George Washington

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Washington
Gilbert Stuart Williamstown Portrait of George Washington.jpg
Az Egyesült Államok 1. elnöke
Hivatali idő
1789. április 30.1797. március 3.
Alelnök(ök) John Adams
Utód John Adams

Született 1732. február 22.
Westmoreland County, Virginia
Elhunyt 1799. december 14. (67 évesen)
Mount Vernon, Virginia
Párt független

Házastársa Martha Dandridge Custis Washington
Foglalkozás politikus
tiszt
Gazda
térképész

George Washington signature.svg
George Washington aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz George Washington témájú médiaállományokat.

George Washington (1732. február 22.1799. december 14.) [1] Az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (17891797), a függetlenségi háború (17751783) főparancsnoka és győztes hadvezére. Elnöki tevékenysége előtt szerepet játszott az Egyesült Államok alkotmányának megírásában (1787), majd később az elsők között írta alá a dokumentumot.

Tevékenységei miatt az Amerikai Egyesült Államokban a „Nemzet Atyjának” hívják. Az ország fővárosa, Washington, róla kapta a nevét.

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdag földtulajdonosok gyermekeként született Virginia államban. Brit ősöktől származó szülei ültetvénytulajdonosok voltak, akik rabszolgákat tartottak. Fiatalkorának nagy részét Ferry Farmon töltötte, ahol elithez méltó nevelést és taníttatást kapott. A legenda szerint Washington annyira őszinte volt, hogy nem tudott hazudni. Az a történet járja, hogy gyermekkorában ki akart próbálni egy új fejszét, így kivágott egy cseresznyefát. Amikor édesapja ezt számon kérte rajta, azt mondta, hogy „nem tudok hazudni, igen, én vágtam ki a cseresznyefát”.

A College of William and Mary egyetemen végzett vámtisztviselőként. Tanulmányai után lord Fairfax megbízásából a Shenandoah völgyében kutatott. Ekkor kezdték el érdekelni a nyugati, főleg a Potomac folyón túli területek. Egy ideig Virginia államban földmérőként dolgozott. A szúnyogos mocsárvidéken maláriát kapott, ez később is többször kínozta.

1752 júliusában nagybátyja, Lawrence halálával ő örökölte a családi birtokot.

Huszonegy évesen őrnagyként kezdte katonai pályafutását Virginia állami milíciában.[2] 1754-ben kitört a francia-indián háború, amiben egy kisebb kontingenst vezetett. Egy évre rá Edward Breddock tábornok seregében vett részt a Monongahela folyó mellett vívott csatában, amit szerencsés körülmények közt, sérülés nélkül úszott meg: négy golyó fúrta át a kabátját és két lovat lőttek ki alóla.[3]

1759-ben feleségül vette Martha Dandridge Custis özvegyet, aki előző házasságában két gyermeket szült. 1760-ra, 28 évesen már ezredesi rangra emelkedett.

A függetlenségi háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trentoni csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

George Washington főparancsnok

1774-re Virginia állam legtehetősebb emberei közt tartották számon. Az első kontinentális kongresszuson ő volt Virginia delegáltja. A fegyveres konfliktus ekkor még nem bontakozott ki, de tisztán lehetett látni, hogy ez nem elkerülhető. A második kontinentális kongresszuson a gyarmatoknak főparancsnokra volt szükségük és Washingtont választották a kontinentális hadsereg élére. 1775. július 3-án (amikor a háború már tartott) hivatalosan is főparancsnok lett, John Adams javaslatára.

Emanuel Leutze: George Washington átkel a Delaware folyón (1851)
Az amerikai függetlenségi háborúban 1777. karácsonyán a Delaware-on való átkelés után a patrióták 1000 lojalista foglyot ejtettek a trentoni csatában. Január 3-án a Princetonnál vívott csata is győzelmet hozott a patrióták számára, amelyet New Jersey egy részének visszafoglalása követett.

Bostonból kiűzte a briteket, majd Ticonderogánál elfoglalta a brit nehézágyúk nagy részét. William Howe tábornok először visszavonult, majd nagy erejű ellentámadásba kezdett. Washington hadereje megfogyatkozott, de a sereg egy részének ügyes manőverezéssel sikerült visszavonulnia. Augusztus 22-én Long Islandi csatában kikapott, amivel az amerikaiak akár el is veszthették volna a háborút.

December 25-én Washington visszatért, és briliáns hadi taktikával a trentoni csatában felülmúlta a brit gyalogságot. A következő állomás Princetown volt, New Jersey közelében. Az ott aratott győzelem visszahozta a reményt az amerikaiaknak.

A brit ellentámadás Washington újabb vereségéhez vezetett Brandywine-nál, szeptember 11-én. Az 1777-78-as tél volt a felkelők számára a háború mélypontja, a hidegben több embert vesztettek el fagyhalál vagy betegségek miatt, mint a csatamezőn. Washington beleegyezett, hogy báró Friedrich von Steuben porosz tábornok képezze ki a felkelőket, ami javította a sereg morálját. A monmouthi csatában a brit és amerikai erők kiegyenlítettek voltak. A harc a britek visszavonulásával végződött.

1781 szeptemberében a yorktowni csata Washington támadásával kezdődött, majd október 17-én döntő amerikai győzelemmel végződött. A párizsi béke 1783. szeptember 2-án véget vetett a háborúnak. A békekötésre Washington nem tudott elmenni, az Amerikai Egyesült Államokat John Adams, Benjamin Franklin és John Jay képviselte, ők írták alá a szerződést.

