Thomas Jefferson

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thomas Jefferson
Thomas Jefferson by Rembrandt Peale, 1800.jpg
Thomas Jefferson hivatalos fehér házi portréja
Az Egyesült Államok 3. elnöke
Hivatali idő
1801. március 4.1809. március 3.
Alelnök(ök) Aaron Burr (1801–1805)
George Clinton (1805–1809)
Előd John Adams
Utód James Madison
Az Egyesült Államok 2. alelnöke
Hivatali idő
1797. március 4.1801. március 3.
Elnök George Washington
Előd John Adams
Utód Aaron Burr
Virginia állam 2. kormányzója
Hivatali idő
1779. június 1.1781. június 3.
Előd Patrick Henry
Utód William Fleming

Született 1743. április 13.
Shadwell, Virginia
Elhunyt 1826. július 4. (82 évesen)
Charlottesville, Virginia
Párt Demokrata-Republikánus

Házastársa Martha W. S. Jefferson
Foglalkozás ügyvéd, farmer
Halál oka Hasmenés
Vallás unitárius

Thomas Jefferson Signature.svg
Thomas Jefferson aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Jefferson témájú médiaállományokat.

Thomas Jefferson (1743. április 13.1826. július 4.) az Egyesült Államok harmadik elnöke, John Adams elnöksége alatt alelnök. A történelemkönyvekbe nem elnöki nagyságával, hanem a Függetlenségi nyilatkozat megírásával és sokoldalúságával került be. Érdeklődési körébe tartozott a földművelés, építészet, régészet, matematika, kriptográfia, nyelvek, politika és a paleontológia. Ezenkívül ügyvéd, feltaláló és író is volt.

Ő alapította a Demokrata-Republikánus Pártot, amibe ő is tartozott, illetve a Virginiai Egyetemet.

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jefferson egy tehetős virginiai rabszolgatartó családba született, apja Peter Jefferson, ültetvényes, rabszolgatartó és földmérő, édesanyja Jane, a befolyásos Randolph család tagja. A család már nemzedékek óta Virginia területén élt. Kilenc testvére közül kettő születéskor meghalt. Jó viszonyt ápolt édesapjával és büszkén tekintett rá.[1] Welszi származásáról nincsenek meggyőző bizonyítékok.[2]

1757-ben apja meghalt, s ő 20 négyzetkilométernyi földet örökölt, amit Monticello néven otthonává tett.

1772. január 1-jén vette feleségül a 23 éves, özvegy Martha Wayles Skeltont. Frigyük 10 évig, Martha haláláig tartott. Hat gyermekük (Márta, Johanna, Péter, Mária, Lucy és Erzsébet) közül csak egy, Martha Washington élte túl az apját (1836-ban halt meg, tíz évvel apja után). Felesége 1782. szeptember 6-án, 33 évesen halt meg, Jefferson pedig soha nem nősült újra, ám negyvenes évei közepétől kezdve titkos viszonyt folytatott egyik rabszolgájával, a nála 30 évvel fiatalabb ,,Sarah" Sally Hemmings-szel, aki hat gyermeket (Tamás, Edie, Beverly, Eston, Madison és Henriett) szült gazdájának. Szerelmük egészen Jefferson haláláig tartott. Sally kilenc évvel később követte a sírba Jefferson-t. (Érdekes véletlen, hogy Jefferson felesége, Martha féltestvére volt Sally-nek, mivel közös volt az apjuk, aki John Wayles volt.)

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feleségétől, Martha-tól:

  • Martha (1772. szeptember 27. - 1836. október 10.)
  • Jane (1774-1775)
  • egy Peter nevű, halvaszületett fiúgyermek (1777)
  • Mary ,,Polly" (1778. augusztus 1. - 1804. április 17.)
  • Lucy (1780-1781)
  • Elizabeth (1782-1784)

Szeretőjétől, Sally Hemings-től:

  • ifjabb Thomas (1790-?)
  • Beverley (1798. április 1. - 1873 után)
  • Edie (1799-ben született, de még csecsemőként meghalt)
  • Harriet (1801. május 22. - 1863 után)
  • Madison (1805. január 18. - 1877. november 28.)
  • Eston (1808. május 21. - 1856)
 
 
 
Peter Jefferson
(1708 - 1757)
 
 
 
Jane Randolph
(1720 - 1776)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Martha Wayles Skelton
(1748 - 1782)
 
Thomas Jefferson
(1743 - 1826)
 
kilenc testvér
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Martha
(1772 - 1836)
 
Jane
(1774 - 1775)
 
halva született fiú
(1777)
 
Mary
(1778 - 1804)
 
Lucy Elisabeth
(1780 - 1781)
 
Lucy Elisabeth II
(1782 - 1784)
 
 

Oktatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1752-ben kezdte meg tanulmányait egy helyi iskolában. Kilenc évesen görögül, latinul és franciául tanult, érdekelte a lovaglás és a természettudományok. Tizenhat évesen kezdte felsőfokú tanulmányait a College of William and Maryben, ahol találkozott későbbi mentorával George Wythe professzorral. Két évig matematikát, metafizikát és filozófiát tanult, valamint megismerkedett John Locke, Francis Bacon és Isaac Newton műveivel.[3] Szorgalmas diákként számos területen mutatott érdeklődést[4] és 1762-ben kiváló eredménnyel végzett.

Jefferson számára mindig is meghatározó szerepet játszottak a könyvek. Több ezer kötetet gyűjtött össze a Függetlenségi háború és a francia diplomáciai munkája során, ezekből állította fel később monticellói otthonában saját könyvtárát. "Nem tudok könyvek nélkül élni." - mondta egyszer. Mikor 1812-ben megsemmisült a Kongresszusi Könyvtár, felajánlotta az akkor már 6487 kötetre rúgó gyűjteményét a könyvtár helyreállításához.

Politikai tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1800-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jefferson fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot, ami, „eredeti célja” mellett, számos amerikai ideológia és politikai irányzat alapja lett. Jefferson egyedül készítette el a nyilatkozat piszkozatát, ami egy bizottság feladata lett volna, de ők csak később kezdtek el a nyilatkozattal foglalkozni, miután Jefferson a piszkozatot „véglegesnek” találta.

Thomas Jefferson arcképe – Rembrandt Peale, 1800

Politikai életét Virginia állam kormányzójaként folytatta. Az alkotmányos konvención nem vett részt, az alkotmányt elfogadta, de hiányolta belőle a Bill of Rights-ot.

„Európában voltam amikor az Alkotmányt tervezték s meghozataláig nem is láttam. Miután kézhez kaptam, erélyesen írtam Madison úrnak és rámutattam a vallásszabadság, a sajtószabadság, az esküdtszéki tárgyalás, a habeas corpus, az állandó hadsereg milíciával való helyettesítése, és a kifejezetten nem az Unióhoz utalt jogok [tag]Államok részére való határozott megtartása kitételeinek hiányára. Ő ennek értelmében a Kongresszus első ülésén előterjesztette ezeket a kiegészítéseket, miket az Államok mai állapotukban elfogadtak és hatályra emeltek.”
--Levél Dr. Joseph Priestley-hez, Washington, 1802. június 19.

1785-től 1789-ig Franciaországban tartózkodott, visszatérése után Washington elnök alatt külügyminiszter lett. Alexander Hamiltonnal való nézeteltérések miatt Jefferson és James Madison megalapította a Demokrata-Republikánus Pártot. A párt alatt az Egyesült Államoknak négy elnöke futott, köztük Jefferson is, elsőként.

