Újlak (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újlak (Ilok)
Ilok view.jpg
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Vukovár-Szerém
Rang város
Polgármester Ivan Plazonić (HDZ)
Irányítószám 32236
Körzethívószám (+385) 032
Népesség
Teljes népesség 8351 fő (2001) +/-
Népsűrűség 62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 135 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újlak  (Horvátország)
Újlak
Újlak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 13′ 21″, k. h. 19° 22′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 21″, k. h. 19° 22′ 22″
Újlak weboldala

Újlak (horvátul Ilok) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újlak Horvátország legkeletibb városa, a Nyugat-Szerémség igazgatási, gazdasági és kulturális központja. A Tarcal-hegység nyugati oldalán, a Duna partján emelkedő dombtetőn, kitűnő bortermő vidéken fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a történelem előtti időktől különböző kultúrák keveredtek itt, kihasználva a hely kedvező stratégiai fekvését és klímáját. Már az illírek is termeltek bort a mai város helyén, majd a rómaiak Cuccium nevű települése állt itt. Később a szerémi püspökök székvárosa. 1283-ban Wylak néven említi oklevél. Az Újlakiak ősi fészke, váruk a Duna partján áll. A várat valószínűleg a Csák nembeli Ugrin építtette a 14. század elején, először 1364-ben említik, ekkor kapta meg az Újlaki család.

1387-ben Garai Miklós macsói bán foglalta el kiűzve onnan a lázadó Horvátiakat. A 14. századra tízezres lakosságával Magyarország egyik legnépesebb városának számított. Ide a ferences kolostorba vonult vissza Kapisztrán János a nándorfehérvári diadal után, és itt halt meg 1456. október 23-án. Kápolnája a vár oldalában áll, oltárképén a parasztokat harcba vezető lánglelkű szerzetes, az oltár előtt pedig sírja látható. 1494-ben a Drágffy vezette királyi hadak foglalták el. A hagyomány szerint innét választották Tomori Pált a kalocsai érseki székbe. A kolostort 1526-ban dúlta fel I. Szulejmán szultán hadserege.

1526. augusztus 8-án nyolc napi ostrom után Ibrahim basa foglalta el, és csak 1688. július 12-én szabadította fel II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem serege. A török uralom alatt a szerémi szandzsák székhelye volt. Ezután birtokosai, az itáliai származású Odelscalchi hercegek boszniai keresztényeket telepítettek ide. A 19. században borai világhírnévre tettek szert. Az újlaki borokat azóta rendszeresen szállítják a brit királyi udvarba, például II. Erzsébet koronázásán is szolgáltak fel újlaki bort. 1991-ben lakói a szerbek elől elmenekültek, és a város hét évig szerb uralom alatt állt. 1998. január 15-én, a szerbek távozása után a város újra visszanyerte régi hírét, és tovább élnek bortermesztő hagyományai. A városnak ma 7000, a hozzá tartozó településekkel mintegy 10 000 lakosa van.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Újlak várának maradványai (14. század).
  • Kapisztrán János kápolna - a vár oldalában található
  • Temploma szintén a 14. század elején épült, benne van eltemetve Újlaki Miklós és Újlaki Lőrinc.
  • Az Odelscachi-palotában található a városi múzeum.
  • Mellette török türbe áll.
  • A város környéke híres bortermő vidék, erre emlékeztet a bormúzeuma.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újlak (Horvátország) témájú médiaállományokat.