A háború után az új nemzet bár békében élt, Washington úgy vélte, hogy egy jövőbeli háború könnyen felbomlaszthatja azt. A philadelphiai megállapodás 1787-ben egy új alkotmányt léptetett a régebbi konföderációs helyére. Washington az alkotmány megformálásába nem szólt bele, ezt a feladatot a politikában jártasabb honfitársaira bízta. A gyűlésen egyfajta moderátori feladatot látott el. Ez az új alkotmány olyannyira megszilárdította az új államalakulatot, hogy ma is ez van életben az Amerikai Egyesült Államokban.

Elnöki tevékenység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

George Washington
(Lansdowne portréja, 1796)

1789-ben az elektori kollégium egyértelműen őt választotta az Egyesült Államok első elnökének. John Adams, aki mindössze 34 elektori szavazatot kapott, alelnök lett. Az első kongresszusi gyűlés 25 000 dollárt ajánlott évente az elnöknek, ezt azonban Washington nem fogadta el, mivel a nemzet vezetését hazafias kötelességének tartotta.

1791-ben a kongresszus új adót vetett ki az égetett szeszekre, ami aztán tüntetéshez vezetett, és eredményeként kitört az ún. whiskey-felkelés, ami 1794-ben érte el a csúcspontját. Az 1792-es haderőtörvény alapján gyalogos sereget állítottak fel a lázadást leverésére, de fegyveres harcra végül nem került sor, a felkelők meghátráltak. A kormány megmutatta, hogy képes élni hatalmával. Washington az egyetlen olyan amerikai elnök, aki személyesen vezette csapatait elnökségének idején (az amerikai elnök ma is a hadsereg főparancsnoka).

1785 és 1795 között az Egyesült Államok és az indiánok közt háború dúlt, ami nagy veszteségeket okozott az új államnak. A Fallen Timbers-i csata meghozta a győzelmet az amerikaiaknak, és a háborút a greenville-i béke zárta le.

Washingtont a második elnöki időszakában jobban foglalkoztatta a külpolitika, főleg a britekkel törekedett békés kapcsolatra. Emiatt Washington és Hamilton – ellentétben Thomas Jeffersonnal – nem támogatta a francia forradalmat, ellenezte, hogy az Államok fegyveresen beavatkozzon a forradalmárok oldalán. Washington semlegességre törekedett. John Jay-t Londonba küldte, hogy a két ország szétválásáról tárgyaljon. Az eredmény a Jay-egyezmény, ami az 1812-es brit–amerikai háborúig volt érvényben. Az egyezmény katonai és kereskedelmi kérdésekre adott választ.

1796-ban megalakult a federalista párt, John Adams vezetésével. Washington a pártatlan politika előnyeit hangsúlyozta, és ellenezte bármilyen párt létrehozását. Pártoktól független volt, de irányvonalát néha a federalistákéhoz kötik.

1797-ben a második elnöki mandátuma is lejárt, azonban egy harmadik időszakot nem vállalt fel. Az elnöki búcsúbeszédében arra figyelmeztette az új nemzet politikusait, hogy óvakodni kell a hosszútávú szövetségesektől. Az új elnök John Adams lett, aki az egyetlen federalista elnök az Egyesült Államok történelmében. Bár az alkotmány akkor még nem szabta meg, hogy egy elnök csak két időszakot szolgálhat, az mégis íratlan törvénnyé vált. Ezt csak Franklin D. Roosevelt „szegte meg”, aki 1933-tól 1945-ös haláláig volt elnök, három teljes és egy befejezetlen negyedik időszakot töltött az elnöki székben. A huszonkettedik kiegészítés 1951-ben lépett törvénybe, ez hivatalosan is létrehozta a két időszakos korlátozást.

Utolsó évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1797 márciusában visszatért virginiai földjére, ahol felépítette az Államok akkori legnagyobb desztilláló üzemét. Ez 1798-ban 7500 dollár bevételt hozott.

John Adams kinevezte a hadsereg főparancsnokává.

1799. december 13-án benáthásodott. Torka begyulladt, amiért nehezen lélegzett. Magánorvosa, James Craik kőrisbogárporral kezelte, de eredménytelenül. Ezután két másik orvossal egyetértésben többször is eret vágott a betegen – négy alkalommal összesen mintegy 2,5 litert. Washington elvérzett, és tüdőgyulladást kapott. A nagy vérveszteség hatására december 14-én elhunyt.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2010-ben derült ki, hogy 1789. október 5-én New York Society Library-ből kikölcsönzött egy könyvet, Emer De Vattel: A népek törvényét, amelyet sosem vitt vissza.[4]
  • Sok hegyet,tavat,folyót,egy megyét,sőt még a fővárost is róla nevezték el. -Így élt Washington(Könyv)
  • „Az első amerikai elnök igen fiatalon elveszítette fogait, emiatt egyebek mellett ló-, tehén-, víziló- és szamárfogakból, valamint emberi fogakból és aranyból készítettek számára műfogsorokat.” [5]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

George Washington híd
(New York és New Jersey között)

Elődök és utódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
nincs
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1789. április 30.1797. március 3.
Az Egyesült Államok elnöki pecsétje
Utódja:
John Adams

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kongresszusi könyvtár
  2. http://memory.loc.gov/learn/lessons/gw/leader.html
  3. The Battle of the Monongahela, 1755. október 24. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  4. Nem vitte vissza a kölcsönzött könyvet George Washington
  5. BBC History - A világtörténelmi magazin, 2014. október, IV. évf. 10. szám, 45. oldal.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz George Washington témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak