Brooklyn

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brooklyn
DSCN3630 brooklynskyline e.JPG
Brooklyn látképe
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam New York
Megye Kings
Város New York City
Rang kerület
Alapítás éve 1634
Kerületi elnök Marty Markowitz (D)
Irányítószám 112 xx
Testvérvárosai Gdynia
Népesség
Népesség 2 504 700 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 14 037,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 251 km²
- ebből vízi 68,1 km²
Időzóna UTC−5
Elhelyezkedése
Brooklyn  (USA)
Brooklyn
Brooklyn
Pozíció az USA térképén
é. sz. 40° 37′ 29″, ny. h. 73° 57′ 08″Koordináták: é. sz. 40° 37′ 29″, ny. h. 73° 57′ 08″
Brooklyn Highlight New York City Map Julius Schorzman.png

Brooklyn New York City öt kerülete (Five Borough) közül az egyik, ez a város legnépesebb kerülete.

Mintegy 2,5 millió lakosa van. 1898-ig önálló város volt, egy a hollandok által alapított kis településből, Breuckelenből fejlődött ki, ami a Long Island East River felőli oldalán állt és eredetileg a hollandiai Breukelen városa után nevezték el. Habár már régóta New York City része, a kerületnek önálló városi karaktere van, szemben például Bronxszal, ami inkább csak Manhattan meghosszabbítása észak felé.

Közigazgatásilag a kerület azonos Kings megyével, amit II. Károly angol király után neveztek el.

A régmúltban becézték a fák, az otthonok és a templomok városának is, manapság a „Borough of Homes and Churches” azaz az „Otthonok és templomok kerülete” név elterjedt, valamint a The Planet „A bolygó” elnevezés, a kerület nagyszámú és etnikailag nagyon vegyes lakosára és a kerület nagy méretére utalva.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brooklyn a Long Island (Hosszú sziget) legnyugatibb csücskében helyezkedik el, a szárazföldön csak Queens kerülettel határos északkeleten. A határvonalat a Newton Creek nevű csatorna jelenti, ami az East Riverbe csatlakozik, ez a világ egyik legszennyezettebb vízfolyása. Északról az East River határolja, amin a Williamsburg, a Manhattan és a Brooklyn hidak ívelnek át, összekötve a kerületet Manhattannel. Ugyancsak az összeköttetést szolgálja a Brooklyn-Battery alagút és a New York-i metró több vonalának alagútja is. Nyugati partja a Felső New York-i öböl, ebből emelkedik ki a Governors Island nevű sziget, ami szintén a kerülethez tartozik. Az öböl a Brooklyn-t és a Staten Islandet elválasztó szorossal, a Narrows-zal kapcsolódik az óceánhoz (pontosabban az Alsó New York-i öbölhöz), ezen ível át a fenséges Verrazano-Narrows híd, ami 1964-es átadásakor a világ legnagyobb támaszközű hídja volt. Nevét az első európairól, Giovanni de Verrazanóról kapta, aki 1524-ben horgonyt vetett az öbölben. Brooklyn déli partján olyan népszerű partszakaszok fekszenek, mint a Coney Island, a Brighton Beach és a Manhattan Beach. A partok előtt a szigetekkel pöttyözött Jamaica-öböl fekszik.

Brooklyn teljes területe hivatalosan 251,0 km² (96,9 mi²), ebből 27,13% vízfelület.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első európaiak a hollandok voltak a területen, előttük bennszülött indiánok lakták a sziget nyugati csücskét, ők bonyolították le azt az elhíresült üzletet, amelynek során 24 guldenért eladták a hollandoknak Manhattan szigetét (jóllehet nem is birtokolták azt).

A terület Új Hollandiához került és a Holland Kelet-India Társaság kormányozta. Az ő irányításukkal jött létre a terület első hat települése: Gravesend (1645), Breuckelen (1646), Flatlands (1647), Flatbush (1652), New Utrecht (1657) és Bushwick (1661).

Új Hollandiát 1664-ben meghódították az angolok, Brooklyn is New York-i gyarmat része lett. A hat eredeti települést az angolok 1683-ban összevonták Kings County néven, ez volt az akkori New York egyik megyéje a tizenkettő közül.

Itt zajlott az amerikai függetlenségi háború egyik első nagy csatája a Long Island-i csata 1776. augusztus 27-én. Ennek során a britek, kiszorították a felkelőket Brooklynból, megtartva az ellenőrzést az öböl felett. Brooklyn csak az 1783-as párizsi egyezménnyel került a britektől amerikai kézre.

Részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület közigazgatási központja a Brooklyn Bridge hídfője környékén, a Brroklyn Heights-en található. A kerület jórészt lakóingatlanokkal teli, ahogy erre becenevei is utalnak, például "Bedroom of NYC" ("New York City hálószobája"). Régebben főleg második vagy sokadik generációs bevándorlók lakták, manapság itt is több az új bevándorló.

Brooklyn-t közigazgatásilag 18 Community Boards-ra, (kb. kerületi tanácsra) osztották:

  • 1 : Flushing Avenue, Williamsburg, Greenpoint, Northside és Southside
  • 2 : Brooklyn Heights, Fulton Mall, Boerum Hill, Fort Greene, Brooklyn Navy Yard, Fulton Ferry és Clinton Hill
  • 3 : Bedford-Stuyvesant, Stuyvesant Heights és Ocean Hill
  • 4 : Bushwick és Ridgewood
  • 5 : East New York, Cypress Hills, Highland Park, New Lots, City Line és Starrett City
  • 6 : Red Hook, Carroll Gardens, Park Slope, Gowanus és Cobble Hill
  • 7 : Sunset Park és Windsor Terrace
  • 8 : Crown Heights, Prospect Heights és Weeksville
  • 9 : Crown Heights, Prospect Lefferts Gardens és Wingate
  • 10 : Bay Ridge, Dyker Heights és Fort Hamilton
  • 11 : Bath Beach, Gravesend, Mapleton és Bensonhurst
  • 12 : Boro Park, Kensington, Ocean Parkway és Midwood
  • 13 : Coney Island, Brighton Beach, Bensonhurst, Gravesend és Seagate
  • 14 : Flatbush, Midwood, Kensington és Ocean Parkway
  • 15 : Sheepshead Bay, Manhattan Beach, Kings Bay, Gerritsen Beach, Kings Highway, East Gravesend, Madison, Homecrest és Plum Beach
  • 16 : Brownsville és Ocean Hill
  • 17 : East Flatbush, Remsen Village, Farragut, Rugby, Erasmus és Ditmas Village
  • 18 : Canarsie, Bergen Beach, Mill Basin, Flatlands, Marine Park, Georgetown és Mill Island

Több jól elkülöníthető etnikai terület van a városban: A Borough Park főleg ortodox zsidók, Bedford feketék, Bensonhurst olaszok, Sunset Park spanyolok és kínaiak által lakott.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2000-es hivatalos népszámláláskor 2 465 326 lakosa volt, 880 727 háztartást és közel 584 ezer családot regisztráltak. Népsűrűsége 13 480 fő/km². Az 1950-es években lakossága megközelítette a 3 milliót, a húszas évek óta a legnépesebb New York-i kerület. Etnikailag igen sokszínű, a lakosság 41%-a fehér, 36% fekete, 8% ázsiai és 10 egyéb. 20% spanyol ajkú, ezen kívül még jelentős számú olasz, ír, zsidó, és kisebb számban német anyanyelvű lakosa van.

Sport, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brooklyn témájú médiaállományokat.