James Buchanan
| James Buchanan | |
 |
|
| Az Egyesült Államok 15. elnöke | |
| Hivatali idő 1857. március 4. – 1861. március 3. |
|
| Alelnök(ök) | John Cambell Breckinridge |
| Előd | Franklin Pierce |
| Utód | Abraham Lincoln |
|
|
|
| Született | Cove Gap, Pennsylvania 1791. április 23. |
| Elhunyt | Wheatland-birtok, Lancaster, Pennsylvania 1868. június 1. (77 évesen) |
| Párt | Demokrata Párt |
|
|
|
| Házastárs | Nem volt |
| Foglalkozás | ügyvéd, politikus, diplomata |
| Vallás | Presbiteriánus |
 |
|
| James Buchanan aláírása | |
James Buchanan (1791. április 23. – 1868. június 1.) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 15. elnöke volt. Ő volt az egyetlen amerikai elnök aki sohasem házasodott meg.
Elnökké választása előtt a pennsylvaniai (1815 – 16) és a szövetségi Képviselőház (1821 – 31) tagja volt. Kezdetben a Föderalista Pártot, majd ennek felbomlása után Andrew Jackson híveit támogatta. 1832 és 1833 között Szentpéterváron volt nagykövet, ahol megkötötte az első orosz–amerikai kereskedelmi szerződést. A Szenátusban (1834 – 45) a külügyi bizottság elnökeként tevékenykedett, Majd James Knox Polk elnök államtitkárrá nevezte ki (1845 – 49). Franklin Pierce elnök követként Nagy-Britanniába küldte (1853 – 56) ahol Kuba megvásárlásáról folytatott sikertelen tárgyalásokat.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Ősei Írországba emigrált skótok voltak. Apja, James Buchanan (1761 – 1821) kereskedő, anyja Elizabeth Speer (1767 – 1833) volt. Szülei 1783-ban Észak-Amerikába vándoroltak. összesen tizenegy gyerekük született, James Buchanan a másodszülött volt.
1797-ben a Buchanan család Mercersburgba költözött. James Buchanan itt kezdte meg iskolai tanulmányait, majd a carlislei Dickinson College-ben folytatta. Később jogi tanulmányokat folytatott Lancasterben.
Elnöksége [szerkesztés]
1856-ban, John Buchanant a demokraták elnöknek jelölék, s választásokat 1 832 955 népi (45%), 174 elektori szavazattal meg is nyerték.
Buchanan ellenezte a rabszolgaságot, ugyanakkor polgártársait arra szólította fel, hogy az igazságtalannak tűnő törvényeknek is engedelmeskedniük kell. Úgy vélte, hogy az erkölcsi kérdéseket nem lehet politikai eszközökkel megoldani. Beiktatása után három nappal a Legfelsőbb Bíróság, szabad területen tartózkodó Dred Scott nevű rabszolga ügyében, határozatot hozott: a rabszolga nem válhat szabaddá, nem folyamodhat szövetségi törvényszékhez. A határozat Északon nagy felháborodást keltett, a Déliek viszont az Északiak tiltakozása miatt háborogtak, mivel szerintük az Északiak nem tisztelik a Legfelsőbb Bíróság döntéseit.
A politikai váltságot 1857 végétől gazdasági váltság is kísérte. Buchanan a válságért az északiakat, főleg a republikánusokat okolta. 1858-as kongresszusi választások után a Képviselőházba többségbe kerültek a republikánusok. A többségbe került ellenzék pedig sorra leszavazta a demokrata Buchanan indítványait.
Az 1860-as elnöki választásokat a rabszolgaság terjedésének megakadályozásáért küzdő Lincoln nyerte meg. Dél-Karolina állam 1860. december 20-ám kilépett az Unióból, s a következő két hónapban Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, Louisiana és Texas is hasonlóan járt el. Ezt követően a kabinet déli tagjai lemondtak, Buchanan az Unió északi híveivel töltötte fel a megüresedett helyeket, valamint négy pontból álló programot terjesztett a Kongresszus elé. Azt javasolta, hogy a szövetségi jövedelmeket mindenképpen szedjék be, növeljék a hadsereget és a flottát, hívjanak össze alkotmányozó konvenciót a válság rendezésére, s fogadják meg, hogy nem indítanak fegyveres harcot. A Kongresszus azonban nem támogatta.
| Elődje: Franklin Pierce |
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1857. március 4. – 1861. március 3. |
Utódja: Abraham Lincoln |
Forrás [szerkesztés]
- HAHNER Péter (2006): Az Amerikai Egyesült Államok elnökei; Maecenas Könyvkiadó, Budapest.
További információk [szerkesztés]
- James Buchanan életrajza (A Fehér Ház hivatalos oldala)