1793-ban háború tört ki Franciaország és Nagy-Britannia közt. Jefferson a franciák mellé állt, de a Jay egyezmény kimondta, hogy a háborúban az amerikai nemzet a briteket támogatja. Jefferson ekkor egy időre visszavonult a politikai élettől. 1797-től 1801-ig John Adams alatt alelnök volt. Ez idő alatt írta meg az Útmutató a parlamenti gyakorlathoz c. írását, amit a mai napig használnak. Adams ideje alatt amerika flottaháborút vívott Franciaországgal. Adams növelte a tengerészeti kiadásokat, melyeket új adók kiszabásával próbált kiegyenlíteni. Kiadták az Idegen és lázadási törvényt, amit Jefferson saját pártja elleni támadásnak értékelt, nem pedig törvényként. Az új adókat nyíltan támadta, majd 1800-ban kijelentette, hogy indul az elnöki székért. Ellenfele a New York-i Aaron Burr volt. A Federalisták azzal támadták Jeffersont, hogy deista, a kereszténység ellensége.

A választások döntetlennel végződtek, melynek értelmében a képviselőháznak kellett döntenie az elnök személyéről. Hamilton meggyőzte a federalistákat, hogy Jefferson nem jelent akkora fenyegetést rájuk, mint Burr. A képviselőházi szavazás alapján Jefferson lett az Egyesült Államok harmadik elnöke, az első, aki a Demokrata-Republikánus Párttal nyert. A történelem során még hárman követték a pártot, a következő három elnök.

Elnökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jefferson elnöksége 1801-től 1809-ig tartott. Alelnöke Aaron Burr, aki a választásokon alulmaradt. Az akkori amerikai választási rendszerben nem az elnök választotta meg a saját alelnök-jelöltjét, hanem a második legtöbb elektori szavazatot kapott jelölt lett automatikusan az alelnök. 1801. március 4-én mondta el beavatóbeszédét, amelyben az egység fontosságát sürgette. Akkoriban az ország nagyon megosztott volt, főleg a politikai pártok miatt, melyeket a federalisták és a demokrata-republikánusok alkottak.

Elnöksége alatt történt meg a Louisiana-vásárlás, Ohio felvétele az unióba, az Orleans-terület megalapítása, az 1804-es földtörvény, a tizenkettedik kiegészítés, a Lewis- és Clark-expedíció, az 1807-es embargótörvény és a rabszolgabehozatal eltörlése.

Egyetemalapítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Virginiai Egyetem

Elnöki idejének lejárta után sem vonult vissza a közélettől. A Virginiai Egyetem megalapítása volt elnöksége utáni (és egyesek szerint egész életébeni) fő tevékenysége, ami a világtörténelem első olyan felsőoktatási intézményét hozta létre, ahol az egyház vagy a vallás nem befolyásolta az oktatást. Dr. Thomas Cooper-höz intézett levelében (Monticello, 1814. január 16) írja, hogy régóta tervezgette az egyetemet, és a Virginiai Jegyzetekben (Notes on Virginia, Qu. 14) 30 évvel azelőtt már felvázolta körvonalait. 1819-ben vált valóra, amikor létrejött az egyetem. 1825-ben nyitotta meg a kapuit. Az egyetemre számos hírességet meghívtak, köztük Edgar Allan Poe-t is.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1826. július 4-én érte a halál, a függetlenségi nyilatkozat kiadásának ötvenedik évfordulóján, ugyanazon a napon, amikor John Adams is meghalt. A monticellói birtokán temették el egy koporsóban. Ő volt az első elnök, akit nem kriptában helyeztek nyugalomra, mint George Washingtont és Adamset. A sírfeliratot saját maga írta.

Itt nyugszik
Thomas Jefferson,
a Függetlenségi nyilatkozat alkotója,
a virginiai vallástörvény szerzője
és a Virginiai Egyetem alapítója.

