Őskor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vértesszőlős Őstelep: Evoluciós tablókép
A Stonehenge Angliában. (Neolitikum, 4-5000 éve)
Málta, Tarxien: Megalit templom (i.e. 4-5000)
Anatólia: Catal Höyük neolitkori település (i.e. 5700 k.)
Pattintott kőeszköz - magyarországi leletből

A történettudomány szerinti őskor az ember történetének első, leghosszabb korszaka, amely a földtörténeti harmadidőszak utolsó szakaszával (pliocén) és a földtörténeti negyedidőszakkal (pleisztocén és holocén) esik egybe. Az emberi történelem írott forrásokból nem ismert hosszú időszakát öleli fel.

Az őskor kutatásával elsősorban a régészet és a paleoantropológia foglalkozik, a kulturális antropológia, a művészettörténet, a geológia és a paleontológia eredményeit is felhasználva.
Az őskor kezdete: az első emberelődök (Hominina) megjelenése kb. 6-4 millió évvel ezelőtt.
Az őskor vége: az írott történelem kezdete az i. e. 4. évezredben. Ez egyben az ókor kezdete is.

Lásd még: Történelmi korszakok

Az őskor szakaszai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai ember kialakulása Kelet-Afrikában, kb. i. e. 160 000 – i.e. 60 000

Megjegyzés: A mezolitikum, neolitikum és rézkor fenti meghatározása Eurázsia területeire vonatkozik, más földrészeken a kőkorszak különböző szakaszai tovább is tarthattak, helyenként akár a 20. századig!

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]