Joe Biden

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph R. Biden
Joe Biden official portrait crop.jpg
Az Amerikai Egyesült Államok 47. alelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2009. január 20.
Előd Dick Cheney
Elnök Barack Obama

Született 1942. november 20. (72 éves)
Pennsylvania Scranton, Pennsylvania
Párt Demokrata

Házastársa Neilia Hunter (elhunyt)
Jill Tracy Jacobs (1977–)
Foglalkozás politikus
ügyvéd
Vallás római katolikus

Joe Biden signature.svg
Joseph R. Biden aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joe Biden témájú médiaállományokat.

Joseph Robinette Biden, Jr. (1942. november 20. –) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi alelnöke. Több mint három évtizeden keresztül volt Delaware állam szenátora az Egyesült Államok Szenátusában. 1972-ben választották először szenátorrá. Az évek során hatszor választották újra, mielőtt 2009-ben le nem mondott pár nappal alelnöki beiktatása előtt. Biden az első római katolikus amerikai alelnök.

Korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joseph Robinette "Joe" Biden ír szülőktől származik, mint elsőszülött a négy gyerek közül. Ükapja, Edward F. Blewitt, tagja volt Pennsylvania állam szenátusának. A család jómódban élt, míg Biden apja, id. Joseph Robinette Biden üzleti vállalkozásai sikeresen futottak Scrantonban. Az 1950-es évek gazdasági válsága miatt azonban nem talált munkát, így a család egy ideig Biden nagyszüleinél kényszerült lakni. 1953-ban Wilmingtonba, Delaware államba költöztek, ahol Biden apja ügynöki munkát vállalt egy használt autókkal kereskedő üzletnél.

Bident a Newark-i Delaware egyetemen a sport és a társasági élet sokkal jobban érdekelte mint a tanulás. 1965-ben megszerezte alsófokú diplomáját (Bachelor of Arts) történelemből és a politikai tudományokból. Akadémiai szempontból ugyan jelentéktelennek bizonyult, a diákok között mint vezető átlagon felül szerepelt. Tanulmányait a Syracuse-i egyetem (Syracuse University, Syracuse, N.Y.) jogi karán folytatta. Elsőéves hallgató korában plágiummal vádolták, amikor egy vizsgán egy 15 oldalas cikkből ötöt kimásolt. Biden azzal mentegette magát, hogy nem volt az idézeti szabályokkal tisztában. Végül megengedték neki, hogy a kurzust megismételje. Életrajzában ez volt az egyetlen "szégyenfolt" amit a választások alatt politikai versenytársai fel tudtak ellen hozni.

Diákévei alatt ötször mentették fel a vietnami katonai szolgálat alól; az utolsót 1968-ban kapta azon az alapon, hogy tizenéves korában asztmában szenvedett. A Vietnam-ellenes mozgalomban nem vett részt, azzal az indoklással, hogy azokban az időkben tanulással és házasodással volt elfoglalva. 1966. augusztus 27-én Biden feleségül vette Neilia Huntert aki szintén a Syracuse-i egyetem hallgatója volt. A házasságból három gyerek született: Joseph R. "Beau" Biden III (1969), Robert Hunter (1970), és Naomi Christina (1971).

Politikai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1968-ban megkapta jogi doktorátusát, és 1969-ben megkezdte jogi és politikai karrierjét Wilmingtonban (Delaware állam). Az 1972-es szenátusi választásokon Biden a következő témákkal futott: a vietnami háború megszüntetése, környezetvédelem, polgárjogok, adó- és egészségügyi reform, és az általános változás szükségessége a nép elégedetlensége miatt. Biden az 1972-es választást megnyerte.

A sikert tragédia követte. Amikor 1972. december 18-án felesége a három gyerekkel vásárolni ment, egy utcakereszteződésnél egy teherkocsi beléjük rohant és az anya egyéves kislányával együtt meghalt. A két fiú, Beau és Hunter, súlyosan megsebesült, de mindketten felépültek. Bident a baleset lelkileg összetörte, megingatta vallásos hitében. Két fiát öt éven keresztül egyedül nevelte. Később az idősebbik, Beau, Delaware állam legfőbb államügyésze lett, Hunter pedig ügyvéd Washingtonban. 1977-ben Biden összeházasodott Jill Tracy Jacobs tanítónővel. Ashley Blazer névre keresztelt lányuk 1981-ben született.

Amikor 1973-ban, harminc éves korában elfoglalta pozícióját Washingtonban, ő volt a hatodik legfiatalabb szenátor az amerikai szenátus történelmében. Ettől kezdve politikai karrierje gyors ütemben haladt felfelé. Mint szenátor, aktívan részt vett a törvényhozásban, liberális nézeteinek megfelelően. Mint a szenátusi igazságügyi bizottság tagja, szorgalmazta a kábítószerek és a bűnmegelőzés problémáinak megoldását, és az emberi jogok védelmét. Az 1994-es "Erőszakos bűntények és a törvény végrehajtása feletti kontroll" (Violent Crime Control and Law Enforcement Act) "Biden bűnözési törvénye" néven ismeretes; az ő nevéhez fűződik a mérföldkő-fontosságú "Nők elleni erőszak" törvénycikke is (Violence Against Women Act, 1994), mely a családokban előforduló fizikai bántalmak ellen védi a női nemet. Tanácsaival segítette az Egyesült Államok katonai segélynyújtását és beavatkozását a boszniai háborúban. 1991-ben ellenezte az öbölháborút, de 2002-ben Irak lerohanása mellett szavazott. Kijelentette, hogy Szaddám Huszein igenis veszélyt jelent az amerikai nemzet számára, tehát nincs más választás, mint a beavatkozás. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a háborúhoz több katonára lenne szükség, és hogy a Bush kormánynak őszintén közölnie kellene az amerikai néppel, hogy a háborús költségek és az időtartam szempontjából minek néz az ország elébe.

Szenátori kötelezettségei mellett különböző kormányon belüli bizottságoknak is tagja, illetve elnöke volt.

Tisztségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szenátor: 1973. január 3. – 2009. január 15.
  • Az Igazságügyi Bizottság elnöke: 1987. január 6. – 1995. január 3.
  • A Külpolitikai Bizottság elnöke: 2007. január 4. – 2009. január 3.

Egyéb tevékenységei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bill Clinton/Lewinsky botrány idején Clinton javára szavazott az elnök alkotmányjogi felelősségrevonása idején. Sokat dolgozott azon, hogy a felsőoktatás költségeit redukálja a tanulnivágyók számára adólevonás formájában, azonkívül törvényre segítette emelni, hogy a szegényebb tanulók ingyen juthassanak számítógépes központokhoz és az Internet használatához.

Obama és Biden

2008. augusztus 25-én fogadta el a Denverben, Colorado állam fővárosában tartott Nemzeti Demokrata Konvenció (National Democratic Convention) gyűlése Barack Obamat mint elnökjelöltet, és Joe Bident mint alelnökjelöltet. A választások 2008. november 4-én elsöprő sikerrel végződtek.

A többi már a jövő történelme.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Joe Biden című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joe Biden témájú médiaállományokat.