Rozsd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rozsd (Retkovci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségIvánkaszentgyörgy
Jogállásfalu
Irányítószám32282
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség1011 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság93 m
Terület32,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 13′ 59″, k. h. 18° 39′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 59″, k. h. 18° 39′ 07″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rozsd (horvátul: Retkovci) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Ivánkaszentgyörgyhöz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Vukovártól légvonalban 30, közúton 39 km-re, Vinkovcétől 15 km-re délnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Zágráb–Vinkovci vasútvonaltól délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe az őskortól fogva folyamatosan lakott. A falutól északkeletre az Ivánkaszentgyörgyre menő út bal oldalán egy ellipszis alakú, mesterséges domb látható, mely mintegy 3 méterre kiemelkedik a környezetéből. Ezen a helyen ma a római katolikus temető fekszik, ahol már 1911 óta találnak a Sopot kultúrához tartozó leleteket. Az egyik sírgödör ásása során egy, a kultúrához tartozó ház padlószintjét semmisítették meg. Vélhetően az egész mesterséges magaslatot a Sopot kultúra népe emelte.

A falutól északkeletre, az Ivánkaszentgyörgyre menő út bal oldalán, a „Staro selo” lelőhelyen szántóföldi művelés közben római kerámiák, téglák és tegulák kerültek elő. Ennek előterében, a „Velika njiva” dűlőben egy római villa rusticához tartozó temető maradványait találták, melyet az 1. század végéig használtak, majd a leletek alapján 170 körül újból pezsgő élet folyt itt.

Az itt talált középkori kerámiák alapján ezen a területen kell keresnünk a középkori Rozsdot is, melyet az 1332 és 1335 között kelt pápai tizedjegyzék említ először „Rostd”, „Rustd” és „Rusd” változatokban. Eszerint a település már a 14. században egyházas hely volt. 1435-ben, 1453-ban és 1480-ban „Rosd” néven szerepel a korabeli oklevelekben. A név 1453-ban Ivánkaszentgyörggyel, 1480-ban pedig Patinával szomszédos nemes nevében fordul elő.[2][3] Az itt birtokos Rozsdi családnak kastélya is állhatott itt, melynek emlékét a „Dvorsko” helynév őrizte meg.

A település 1536 körül került török kézre és 150 évi török uralom után 1687-ben szabadult fel. A felszabadító harcok során 1683 és 1689 között Rozsd lakói elmenekültek ugyanúgy, mint a szomszédos falvak lakosai. Többségük az Antin körüli erdőkben rejtőzött el, de az 1702-es adóösszeírásból kiderül, hogy az Alsómiholjác melletti Staklenciben is vannak Retkovac és Ivankovac nevűek. Ez azt jelenti, hogy a menekülők egy része ott telepedett le véglegesen. 1700 körül az egykor jelentős Rozsd település több kis falura oszlott, ezek egyike volt Retkovci is. 1702-ben 28 ház állt a településen. Lakói részben a visszatérők közül kerültek ki, részben pedig új betelepülők voltak. Az újonnan érkezettek Boszniából, Kordunból és Likából érkezett katolikus menekültek voltak. 1729-ben a falunak már 480 katolikus lakosa volt, ez valamivel több, mint az akkori Vinkovce lakossága. 1720 körül építették fel Assisi Szent Ferencnek szentelt fatemplomukat. A település előbb kamarai birtok volt, majd 1745-től megkezdődött a katonai határőrvidék szervezése. 1753-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. Azon belül az Ivánkaszentgyörgy székhelyű század parancsnoksága alá tartozott. Az itteni határőrök a Habsburg Birodalom minden csataterén harcoltak. 1789-ben megalapították a helyi plébániát, 1804-ben felépítették ma is álló templomukat.

1878-ban megépült a Bród–Vinkovce–Dálya vasútvonal, mely a postai szolgáltatáshoz hasonlóan az első világháború végéig magyar állami tulajdonban volt. 1873-ban megszüntették a katonai igazgatást és 1881-ben a polgári Horvátországhoz csatolták.

A településnek 1857-ben 952, 1910-ben 1358 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 79%-a horvát, 15%-a német, 5%-a magyar és 1%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 1263 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
952 1.080 1.088 1.196 1.281 1.358 1.423 1.440 1.742 1.856 1.720 1.516 1.453 1.335 1.381 1.263

Gazdaság[szerkesztés]

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária Szent Neve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1804-ben építették. A plébániát 1789-ben alapították.
  • A Prkovcira menő út melletti Szűz Mária-kápolna 1910-ben épült.

Kultúra[szerkesztés]

  • KUD „Sloga” Retkovci kulturális és művészeti egyesület. Az egyesületet 1932-ben alapították azzal a céllal, hogy ápolják a falu régi népszokásainak, dalai és táncainak hagyományát. Az első jelentős eredményüket 1938-ban érték el Zágrábban, a Nemzetközi Folklórfesztiválon elért második hellyel. Az egyesületnek ma gyermek folklór, gyermek színjátszó, felnőtt folklór, felnőtt színjátszó, tambura és női énekkar csoportjai vannak.
  • „Mika Živković” színház. A színház szervezésében kerül megrendezésre a Vukovár-Szerém megyei amatőr színjátszók találkozója. Fontos megemlíteni, hogy a falu gazdag színházi életének gyökerei 1919-ig nyúlnak vissza, amikor az első amatőr színjátékot feljegyezték.

Oktatás[szerkesztés]

„Ane Katarine Zrinski” Retkovci általános iskola

Sport[szerkesztés]

  • NK Borac Retkovci labdarúgóklub. A klubot 1932-ben alapították, ma a megyei 2. ligában szerepel.
  • ŠRD „Strušac” Retkovci sporthorgászklub

Egyesületek[szerkesztés]

  • DVD Retkovci önkéntes tűzoltó egyesület, mintegy 50 taggal rendelkezik.
  • LU „Srndać” Retkovci vadásztársaság.
  • „Žeravi” Retkovci-Prkovci lótenyésztők egyesülete.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Budapest 1894.
  3. A falutól 2 km-re délkeletre található a „Selišće” nevű hely, ahol ugyancsak középkori település maradványait rejtheti a föld.
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]