Filozófiai nézetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jefferson úgy képzelte el a sikeres Amerikát, hogy a földművelésen van a hangsúly. Ez ellenkezett Alexander Hamilton nézetével, aki erős ipart és kereskedelmet akart megvalósítani. Jefferson hitt az amerikai nemzet egyediségében, őt tekintik az amerikai excepcionalizmus atyjának. Számos felvilágosodáskori filozófus volt nagy hatással rá, köztük is leginkább John Locke, akinek filozófiájából a függetlenségi nyilatkozat megírásakor sokat merített. Thomas Paine Józan ész c. szórólapja is hatást gyakorolt rá. Erősen hitte, hogy minden embernek vannak bizonyos „elidegeníthetetlen jogai”, köztük az önrendelkezés és a szabad gondolkodás. Jefferson igen jelentős szerepet vállalt abban, hogy pontosan kifejtse, mit is értünk „szabadság” alatt. Elmondása szerint a személyi szabadság abban merül ki, hogy azt cselekszünk, amit csak az akaratunk diktál, bizonyos határok között, amelyeket csak a személyi egyenjogúság szabhat meg. Az ezzel ellenkező törvényeket a „zsarnok akaratának” hívta, melyek alapvetően megsértik az emberi jogokat. Egy megfelelő kormány csak abba szólhat bele, amikor az egyéni szabadság veszélyezteti az egyenlőséget.

Számos alkalommal, főleg írásaiban arról tett tanúbizonyságot, hogy csodálja a kormány nélküli indián törzsek életmódját, az egységet, amiben élnek.

Post mortem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jefferson születésének kétszázadik évforulóján, 1943. április 13-án felavatták a Jefferson-emlékművet Washington, D.C.-ben. Az épület belsejében 19 Jefferson-szobor található, illetve különböző műveiből falmetszetek. Ezek közül a legemlítésreméltóbb a tető körüli véset:

„Örök ellenséget esküdtem Isten oltárán az emberi szellem fölötti zsarnokság minden formája ellen.”


Jefferson arcképe a mostani kétdolláros bankjegyen látható.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 189 cm magas volt.
  • A Julián-naptár szerint április 2-án született. A Gregorián naptár szerint április 13. Az utóbbi a hivatalos.
  • 1779 és 1781 között Virginia állam kormányzója volt.
  • Amikor 1962-ben Kennedy elnök 49 Nobel-díjast köszöntött a Fehér Házban, azt mondta, hogy „Azt hiszem, most gyűlt össze a legkiválóbb emberi tudás a Fehér Házban, talán azzal a kivétellel, amikor Thomas Jefferson egyedül vacsorázott”.
  • Csak Thomas Jefferson és John Adams lett elnök a Függetlenségi nyilatkozat írói közül.
  • Elnöksége alatt mindössze két beszédet tartott.
  • Monticello és a Virginiai Egyetem együttesen egyike a négy, Egyesült Államokban található, ember által alkotott világörökségnek.
  • Miután 1814 augusztusában a britek felégették a kongresszusi könyvtárt, Jefferson 6487 kötetet ajánlott fel, amiért 23 950 dollárt kapott.
  • Személyes bejegyzései szerint 187 volt a legnagyobb számú rabszolga, ahányat tartott.
  • John Adams előtt halt meg néhány órával.

Elődök és utódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
John Adams
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1801. március 4.1809. március 4.
Az Egyesült Államok elnöki pecsétje
Utódja:
James Madison
Elődje:
John Adams
Az Amerikai Egyesült Államok alelnöke
1797. március 4.1801. március 3.
Az Egyesült Államok alelnöki pecsétje
Utódja:
Aaron Burr
Elődje:
Patrick Henry
Virginia állam kormányzója
1779. június 1.1781. június 3.
Virginia kormányzói zászlaja
Utódja:
William Fleming

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. R.B. Bernstein: Thomas Jefferson, S. 2.
  2. Thomas Jefferson Encyclopedia – Welsh Ancestry. Retrieved June 2, 2010.
  3. Merrill D. Peterson, ed. Thomas Jefferson: Writings, p. 1236
  4. Thomas Jefferson on Wine by John Hailman, 2006

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Thomas Jefferson témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Jefferson témájú médiaállományokat.