Thomas Woodrow Wilson
| Thomas Woodrow Wilson | |
 |
|
| Az Egyesült Államok 28. elnöke | |
| Hivatali idő 1913. március 4. – 1921. március 4. |
|
| Alelnök(ök) | Richard M. Johnson |
| Előd | William Howard Taft |
| Utód | Warren G. Harding |
|
|
|
| Született | Staunton, Virginia 1856. december 28. |
| Elhunyt | Washington 1924. február 3. (67 évesen) |
| Párt | Demokrata Párt |
|
|
|
| Házastárs | Ellen Axson Wilson Edith Galt Wilson |
| Foglalkozás | ügyvéd, akadémikus |
 |
|
| Thomas Woodrow Wilson aláírása | |
Thomas Woodrow Wilson (Staunton, Virginia, 1856. december 28. – Washington, 1924. február 3.) az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke volt. Skót-ír származású családba született. Tanárként kezdett dolgozni, majd a politika felé fordult. 1913–1921 között töltötte be az Egyesült Államok elnöki posztját. Munkásságáért 1919-ben Nobel-békedíjat kapott.
Tartalomjegyzék |
Munkássága [szerkesztés]
Tanári pályán dolgozott jogot és történelmet tanított. 1902-ben a Princeton Egyetem elnöke lett, majd 1910-ben New Jersey állam kormányzójává választották. Elnöksége alatt a századfordulós reformpolitika folytatódott. Többek között a nevéhez fűződik a Szövetségi Tartalékrendszer (Federal Reserve System) létrehozása is. Tevékenysége elismeréséül 1919-ben Nobel-békedíjat vehetett át. Ellenezte a trianoni békeszerződés néhány pontját. Elrendelte az alkoholtilalmat (angol nevén Prohibition).
Wilson véleménye a háború kitörésének okairól [szerkesztés]
A történelemtanár megállapítása szerint a háború így tört ki: Szerbia egy városában meggyilkolták az Osztrák-ház egyik hercegét. Szerbia Európa egy kis királysága. Nem volt olyan ereje, hogy a nagyhatalmak bármelyikének is félnie kellett volna tőle, és Németország, valamint mindazok, akik vele összeesküdtek, ebben a gyilkosságban találtak ürügyet arra, hogy jogtalan követeléseket támasszanak a gyönge és védtelen Szerb Királyság ellen.
Ez volt az Egyesült Államok elnökének véleménye a háború kitöréséről. De ha elemezzük Wilson beszédét, sok hibát és kitalált dolgot találunk.
- Az „Osztrák-ház egyik hercege” nem herceg volt, hanem főherceg és trónörökös.
- A gyilkosság nem „Szerbia egyik városában”, hanem Szarajevóban, amely Boszniában lévén az akkori Osztrák–Magyar Monarchia területén feküdt.
Wilson nyilatkozatai [szerkesztés]
Thomas Woodrow Wilson véleménye gyökeresen megváltozott a háború során.
- Január 9.: A béke harcosa vagyok!
- Január 31.: Amerika küldetése a béke küldetése.
- Január 31.: A mi kormányunk a nép kormánya, és a nép nem akar háborút.
- Február 26.: Amerikának nem szabad beavatkoznia a háborúba.
- Március 8.: elfogadja az úgynevezett House Grey-memorandumot, amely szerint az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, és belép a háborúba.
Wilson elnök 14 pontja [szerkesztés]
- Nincs többé titkos diplomácia
- A tengerek és a kereskedelem szabadsága
- A lehetőségekhez mérten az összes gazdasági megszorítás elhárítása
- Leszerelési-egyezmény
- Minden gyarmati igény pártatlan szabályozása
- A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése
- Belgium helyreállítása
- A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása
- Az olasz határokkal kapcsolatos konfliktusok rendezése a jól meghatározható nemzeti határoknak megfelelően
- Az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődése
- Románia, Szerbia (kijárattal a tengerhez) és Montenegró kiürítése és visszatérítése
- Az Oszmán Birodalom szabad fejlődése és a Dardanellák megnyitása
- Egy független lengyel állam létrehozása, beleszámítva minden olyan területet, amelyeket kétségtelenül lengyel lakosság lakik, szabad kijárattal a tengerhez
- A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására (a Népszövetség alapgondolata, az annexió (bekebelezés) tilalma, nemzetek önrendelkezési joga)
A pontok közül néhányat, mint a nemzetek önrendelkezési jogát, több állam nem tartotta be kisebbségeire nézve, különösen igaz ez az első világháború után a trianoni határon kívülre rekedt magyarokra. Róth Ottó a többnemzetiségű Bánságban próbálta a wilsoni pontoknak megfelelően megszervezni az ún. Bánáti Köztársaságot. Az önrendelkezési jog elvével mások máshol viszont igyekeztek visszaélni, erre példa a Vendvidéki Köztársaság kálváriája 1919-ben.
Elődök és utódok [szerkesztés]
| Elődje: William Howard Taft |
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1913. március 4. – 1921. március 4. |
Utódja: Warren G. Harding |
| Elődje: John Franklin Fort |
New Jersey 43. kormányzója 1911. január 17. – 1913. március 1. |
Utódja: James Fairman Fielder |
Irodalom [szerkesztés]
- Andor László: Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest, 1999)
Források [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
|
||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
