Latin-Amerika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Latin-Amerika

Map-Latin America2.png

Területe 21,069,501 km²
Népessége 560,287,688
Államok 20
Függő területek 4
GDP 2260 milliárd $ (Deviza)
4500 milliárd $ (PPP)
Beszélt nyelvek spanyol, portugál, francia, kecsua, ajmara, azték, maja nyelvek, guaraní, olasz, angol, német, walesi, holland
Időzónák UTC -3:00-tól (Brazília)
UTC -8:00-ig (Mexikó)
Legnagyobb városai Mexikóváros
São Paulo
Buenos Aires
Rio de Janeiro
Lima
Bogotá
Santiago de Chile
Havanna

Latin-Amerika az Amerikai Kontinens újlatin – főként spanyol és portugál nyelvű[1] – országainak összefoglaló (nem földrajzi alapú) megnevezése.[2]

Földrajzilag magában foglalja (Északtól Dél felé haladva):

vagyis az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kivételével jóformán az összes amerikai országot.

Definíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hétköznapi értelemben véve a Latin-Amerika kifejezés csupán az amerikai kontinens azon területeire utal, ahol spanyolul vagy portugálul beszélnek.
  • Más értelmezés szerint viszont az összes olyan országot magában foglalja, ahol a lakosság nagy része a latinból származó újlatin nyelvet beszél. Így tehát Latin-Amerika fogalmába gyakran beleértjük a francia és az újlatin alapú kreol nyelvű amerikai országokat is. Ezt a nézetet erősíti a tény, hogy kezdetben már magát fogalmat is III. Napóleon alkotta meg a Franciaország területi érdekei miatt.
  • Gazdasági értelemben beletartozik az Egyesült Államok is (főként a déli rész), hiszen a nagy latin-amerikai gazdasági társaságok (pl. a spanyol nyelvű szórakoztatóipar) székhelyei is többnyire már az USA-ban vannak.
Független államok Franciaország
tengerentúli területei
Hollandia
társult államai
Egyesült Államok
társult állama

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A latin-amerikai népesség műveletlen rétegei nincsenek is tisztában azzal, hogy nyelvük a latin folytatása, s hogy ezért kapta a kontinens ezt a megkülönböztető elnevezést az angolszász országokkal – USA és Kanada – szemben.
  • Az USA-ban élők közül – szintén az iskolázatlanabbak – vannak, akik tévedésből azt hiszik, hogy Latin-Amerikában latinul beszélnek.
  • A magyar médiában tájékozatlanságból Latin-Amerika fogalmát sokszor Dél-Amerikáéval azonosítják.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Latin-Amerika elnevezés ötlete a magyarban kevésbé ismert Latin-Európa kifejezésből származik, amelyet Európa újlatin nyelvet beszélő országaiban előszeretettel használnak.[forrás?] Ennek mintájára alkotta meg III. Napóleon az Amérique Latine kifejezést mintegy célzásként szánva az angolszász világnak, remélvén, hogy a többi újlatin nyelvű országban társra talál az amerikai angolszász terjeszkedés megfékezésére.[forrás?] Majd az elnevezés hamar népszerűvé vált a francia, portugál, illetve spanyol ajkú telepesek között.[forrás?]

San Jose egy utcaképe Costa Ricában

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Latin-Amerikában él a világ genetikailag egyik legsokszínűbb emberi populációja. A népesség összetétele országról országra változik, és a világ minden tájáról származó rasszok képviseltetik itt magukat. A populáció többsége európai és amerindián felmenőkkel rendelkezik, de nagy számban él afrikai, illetve kisebb számban ázsiai származású ősökkel rendelkező lakosság is latin-Amerikában.

Amerindiánok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerika őslakos népei, akiknek száma az erőszakos európai kolonizáció következtében jelentősen lecsökkent, azonban mára újra növekedésnek indult és meghaladja 60 milliót.[forrás?] Ennek ellenére csak Bolíviában alkotnak többséget, ahol a teljes lakosság 55% százalékát teszik ki. Továbbá jelentős kisebbséget alkotnak Peruban (45%), Guatemalában és Ecuadorban (25%).[forrás?]

Ország Népesség Fehér Mesztic Mulatt Amerindián Fekete Fehér
és mesztic
Kevert Egyéb
Argentína 40,301,927 97%[3] 3%
Aruba 100,018 80% 20%
Belize 311,500 49% 25% 11% 6% 10%
Bolívia 9,119,152 15% 30% 55%
Brazília2 190,010,647 53.7% 38.5% 6.2% 1.6%
Chile 16,800,000 52.7-90%[3][4] 10%-44% 3,2% 0,1%
Kolumbia 44,379,598 20% 58% 14% 1% 4% 3%
Costa Rica 4,133,884 1% 3% 94% 2%
Kuba3 11,394,043 65% 10% 25%
Dominikai Köztársaság 9,365,818 16% 11% 73%
Ecuador 13,755,680 65% 25% 3% 7%
El Salvador 6,948,073 9% 90% 1%
Francia Guyana 199,509 12% 88%
Guadeloupe 452,776 5% 95%
Guatemala 12,728,111 40.5% 59.4% 0.1%
Haiti 8,706,497 95% 5%
Honduras 7,483,763 1% 90% 7% 2%
Martinique 436,131 5% 95%
Mexikó 108,700,891 12% 75% 12% 1%
Holland Antillák 223,652 85% 15%
Nicaragua 5,675,356 17% 69% 5% 9%
Panama 3,242,173 10% 70% 6% 14%
Paraguay 6,669,086 95% 5%
Peru 28,674,757 15% 37% 45% 3%
Puerto Rico 3,944,259 80.5% 0.4% 8% 4.1% 7%
Saint-Barthélemy 6,852 100%
Saint-Martin 33,102 100%
Saint-Pierre és Miquelon 7,036 100%
Uruguay 3,460,607 88% 8% 4%
Venezuela 4 26,023,528 21% 2% 10% 67%
Átlag 562,461,667 33.8% 27% 15.2% 10.9% 4.9% 4.8% 1.7% 1.8%

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az adott országokban hivatalos nyelvek, a spanyolt ezen kívül használják még az USA-ban, Belizében és Brazíliában is.
  2. Nem keverendő Dél-Amerikával, illetve Spanyol- (Hispano-) Amerikával. Az előbbi földrajzi megnevezés, az utóbbi a spanyol nyelvű országok összefoglaló neve.
  3. ^ a b Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI (PDF)
  4. Argentina, como Chile y Uruguay, su población está formada casi exclusivamente por una población blanca e blanca mestiza procedente del sur de Europa, más del 90% E. García Zarza, 1992, 19.