Monopszónia
A mikroökonómia, piacelmélet fogalomtárában a monopszónia (az ógörög μόνος (monosz) „egyetlen” és a ὀψωνία (opszónia) „vásárlás” szavakból) egy olyan piaci struktúra, melyben a vizsgált terméknek több termelője (eladója) is van, ám fogyasztója (vásárlója) csupán egyetlen, így az egyetlen fogyasztónak jelentős ár- ill. mennyiségbefolyásoló ereje van.[1] A monopszónia a tökéletlen verseny egyik formája, a monopólium ellentéte. A „monopszónia” (monopsony) kifejezés először Joan Robinson befolyásos[2] könyvében, a The Economics of Imperfect Competition-ben jelent meg, bár ő Bertrand Hallwardnak tulajdonítja a kifejezés megalkotásának érdemét. Példa a monopszóniára: egy kisváros mellett van egy szénbánya. Szinte minden lakó a szénbányában dolgozik, ezért a bánya tulajdonosa a neki tetsző mértékben csökkentheti a fizetéseket.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varian, Hal R.. Mikroökonómia középfokon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 480. o. (2005). ISBN 963058308-9
- ↑ Joan Robinson: Critical Assessments of Leading Economists. Taylor & Francis, 2-3. o. (2002)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Monopsony című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
Ez a közgazdaságtani lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |