Palesztina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk Palesztina államról szól. Hasonló címmel lásd még: Palesztina (egyértelműsítő lap).

Palesztin Nemzeti Hatóság
(السلطة الوطنية الفلسطينية)

Palesztina zászlaja Palesztina címere
Himnusz: Palesztin nemzeti himnusz
Főváros	Ramallah
Legnagyobb város	Gáza
Államforma	Köztársaság
- Államfő	Mahmúd Abbász
- Miniszterelnök	Szalám Fajjád
- Magyarországi Nagykövet	Abdel Razek Ahmed
Hivatalos nyelv	arab
Terület
- Összes	km² (.)
Népesség
- évi becslés	(129.)
- 2007. nov évi népszámlálás	3 761 676 [1]
- Népsűrűség	369 fő/km²
GDP
- Összes	5,550 milliárd $
- Egy főre jutó	1,500 $/fő
HDI ()	(.) –
Pénznem	izraeli új sékel; jordániai dínár (ILS; JOD;)
Időzóna	(UTC+2)
- Nyári időszámítás	(UTC+3)
Internet TLD	.ps
Hívószám	+970

Palesztina jelenleg 103 ország által hivatalosan elismert állam a Közel-Keleten. Területét Ciszjordánia és a Gázai-övezet alkotja. 1988-ban kiáltotta ki függetlennek a Palesztin Nemzeti Hatóság, az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen. 1967-es 6 napos háború óta Izrael megszállás alatt tartja a Nyugati Partot, Kelet Jeruzsálemet és a Gázai övezetet egyéb területei felett a Palesztin Nemzeti Hatóságé az ellenőrzés.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Magyar diplomáciai elismertség 3 Gazdaság 4 Lakosság 5 Települések 6 Hivatkozások 7 Források és jegyzetek 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A terület az Ókori Egyiptom XIX. dinasztiája idején a Hettita Birodalom, Babilónia és az Egyiptomi birodalom közötti területként többnyire egyiptomi fennhatóság alatt állt, Kánaán országaként utaltak rá. Babiloni szövegekben a Kánaánnak megfelelő szó Kinahhu-nak hangzik, s ez jelentette eredetileg a piros bíbort, amelyet a tengerből halászott bíborcsigából nyertek. Eszerint Kánaán azt jelenti, hogy „Bíbor ország”, ugyanaz, mint a görög Fönícia név. A kádesi csata után, II. Ramszesz és a hettiták közötti békeszerződés értelmében a határokat kölcsönösen elismerték. Merenptah fáraó még a tengeri népek ellen sikerrel megvédi a területet (i.e. 1208).Az erről a csatáról szóló leírásban, az Izrael sztélében említik először az Izrael törzset, ez Izrael nevének első korabeli írásos emléke. Az Ószövetségben leírt izraeli honfoglalás az egyiptomi történetírás ismeretében erre a korra tehető, de leírásában valószínűen túldimenzionált, és különbözik az egyiptomi írásos emlékektől. III. Ramszesz idejében a tengeri népek elsöprik a Hettita birodalmat, megszerzik a tengerparti területeket, bár a Nílus deltáját és az Egyiptomi birodalmat III. Ramszesz egy elkeseredett csatában megvédi a tengeri népek támadásával szemben (i.e.1174 vagy 1178). A tengeri népek egyike egyiptomi leírásban prst, olvasva "peleset", héberül pelistim, görögösen philiszteosz, magyarul filiszteus.

Ettől a kortól kezdődik a területért folytatott izraeli-palesztin háborúskodás.

Hérodotosz a tengerparti és az azon túli területeket is Palesztina néven jegyzi. Hadrianus császár, az utolsó zsidó nemzeti szabadságharc, a Bar-Kochba felkelést levertét követően (Kr. u. 135), hogy még a Júdea nevet, és a zsidó királyság emlékét is eltörölje, újra Palesztina néven jegyzi a területet. Al-Quds város (Jeruzsálem) a császár családi nevéről az Aelia Capitolina (isteni Aelius) nevet kapta^[2]

A területet az első ezredforduló illetve a keresztes háborúk korától Szentföldnek is nevezik.

Palesztina 1516-tól az Oszmán birodalom része, az I. világháború utántól 1947-ig angol gyarmat.

• 1947. november 29-én az ENSZ Közgyűlése elfogadta a határozatot Palesztina felszabadításáról. 1977 óta ezen a napon ünneplik a tagállamok A PALESZTIN SZOLIDARITÁS NEMZETKÖZI NAPJÁt. 1999-ben az ENSZ Közgyűlése javasolta a tagállamoknak, hogy adjanak nagyobb nyilvánosságot ennek a napnak!
• 1948 május 14-én megalakult Izrael állam.
• 1948-ban kitör az Arab-Izraeli háború, palesztin exodus, 711.000 lakos kényszerül elhegyni lakóhelyét, a lakosság 80%-a.
• 1964-ben megalakul a Palesztin Felszabadítási Front
• 1967-ben Izrael a 6 napos háborúban megszállja a Gázai övezetet, a Nyugati Partot és Kelet Jeruzsálemet
• 1970-ben megalakul a Fekete Szeptember terrorszervezet
• 1973-ban Izrael háborút visel Szíriával és Egyiptommal
• 1982-ben első libanoni háború (Izrael-Libanon)
• 1987 első Intifada, 6 évig tart (felkelés)
• 1993-ban Oslói megállapodás
• 2000-ben második Intifada kezdete és Camp Davidi tárgyalások
• 2002-ben Út a békéhez békefolyamat
• 2006-ban második libanoni háború (Izrael-Libanon)
• 2007. november 27-én Ehud Olmert izraeli miniszterelnök és Mahmud Abbasz palesztin elnök megállapodott, hogy tárgyalásokat kezdenek minden vitás kérdésről és 2008 végéig valamiféle megállapodásra jutnak.

[szerkesztés] Magyar diplomáciai elismertség

A Palesztin Felszabadítási Szervezet irodája 1975-ben kezdte meg működését Budapesten. A palesztin képviselet 1982-ben diplomáciai rangot kapott. 1988. november 15-én Magyarország elismerte a palesztin állam „kikiáltását”. Azóta a palesztin képviselet nagykövetségként működik. Magyarország 2000. augusztus 29-én nyitott képviseleti irodát a Palesztin Nemzeti hatóság területén fekvő Ramallahban.

[szerkesztés] Gazdaság

GDP: 5.550 billió USD (2005) A palesztin gazdaságot sújtja az izraeliek személy és árúmozgást korlátozó intézkedései, a természeti erőforrások (pl. víz) izraeli korlátozása, ezért jobbára segélyekre épül: az Európai Unió, az USA és Izrael csak a hozzájuk hű Fatah szervezetet részesítik támogatásukban, az ellenálló Hamászt nem. Gáza Övezetét emiatt gyakran megvonták és megvonják az üzemanyag, élelmiszer és egyéb árucikkek behozatalától az izraeli hatóságok, remélve, hogy így a Hamász elveszíti támogatottságát. A segélyek körül mindig is sok vita folyt, bár mindkét palesztin szervezet igyekszik a blokád alatt élő civileken segíteni és szociális támogatást nyújtani.

[szerkesztés] Lakosság

A lakosság száma: 3 761 676 (2007 novemberi népszámlálás^[1]); Arab, kurd, örmény, ázsiai 83 %, Zsidó 17 %

Élveszületések száma: 30,99/1.000 főre vetítve.

0-14 éves 42,4 % 15-64 éves 54,2 % 65 éves és idősebb 3,4 %

A lakosság 75 %-a muzulmán, 17 % zsidó, 8 %-a keresztény, a Nyugati Part és Kelet Jeruzsálem figyelembevétele nélkül a lakosság: 90,1 % muzulmán, 0,1 % zsidó és 9,8 % keresztény.

[szerkesztés] Települések

• Betlehem (arabul Bait Lahm, بيت لحم)
• Bait Dschala (بيت جالا)
• Bait Hanun (بيت حانون)
• Bir Zait (بير زيت)
• Gáza (غزة)
• Hebron (arab. al-Chalil, الخليل)
• Dzsenin (جنين)
• Jerikó (arab. Ariha, أريحا)
• Chan Yunis (خان يونس)
• Náblusz (نابلس)
• Qalqiliya (قلقيلية)
• Rafah (رفح)
• Ramallah (رام ﷲ)
• Tulkarem (طول كرم)
• Zababdeh (arabul az-Zababda, الزبابدة)

[szerkesztés] Hivatkozások

Jasszer Arafat

[szerkesztés] Források és jegyzetek

1. ^ ^{a b} Population, Housing and Establishment Census-2007 (angol nyelven) (pdf). Palestinian Central Bureau of Statistics, 2008. február 1. (Elérés: 2008. május 21.)
2. ^ Tanulmányok

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Palesztina.lap.hu (linkgyűjtemény)]
• [1]
• [2]
• Hamasz-demokrácia – a terror legitimizálása (2006)
• Hamasztina Gázában? (2007)
• Palesztin testvérháború (2007)
• A Palesztina terminussal kapcsolatban a Közép-Keleten terminológiai harc folyik.^[1]

Arab Liga
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia