George C. Marshall

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George C. Marshall
George Catlett Marshall, general of the US army.jpg
Született 1880. december 31.
Uniontown, Pennsylvania(USA)
Meghalt 1959. október 16. (78 évesen)
Washington, D.C. (USA)
Nemzetisége  USA
Fegyvernem gyalogság
Szolgálati ideje 43 év
Rendfokozata US-O11 insignia.svg hadseregtábornok
Csatái

Fülöp-szigetek-USA háború
első világháború

második világháború
Kitüntetései

World War II Victory Medal ribbon.svgMásodik világháborús győzelmi érem Nobel-békedíj


Congressional Gold Medal (Kongresszusi Arany érem), 1946
Civilben államtitkár, hadügyminiszterUS-DeptOfState-Seal.jpg, az USA Vöröskereszt elnöke
George C. Marshall

George Catlett Marshall (Uniontown, Pennsylvania, 1880. december 31.Washington, D.C., 1959. október 16.) Nobel-békedíjas amerikai tábornok, politikus.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháború végéig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virginia Military Institue

Jómódú családban nőtt fel, apja szénkereskedő volt. Tanulmányait 1897-ben a lexingtoni katonai főiskolán kezdte, mivel a család anyagi okokból nem engedhette meg a West Point-ot. 1902. februárjában alhadnagyi rangot szerzett és a gyalogsághoz került, majd a Fülöp-szigeteken szolgált 18 hónapig. A Virginia Katonaiskolára járt, a Kappa-Alpha században szolgált, már végzősként századosi rangot szerzett. Az első világháborúban John J. Pershing tábornok csapataiban, a franciaországi különleges haderőknél Marshall bizonyította szervezési, vezetési képességeit. 1918-ban részt vett a MeuseArgonne offenzíva terveinek kidolgozásában.

A két világháború között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két világháború között Pershing szárnysegédje volt 1919 és 1924 között különböző egységek mellett, Washingtonban, Kínában, Georgia államban, és több amerikai bázison. Fort Benning gyalogsági iskola volt 1927 és 1933 között, ahol tanulmányi parancsnokhelyettesként szolgált. Ez ebben az időben nehéz munka lehetett a számára, az egyik oka ennek az volt, hogy az Egyesült Államok fokozatosan leépítette haderejét, sok társával együtt szakmailag különösen hullámvölgyként, mellőzöttként élte meg az időszakot. Családi tragédia is súlyosan érintette: első felesége, Elizabeth Carter Coles 1927-es halála után, Marshall visszafogott természetűvé vált. Katherine Boyce Tupper Brown-nal kötött házassága 1930-ban boldogabb évek kezdetét jelentette. 1936-ban elkísérte őt Vancouverbe, ahol az ottani csapatok parancsnokságát látta el 1938-ig.

A második világháború idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Franklin D. Roosevelt elnök bizalmat szavazott neki, vezérkari főnökké léptette elő 1939. szeptember 1-jén. Marshall 1945-ig szolgált ebben a minőségben. Itt óriási munka várt rá: a leépített „békehadseregből” kellett hatalmas, győzni is tudó sereget megszerveznie. Ez idő alatt, elindította, megtervezte és megvalósította az Egyesült Államok haderejének reformját. Egy békeidőbeli 174 ezres létszámról egy egész világ felett őrködő 8,5 milliós létszámra emelését valósította meg. Ez hatalmas munkát jelentett, ő nevezte ki tábornokait, irányította a kiképzéseket, biztosította a zavartalan ellátmányt, s a világot behálózó stratégiai feladatok koordinálását. Részt vett a casablancai, teheráni, jaltai és potsdami konferencián.

Churchill a "győzelem szervezőjének" nevezte Marshall-t, aki félelmetes munkaerejének, fegyelmének köszönhetően rövid idő alatt roppant népszerűségre tett szert katonái körében.

