Egyiptomi font

Egyiptomi font (الجنيه المصرى (arabul))
5 font
ISO 4217 kód	EGP
Devizajel	£, L.E., LE
Ország	Egyiptom
Infláció
Mértéke	9%
Árfolyam
Napi árfolyam	[1]
Váltópénz
piaszter	1/100
Érmék
Használatban	5, 10, 20, 25, 50 piaszter, 1 font
Bankjegyek
Használatban	5, 10, 25, 50 piaszter; 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200 font
Kibocsájtó
Központi bank	Central Bank of Egypt Weboldala

Az egyiptomi font Egyiptom hivatalos pénzneme. Arabul gunaihként ismerik és gininek ejtik(el-Gunaih el-Maṣrī الجنيه المصرى), ez a név valószínűleg az angol guinea szóból származik. Váltópénze a qirsh (قرش; piaszter vagy kurus) és a malleem (مليم; millieme); 1 font = 100 piaszter = 1000 millieme.

Története

Egy 1834-es angol királyi rendelet elrendelte egy bimetallizmuson alapuló egyiptomi pénznem bevezetését. 1836-ban egyiptomi fontokat vertek és hoztak forgalomba.

A font eredetileg 100 piaszterre, a piaszter pedig 40 parára oszlott. 1885-től parát már nem hoztak forgalomba, helyette a piasztert tizedekre (عشرالقرش oshr al-qirsh) osztották. A tizedet 1916-ban millieme-re (ezredre) nevezték át.

1885-1914 között a font árfolyamát törvényben rögzítették a fontosabb valutákéhoz, így a fontot gyakorlatilag az aranystandardhoz rögzítették (akkoriban a legtöbb jelentős valuta árfolyama az aranystandardhoz volt rögzítve).

A National Bank of Egypt 1899. április 3-án bocsátotta ki az első egyiptomi bankjegyeket. Később a Central Bank of Egypt lett Egyiptom köponti bankja.

Érmék

50 piaszter és 1 font

Az érmék szerepe egyiptomban még a kis címletek esetében is másodlagos a papírpénzekéhez képest. A legutóbbi időkig csak 5, 10, 20 és 25 piaszter címletű érmék voltak forgalomban (a legújabb 25 piaszteres érmék lyukasak). 2005-ben új ötvenpiaszteres, illetve egyfontos érme (ezutóbbi bicolor kivitelben) forgalombahozatalát jelentették be, amit a font több évtizedes leértékelődése indokol. 2006. június 1-jén kerültek a forgalomba az ötvenpiaszteres és egyfontos érmék, az előbbin VII. Kleopátra, az utóbbin Tutanhamon látható. A fém pénzek helyett inkább a papírpénzeket használják.

Papírpénzek

Az öt- és tízpiaszteres papírpénzek államjegyek (kibocsátójuk az egyiptomi állam), mig a 25 piaszter feletti papírpénzek egyiptomi bankjegyek kibocsátójuk az egyiptomi jegybank, a Central Bank of Egypt). A bankjegyek kétnyelvűek: egyik oldalukon arab-, a másikon angol nyelvű feliratok szerepelnek. Az előlapon az egyiptomi iszlám kultúrához kapcsolódó építmények, míg a hátoldalon az óegyiptomi építészet emlékei szereplnek. 2006 decemberében új, 500 font címletű bankjegyek forgalombahozatalát jelentették be, de a bevezetés pontos dátumát még nem hozták nyilvánosságra.

Kép		Érték	méret	szín	leírás
előlap	hátlap				előlap	hátlap
		25 piaszter	130 x 70 mm	kék, rózsaszín	Al-Szajida Ajsa-mecset	pamut, kukorica, búza, címer
		50 piaszter	135 x 70 mm	zöld	Al Azhar-mecset	II. Ramszesz szobra
		1 font	140 x 70 mm	barna	Kvajtbaj szultán mecsete	Abu Simbel-templom bejárata
		5 font	145 x 70 mm	szürke	Ibn Touloun-mecset	hieroglifák a Királyok völgyében
		10 font	150 x 70 mm		Refáje-mecset Kairóban	Kefrén szfinxe
		20 font	155 x 70 mm	ibolya	Mohammed Ali-mecset	I. Sesotris templomának a belseje
		50 font	160 x 70 mm		Abu Hariba-mecset	Edfu temploma
		100 font	165 x 70 mm	barna	Hasszán szultán mecsete	szfinx
		200 font	175 x 80 mm	sárga	Qani-bai-mecset	írnok, hieroglifa

Történelmi valutaárfolyamok

Font sterling

A következő táblázat az angol font árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Időszak	Hivatalos árfolyam
1885-1949	EGP 0,97

Amerikai dollár

A következő táblázat az amerikai dollár árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Időszak	Hivatalos árfolyam	Időszak	Hivatalos árfolyam	Időszak	Hivatalos árfolyam
1885-1939	EGP 0,20	1940-1949	EGP 0,25	1950-1967	EGP 0,36
1968-1978	EGP 0,40	1979-1988	EGP 0,60	1989	EGP 0,83
1990	EGP 1,50	1991	EGP 3,00	1992	EGP 3,33
1993-1998	EGP 3,39	1999	EGP 3,40	2000	EGP 3,42 – 3,75
2001	EGP 3,75 – 4,50	2002	EGP 4,50 – 4,62	2003	EGP 4,82 – 6,13
2004	EGP 6,13 – 6,28	2005	EGP 6,28 – 5,75	2006	EGP 5,75