1763-as királyi proklamáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Észak-Amerika keleti részének részlete; az 1763-es Proklamáció-vonal a piros és rózsaszín területek között fekszik.

Az 1763-as királyi proklamáció (angolul Royal Proclamation of 1763) III. György brit király által 1763 október 7-én kiadott proklamáció. A britek a hétéves háború lezárásával megszerezték a franciáktól Új-Franciaországot Észak-Amerikában, a proklamáció célja Nagy-Britannia óriásira duzzadt észak-amerikai birodalmának megteremtése és az őslakos amerikaiakkal való viszony rendezése volt. Utóbbi érdekében szabályozta a prémkereskedelmet, a letelepedést és a nyugati határon a földvásárlást. A proklamáció gyakorlatilag megtiltotta a tizenhárom gyarmat gyarmatosítóinak az Appalache-hegység vonalától nyugatra való letelepedést vagy földvásárlást. Ez a tiltás felháborodást keltett a gyarmatokon, hiszen sok telepes már birtokolt földet a hegységtől nyugatra. A proklamáció továbbá monopszóniát biztosított a Korona számára az őslakos nemzetektől való földvásárlásra.

Az új gyarmatok közigazgatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyarmati terjeszkedés szabályozásán túl a proklamáció a frissen megszerzett francia gyarmatok irányításával is foglalkozott és kormányzatot hozott létre négy területen: Québec tartományban[1][2], Nyugat Floridában, Kelet-Floridában, és Grenadában. Ezen területek megkapták a jogok közgyűlések választására egy a király által kijelölt kormányzó vagy kormányzó tanács alatt, amely ezek után törvényeket és rendeleket hozhat az adott területre a brit és gyarmati törvényekkel összhangban. A proklamáció ezen felül polgári és büntetőjogi bíróságokat is létrehozott ezen gyarmatokban, a Királyi Államtanácshoz való fellebbezés lehetőségével.

Az őslakosok jogai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1763-as királyi proklamáció „alapvető dokumentum” az őslakosok földigényei és önkormányzata szempontjából.[3] Ez az „őslakosok jogainak első jogi elismerése a brit Korona által.”[4] Az őslakosok számára nyújtott ígéreket céljairól azt állítják hogy kizárólag időlegesnek voltak szánva az őslakosok megbékítésére akik egyre sértődöttebbek lettek a telepesek behatolásai miatt a területükre[5] és így a brit gyarmati letelepedésnek komoly fenyegetsét nyújthattak.[6][7] Sir William Johnson a Kereskedelmi Bizottság (Board of Trade) előtt 1764 augusztus 30-án a következőt nyilatkozta:

Az indiánok mind tudják, hogy nem tudjuk felérni őket a szétterülű erdős területen amiből én arra következtetek, hogy ha határozottan birtokolni akarjuk az állásainkat, kereskedelmünket, stb. nem lehet más úton megtenni egy évszázadig mint a számos indián lakos kegyének megvásárlásával.[8]

A proklamációval „a britek megpróbálták meggyőzni az őslakosokat hogy nem kell félniók a gyarmatosítóktól, és egyben megnövelni saját politikai és gazdasági hatalmukat a First Nationszel és más európai hatalmakkal szemben.”[9] Azonban a királyi proklamáció az őt követő Fort Niagara-i szerződéssel egyetemben lehetőséget ad egy olyan érvelésre amely „kétségbe vonja a Korona igényét az első nemzetek feletti szuverenitás gyakorlásárá”[10] és megerősíti az őslakosok „önrendelkezési jogait, többek közt a földek elosztásában.”[11]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cappon, Lester J., Petchenik, Barbara B., and Hamilton, John, Editors. Atlas of Early American History:The Revolutionary Era, 1760-1790. Princeton, New Jersey: Princeton University Press, 1,77,90.. o (1976) 
  2. Shortt, Adam and Doughty, Arthur G., Editors. Documents Relating to the Constitutional History of Canada, Volume 1, 1759-1791. Ottawa: Canadian Archives, Sessional Paper #18, 1,77,90.. o (1907) 
  3. John Borrows, „Wampum at Niagara: The Royal Proclamation, Canadian Legal History, and Self-Government, ” in Aboriginal and Treaty Rights in Canada, szerk. Michael Asch. (Vancouver: UBC Press, 1997), 155. o.
  4. Douglas R. Francis, Richard Jones and Donald B. Smith, Origins: Canadian History to Confederation 6th ed. (Toronto: Nelson Education Ltd., 2009), 157. o.
  5. Francis et. al., Origins, 156.
  6. Jack Stagg,Anglo-Indian Relations In North America to 1763 and An Analysis of the Royal Proclamation of 7 October 1763, Indian and Northern Affairs Canada, Research Branch, 1981, 356.
  7. Borrows, „Wampum,” 158-159. o.
  8. Angolul:„The Indians all know we cannot be a Match for them in the midst of an extensive woody Country…from whence I infer that if we are determined to possess Our Posts, Trade & ca securely, it cannot be done for a Century by any other means than that of purchasing the favour of the numerous Indian inhabitants.” Idézi: Native Liberty, Crown Sovereignty: The Existing Aboriginal Right of Self-Government in Canada, Bruce Clark. (Montreal: McGill-Queen’s University Press, 1990), 81. o.
  9. Borrows,„Wampum,” 160. o.
  10. Borrows, „Wampum,” 164. o.
  11. Borrows, „Wampum,” 165. o.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Royal Proclamation of 1763 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Abernethy, Thomas Perkins. Western Lands and the American Revolution. Originally published 1937. New York: Russell & Russell, 1959.
  • Calloway, Colin. The Scratch of a Pen: 1763 and the Transformation of North America. Oxford University Press, 2006. ISBN 0-19-530071-8.

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lawson, Philip. The Imperial Challenge: Quebec and Britain in the Age of the American Revolution. Montreal/Kingston: McGill-Queen’s University Press, 1989.
  • Roth, Christopher F. (2002) „Without Treaty, without Conquest: Indigenous Sovereignty in Post-Delgamuukw British Columbia.” Wicazo Sa Review, vol. 17, no. 2, 143-165. o.
  • Stonechild, Blair A. „Indian-White Relations in Canada, 1763 to the Present.” In Encyclopedia of North American Indians, ed. Frederick E. Hoxie, 277-81. Boston: Houghton Mifflin Company, 1996.
  • Tousignant, Pierre. „The Integration of the Province of Quebec into the British Empire, 1763-91. Part 1: From the Royal Proclamation to the Quebec Act.” In Dictionary of Canadian Biography, vol. 4. Toronto: University of Toronto Press, 1980.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]