Régészeti korszakok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Régészeti korszakoknak nevezzük a kizárólag a régészet módszereivel megállapított korszakbeosztást. A fő korszakokat a használt alapvető technológiák (kőeszközök, fémeszközök), ezeken belül a gazdálkodási módszerek (gyűjtögetés, vadászat, állattenyésztés, növénytermesztés) és egyéb technológiák (edényművesség, stb.) és kulturális elemek (díszítések, stb.) alapján különböztetik meg egymástól. Egy korszak hozzávetőleges idejét radiokarbonos kormeghatározással határozzák meg. Pontosabb megatározást tesz lehetővé, amennyiben lehetőség van rá, a dendrokronológia. A korok egymásutánisága és ideje általában más és más a különböző földrajzi helyszíneken. A térben és időben a lehető legszűkebb, már határozott jellemzőkkel leírható korszakot régészeti kultúrának nevezik. Egy régészeti korszakot vagy kultúrát a történelmi korszakok egy konkrét történésével, népével általában akkor tudunk egyeztetni, ha a leletek között írásos emlékek is vannak.

Általános felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti forrásanyag rendszerezésére a dán Christian Thomsen, a koppenhágai Nemzeti Múzeum ókori gyűjteményének vezetője alakította ki háromperiódusos modelljét a 19. század elején. Ő kőkort, bronzkort és vaskort különböztetett meg.[1][2]. A rézkor fogalmát Pulszky Ferenc alkotta meg az 1870-es években, amikor a Kárpát-medencében fellelhető nagyszámú, nagyméretű és feltűnő réztárgyak alapján bebizonyította, hogy az őskor addigi hármas tagolása – kő-, bronz- és vaskor – mellé indokolt a rézkor beiktatása is.[3]

Részletes felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti kultúrák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.

Régészeti kultúrák szócikkei a Wikipédiában:

Európai késő őskőkori (felső-paleolitikumi) kultúrák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában a kőiparoknak is nevezett felső-paleolitikumi kultúrák legtöbbjét a franciaországi lelőhelyeik után nevezték el, ahol elsőnek megtalálták a hozzájuk tartozó eszközöket.[4]. Magyarországi lelőhelyről nevezték el ugyanakkor a legrégibb felső-paleolitkumi kultúrát, a Szeleta-kultúrát.[5] A nemzetközileg elismert európai felső-paleolitikumi kultúrák tehát a következők:

Európai mezolitikus kultúrák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egész Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti kultúrák a mai Magyarország területén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További kárpát-medencei kultúrák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más európai területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balkán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelet-Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ázsia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afrika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1.  Piggott 16. o.
  2.  Renfrew 21. o.
  3.  Ezredfordulón 124. o.
  4.  Stringer - Andrews 215. o.
  5.  Magyarország története I. 104. old

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ezredfordulón: Horváth László András – M. Virág Zsuzsanna: V. A rézkor. In Visy Zsolt et al: Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest: (kiadó nélkül). 2003.  
  • Magyarország története I.: Gábori Miklós: II. fejezet: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha Antal et al: Magyarország története I: Előzmények és magyar történet 1242-ig. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1984. = Magyarország története, 9630509296. ISBN 9630535602  
  • Piggott: Stuart Piggott: Az európai civilizáció kezdetei. Budapest: Gondolat. 1987. ISBN 9632818318  
  • Renfrew: Colin Renfrew: A civilizáció előtt. Budapest: Osiris. 2006. ISBN 9633896959  
  • Stringer - Andrews: Chris Stringer - Peter Andrews: Az emberi evolúció világa. Pécs: Alexandra. 2005. ISBN 9633695376  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]