William Henry Harrison

William Henry Harrison
Az Amerikai Egyesült Államok 9. elnöke
Hivatali idő 1841. március 4. – 1841. április 4.
Alelnök(ök)	John Tyler
Előd	Martin Van Buren
Utód	John Tyler
Katonai pályafutása
Csatái	brit–amerikai háború
Született	1773. február 9. Virginia, Charles City megye
Elhunyt	1841. április 4. (68 évesen) Washington
Sírhely	William Henry Harrison Tomb State Memorial
Párt	Whig
Szülei	Elizabeth Bassett Benjamin Harrison V
Házastársa	Anna Symmes Harrison
Gyermekei	John Scott Harrison Carter Bassett Harrison Elizabeth Bassett Harrison John Cleves Symmes Harrison Lucy Singleton Harrison William Henry Harrison Benjamin Harrison Mary Symmes Harrison Anna Tuthill Harrison James Findlay Harrison Marie Harrison
Foglalkozás	politikus diplomata katonatiszt államférfi
Iskolái	Hampden–Sydney College Pennsylvaniai Egyetem
Vallás	episzkopális
Díjak	Kongresszusi Aranyérem Hoover Medal (1945)
William Henry Harrison aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz William Henry Harrison témájú médiaállományokat.

William Henry Harrison (1773. február 9. – 1841. április 4.) az amerikai hadsereg tisztje, politikus, az Amerikai Egyesült Államok 9. elnöke, az utolsó, aki a függetlenségi nyilatkozat aláírása előtt született. Ő az első, aki hivatali ideje alatt hunyt el, mindössze 32 nappal beiktatása után, így a legrövidebb elnökség is hozzá köthető. Ahogyan az is, hogy 1981-ig, Ronald Reaganig ő számított a legidősebbnek, akit beiktattak ezen hivatalba.

Életrajza

A Hampden-Sydney kollégiumban tanult és 1792-ben mint zászlótartó a hadseregbe lépett. 1794-ben hadnagy, 1797-ben kapitány lett.

Harrison az Északnyugati Territórium (a Mississippi, az Ohio és a Nagy-tavak közti terület) kongresszusi delegáltja, az Indiana Territórium kormányzója és később Ohio képviselője és szenátora az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusában. Mint e tartomány képviselője a kongresszusban keresztülvitte az állami birtokok kis részletekben való eladásáról szóló törvényt, miáltal a nyugatnak gyors felvirágzását hathatósan előmozdította. Mint Indiana kormányzója az indiánokkal kötött szerződések útján körülbelül 200 000 km² területet szerzett az államnak.

Hírnevet akkor szerzett, amikor amerikai csapatokat vezetett a Tippecanoe-i csatában az indiánok ellen. A brit–amerikai háborúban tábornokként szolgált, a Thames folyó menti csatában sikerült stratégiailag fontos győzelmet aratnia. 1811-ben mint az amerikai csapatok vezére az angolok ellen, nagy katonai tehetségről tett tanúbizonyságot. Az angol csapatokat több ízben megverte, több erődítést elfoglalt, de mivel a washingtoni kormány rendeleteivel nem igen törődött, a fővezérségtől megfosztották, mire ő 1814-ben a magánéletbe vonult vissza.

A háború után Harrison Ohióba költözött, ahonnan beválasztották az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházába, majd 1824-ben a szenátusba. Nem töltötte ki a teljes ciklust, mivel 1828 májusában kinevezték diplomáciai küldöttnek Kolumbiába. Hazatérése után Ohióban élt farmján amíg 1836-ban nem jelölték az elnöki posztra, a választást azonban elvesztette. Ismét visszatért farmjára, ott élt egészen addig, míg 1840-ben a whig-párt az elnökválasztásnál győzelemre vitte. 1841. március 4-én foglalta el hivatalát, de egy hónappal később meghalt. Hirtelen halálát szokták a sóni átokhoz kötni, illetve azzal magyarázni.

Elődök és utódok

Elődje: Martin Van Buren

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1841. március 4. – 1841. április 4.

Utódja: John Tyler

Kapcsolódó szócikkek

A hivatali idejük alatt elhunyt állam- és kormányfők listája

Források

• Hahner Péter. Az Egyesült Államok elnökei. Maecenas Könyvkiadó, 94–97. o. (1998). ISBN 963-9025-80-1 
• Bokor József (szerk.). Harrison, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Életrajza a Fehér Ház honlapján Archiválva 2008. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben