Termékeny félhold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A termékeny félhold

A termékeny félhold a Közel-Kelet egy félhold alakú területe, ami eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is. A fogalmat az egyiptológus James Henry Breasted vezette be 1916-ban, mint a civilizáció bölcsőjét. A fogalom rendkívül találó volt a térképen felvett alakja és termékeny földje folytán.

Földrajza és éghajlata[szerkesztés]

Kánaán dombos vidékén a mediterrán növényzet a jellemző, az olajfa, füge, dió, mandula, pisztácia (görög nyelven: terminthosz), citrusfélék, szőlő, egyéb gyümölcsök, örökzöldek. Szíriában és Észak-Mezopotámia sztyeppei síkságán éppen elég a csapadék a földműveléshez és a legelőváltó állattenyésztéshez. Dél-Mezopotámia alluviális síkságán és a Nílus-völgyben a sivatagi éghajlat miatt azonban csak öntözéses földművelés lehetséges. Nem beszélhetünk tehát egységes területről éghajlati, földrajzi és gazdálkodási szempontból.

A civilizáció bölcsője[szerkesztés]

A 20. század közepéig úgy gondolták, hogy a termékeny félhold volt a mezőgazdaság kialakulásának területe, de az ekkori új ásatások eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy az élelemtermelő gazdálkodásra való áttérésre a termékeny félhold peremterületein, a Zagrosz, Torosz-hegység, Libanoni-hegység és a Kármel-hegy lejtőin került sor. Azután az anatóliai Çatalhöyük és más lelőhelyek feltárása alapvetően változtatta meg ezt a képet.

A Tübingeni Egyetem kutatói 2013-ban megjelent tanulmányukban viszont az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő újkőkori Csogha Golan-i ásatások nyomán azt a következtetést vonták le, hogy a földművelés az egész termékeny félholdon nagyjából egy időben, párhuzamosan alakult ki.[1]

Régészeti kultúrái[szerkesztés]

A mezőgazdaság kialakulásának területét a régészek a 2010-es évekig az i. e. 9000 előtt létező Natúf-kultúrához kötötték, amelynek nyomai nagyjából a későbbi Kánaán, Szíria valamint a Középső- és Délkeleti-Torosz déli lejtői, valamint a Zagrosz a Felső-Záb és Alsó-Záb vidékén – azaz az úgynevezett termékeny félhold peremterületei – voltak, ahol ehhez volt elegendő csapadék. Egy 2013-as tanulmány szerint viszont 11 700 évvel ezelőtt a félhold délkeleti területén, a mai Csogha Golan területén egy településcsoport - amely legalább 2200 éven keresztül létezett - egyre fejlettebb módszerekkel földművelési tevékenységet folytatott. Az első növények vadgabonafélék voltak, például vadárpa; ezeket később tovább nemesítették. Később új fajták is megjelentek, mint a tönkebúza vagy a szegesborsó, de a növénytermesztés mellett már küzdelmet folytattak a gyomnövények ellen is. A településcsoport utolsó időszakában eljutottak az árpa, a búza és a lencse hatékony termesztéséig. i. e. 9000 és i. e. 7000 között (PPNA) ez a terület észak felé Anatólia délkeleti részeire, kelet felé a Zagrosz egész északnyugati felére is kiterjedt, i. e. 5000-re (PPNB, Haszúna-kultúra, valamint a termékeny félholdon kívüli egyidejű kultúrák) pedig már Egyiptom, Délkelet-Európa, a Kaukázus, Dél-Irán valamint Baktria is beletartozott.[2]

Kultúra Időszak Terület
Kebara-kultúra i. e. 1800011000 Palesztina
Natúf-kultúra i. e. 110009300 Palesztina, Fönícia és Szíria Eufrátesz-menti vidéke
PPNA i. e. 93007300 Levante, Szíria, Észak-Irak
PPNB i. e. 73005900 Észak-Levante, Dél-Anatólia
Haszúna-kultúra i. e. 60005500 Észak-Irak
Dzsarmó-kultúra i. e. 7. évezred eleje Zagrosz, Kirkuktól keletre
Szamarra-kultúra i. e. 56005000 Közép-Irak
Halaf-kultúra i. e. 55004300 Észak-Irak, Észak-Szíria, Kelet-Anatólia
Ubaid-kultúra i. e. 59004300 Dél-Irak
Gavra-kultúra i. e. 43003100? Észak-Mezopotámia
Uruk-kultúra i. e. 43003100 Dél-Irak
Dzsemdet Naszr-kultúra i. e. 31002900 Dél-Irak

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Már 12 ezer éve földet műveltek Iránban. Index.hu, 2013. július 5.
  2. Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 

Források[szerkesztés]

  • Komoróczy Géza: Az ókori Kelet (ÓKOR, 2006. V. évf. 3-4. szám) ISSN 1589-2700
  • A kőkori világ: Vadászó-gyűjtögetők és korai földművelők. Szerk. Dr. Göran Burenhult. Budapest: Officina Nova; (hely nélkül): Magyar Könyvklub. 1995. ISBN 963 548 219 1  

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Maps of the Fertile Crescent
A Wikimédia Commons tartalmaz Termékeny félhold témájú médiaállományokat.