnyugati részén elhelyezkedő település nyolcvanöt kilométerre északnyugatra található a megyeszékhelytől, Konstancától, az Öreg-Duna (más nevén Ostrovi-ág) partján, mely elválasztja az ország legnagyobb szigetétől, Ialomiţa-lápjától.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai város helyén a 2. században a Római birodalom egy erődítményt építtetett Carsium néven. A várat és a hozzá tartozó településeket az avarok, majd szláv törzsek pusztították el. A térséget a 10. században a bizánci birodalom foglalta el, ami új lendületet adott a település fejlődésének. A 15. század és a 19. század első fele között az Oszmán Birodalom része volt. A török uralom alatt jelentős gazdasági, politikai és kereskedelmi központtá fejlődött. Evlija Cselebi 1561-es leírása szerint a városnak 1600 lakóháza, mecsete, török fürdője, bazársora és mintegy 3000 lépés hosszú várfala volt. Az ebből a periódusból származó térképeken Harisova néven szerepel. A 17. és 18. századi térképeken Chirschowa, Hirsowe vagy Kersova néven említik, a 19. században pedig Hirsowa-ként. Az 18281829 között lezajlott oszmán-orosz háborút lezáró Adrianople-i békeszerződés alapján 1829 szeptember 12-én a várat felrobbantották.

Az első világháború alatt a város teljesen leégett. A kommunizmus idején a város veszített jelentőségéből, a bíróságot és az ügyészséget bezárták, akár csak Dobrudzsa első múzeumát, melynek ugyancsak a város adott otthont. A régi épületek helyére tömbháznegyedeket építettek, az ipart csupán minimális mértékben fejlesztették, a kikötőt elhanyagolták, pusztulásra ítélték. A város a rendszerváltást követően sem tudta visszanyerni a török uralom alatti régi fényét.

Vitatott, hogy a jelenlegi szláv hangzású név milyen kapcsolatban áll az ókorival. Más elmélet szerint a város neve török eredetű („hirsiz” jelentése törökül „tolvaj”).

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosságának változása
1912 1930 1948 1956 1966 1977 1992 2002
3.990 3.665 3.762 4.761 7.519 8.239 10.394 10.097

A nemzetiségi megoszlás a következő:

2002
Románok 8987 89,00%
Törökök 983 9,73%
Romák 76 0,75%
Lipovánok 31 0,30%
Magyarok 12 0,11%
Tatárok 5 0,04%
Ukránok 2 0,01%
Görögök 1 0,01%
Összesen 10097 100,0%

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Carsium romjai
  • A Duna

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hârșova témájú médiaállományokat.