A második világháború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1946-ban vezérkari szolgálata lejárta után, Truman elnök Kínába küldte azzal a szándékkal, hogy megelőzze a polgárháború kibontakozását (1945–47). Visszatérése után, 1947-ben az elnök külügyminiszterré nevezte ki. Marshall 1947. június 5-én mondta el beszédét a Harvard Egyetemen, presztízse és hitele sokat nyomott a latban, amikor sikerült elfogadtatnia a Marshall-tervként ismert Európai Újjáépítési Programját 1948-ban. Ugyanebben az évben az év embere lett a Time magazinban immár másodszor.

1949-ben, 69 éves korában, megromlott egészségi állapota ellenére is elfogadta az Amerikai Vöröskereszt felkérését az elnöki posztra. 1950-ben a koreai háború hajnalán, Truman elnök visszahívta kormányába honvédelmi miniszternek (1950–51). Külügyi tevékenységének idejére esik Izrael állam elismerése és a NATO megalakulásához vezető tárgyalások megindítása. 1953-ban, Marshall megkapta a Nobel-békedíjat, s így ő lett az egyetlen katona, aki ilyen szintű elismerésben részesült. 1951-ben McCarthy szenátor őt ostorozó és árulónak nevező beszéde után a kiábrándult Marshall végleg visszavonult a politikától. George Marshall 1959. október 16-án hunyt el.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megemlékeznek róla évente a Vancouveri és Washingtoni Marshall előadás fórumain. A Marshall Space Flight Center(MSFC) (Marshall Űrrepülési Központ) viseli még a nevét Huntsville-ben, amit Eisenhower elnök hozott létre 1960. szeptember 8-án.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Marshall, George: Így győztünk… : [George Marshall amerikai vezérkari főnök jelentése a hadügyminiszterhez az 1943. július 1-jétől 1945. június 30-ig terjedő kétéves időszakról] Bp. : Franklin, 1946
A Marshall-Ház Vancouverben
A Marshall-terv első oldala

Rendfokozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nincs jelvény 1902-ben Hadnagy 1902. február 2.
US-O2 insignia.svg Főhadnagy 1907. március 7.
US-O3 insignia.svg Százados 1916. július 1.
US-O4 insignia.svg Őrnagy 1917. augusztus 5.
US-O5 insignia.svg Alezredes 1918. január 5.
US-O6 insignia.svg Ezredes 1918 augustus 27.
US-O4 insignia.svg Őrnagy, (visszatérés a békeidők rangjához): 1920 július 1.
US-O5 insignia.svg Alezredes: , 1923. augusztus 21.
US-O6 insignia.svg Ezredes: 1933 szeptember 1.
US-O7 insignia.svg Dandártábornok 1936. október 1.
US-O8 insignia.svg Vezérőrnagy 1939 szeptember 1.
US-O10 insignia.svg Tábornok 1939. szeptember 1.
US-O11 insignia.svg Tábornok 1944. december 16.
A Hadsereg Tábornoka 1946. április 11.

USA hadseregben szerzett érdemérmei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bronze Oak Leaf
Distinguished Service Medal ribbon.svg
Kiemelkedő hadseregi szolgálatért érem egy tölgyfalevéllel
Silver Star ribbon.svg Ezüst csillag
Philippine Campaign Medal ribbon.svg Fülöp-szigetek harctéri érem
Bronze Service Star
Bronze Service Star
Bronze Service Star
Bronze Service Star
World War I Victory Medal ribbon.svg
Első világháborús győzelmi érem
Army of Occupation of Germany ribbon.svg Megszálló hadsereg érem Németország kisdíszítéssel
American Defense Service ribbon.svg Amerikai honvédelmi szolgálati érem
American Campaign Medal ribbon.svg Amerikai hadszíntér érem
World War II Victory Medal ribbon.svg Második világháborús győzelmi érem
National Defense Service Medal ribbon.svg Nemzeti védelmi szolgálati érem

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz George C. Marshall témájú médiaállományokat.
  • Hadtudományi Lexikon / főszerkesztő Szabó József. Budapest : Magyar Hadtudományi Társaság, 1995. 900. p.