Kelet-Ázsia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelet-Ázsia földrajzi kiterjedése

Kelet-Ázsia Ázsia egyik régiója, mely meghatározható földrajzi[1] és kulturális[2] alapon is. Földrajzi értelemben 12 millió km²-t ölel fel, Ázsia területének 28%-át; 15%-kal nagyobb Európánál. A területen 1,5 milliárd ember él, ami a kontinens lakosságának 38, a világ népességének pedig 22%-a és kétszer több, mint Európa teljes lakossága. Ez a világ legsűrűbben lakott régiója. A 130 fő/km²-es népsűrűség háromszorosa a világ átlagos népsűrűségének. Ez alól csak Mongólia kivétel, mely a világ legkisebb népsűrűséggel rendelkező független országa.

Kulturális értelemben azok a területek a tartoznak Kelet-Ázsiához, amelyek a kínai kultúrával tartanak kapcsolatot. A történelemben sok társadalom tartozott a kínai kulturális övezethez, és az egyes írások gyakran a klasszikus kínai írásból és a kínai karakterekből származnak. Időnként használják az Északkelet-Ázsia kifejezést Japánra és Koreára.[3] A térség főbb vallásai a buddhizmus (főleg mahájána), konfucianizmus és újkonfucianizmus, taoizmus és a kínai népi vallás Kínában, a sintó Japánban, a taoizmus Tajvanon, sámánizmus Koreában, Mongóliában és az északkeleti területeken élő különböző bennszülöttek körében,[4][5] és napjainkban a kereszténység Koreában.[6] A kelet-ázsiai naptárak alapjául a kínai naptár szolgál. Ezek a nyelvi, vallási és politikai-filozófiai (rajtuk keresztül kulturális, vallási, művészeti és építészeti) hasonlóságok megtalálhatóak Kelet-Ázsia területének döntő hányadán és egyéb, a kínai kultúra befolyása alatt álló területeken (Tajvanon, Szingapúrban és Vietnamban) is.

Területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelet-Ázsia szűkebb értelemben vett (sötétzöld) és bővebb (világoszöld) területe

Hagyományosan a következő országokat sorolják Kelet-Ázsiához:

 Makaó
 Hongkong

A ENSZ a Kelet-Ázsia kifejezést használja a nyugati államokban megszokott, Európa-központú világképet sugalló Távol-Kelet kifejezés helyett. Kelet-Ázsia csak a Távol-Kelet északi felét takarja, Délkelet-Ázsia nélkül. Általános meghatározások szerint ide tartozik Kína,[7] Japán, Dél és Észak-Korea, Mongólia[1] és Tajvan. Kulturális alapon Kínát, Japánt, Koreát, Tajvant és Vietnamot sorolják a „kulturális Kelet-Ázsiához”.[8][9][10][11] Földrajzi értelemben ide sorolhatók Oroszország távol-keleti területei is, ezek azonban kulturális értelemben nem tartoznak ide.[12]

Gazdasági szempontból az ASEAN 10 tagját, Kínát, Japánt, Dél-Koreát és Tajvant sorolják ide. Az USA külpolitikája Barack Obama alatt Délkelet-Ázsiát is Kelet-Ázsiához sorolta.[13]

Adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ország Terület km² Népeeség Népsűrűség
per km²
HDI (2011) Főváros
 CHN (PRC) 9 596 961 1 339 724 852 138 0,687 Peking
 HKG (PRC) 1104 7 061 200 6390 0,898 Hongkong
 JPN 377 930 127 950 000 337 0,901 Tokió
 MAC (PRC) 30 556 800 18 662 Nincs adat Makaó
 MGL 1 564 100 2 809 600 2 0,653 Ulánbátor
 PRK 120 538 24 346 000 198 Nincs adat Phenjan
 KOR 99 828 48 988 833 500 0,897 Szöul
 TWN 36 188 23 174 528 639 0,882 Tajpej

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ország GDP nominális
millió USD (2011)
GDP nominális per fő
USD (2011)
GDP PPP
millió USD (2011)
GDP PPP per fő
USD (2011)
 CHN (PRC) 7 298 147 5414 11 299 967 8382
 HKG (PRC) 243 302 34 049 351 119 49 300
 JPN 5 869 471 45 920 4 440 376 34 740
 MAC (PRC) 27 850 51 397 32 208 42 876
 MGL 8506 3042 13 264 4744
 PRK 27 820 1159 40 000 1800
 KOR 1 116 247 22 778 1 554 149 31 714
 TWN 466 832 20 101 876 035 37 720

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b East Asia. encarta. Microsoft. [2009. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 12.)
  2. Columbia University - "East Asian cultural sphere"
  3. "Northeast Asia." Council on Foreign Relations. Retrieved on August 10, 2009.
  4. Chongho Kim, "Korean Shamanism", 2003 Ashgate Publishing
  5. Andreas Anangguru Yewangoe, "Theologia crucis in Asia", 1987 Rodopi
  6. Background Note: South Korea. State. U.S. Department of State. (Hozzáférés: 2000. április 27.)
  7. http://www.britannica.com/EBchecked/topic/176529/East-Asian-arts/74261/Chinese-visual-arts, Britannica Online Encyclopedia, saying: "The present political boundaries of China, which include Tibet, Inner Mongolia, Sinkiang, and the northeastern provinces formerly called Manchuria, embrace a far larger area of East Asia than will be discussed here...."[halott link]
  8. Columbia University East Asian Cultural Sphere
  9. R. Keith Schopper's East Asia: Identities and Change in the Modern World
  10. Joshua A. Fogel (UC Santa Barbara/University of Indiana) Nationalism, the Rise of the Vernacular, and the Conceptualization of Modernization in East Asian Comparative Perspective
  11. United Nations Environment Programme (mentions sinosphere countries) Approaches to Solution of Eutrophication [1]
  12. Encarta Encyclopedia. [2009. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. Nanto, Dick K.: East Asian Regional Architecture: New Economic and Security Arrangements and U.S. Policy. Congressional Research Service, 2006. szeptember 18
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelet-Ázsia témájú médiaállományokat.