Richard Nixon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Richard Nixon
RichardNixoncrop.jpg
Richard Nixon hivatalos Fehér Ház-i fotója.
Az Egyesült Államok 37. elnöke
Hivatali idő
1969. január 20.1974. augusztus 9.
Alelnök(ök) Spiro Agnew (1969-1973)
Gerald Ford (1973-1974)
Előd Lyndon B. Johnson
Utód Gerald Ford
Az Egyesült Államok 36. alelnöke
Hivatali idő
1953. január 20.1961. január 20.
Elnök Dwight D. Eisenhower
Előd Alben Barkley
Utód Lyndon B. Johnson

Született 1913. január 9.
Yorba Linda, Kalifornia
Elhunyt 1994. április 22. (81 évesen)
New York, New York
Párt Republikánus Párt

Házastárs Pat Nixon
Vallás Kvéker
Richard Nixon Signature.svg
Richard Nixon aláírása

Richard Milhous Nixon (Yorba Linda, Kalifornia, 1913. január 9.New York City, New York, 1994. április 22.) az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke 1969 és 1974 között, és 36. alelnöke Dwight D. Eisenhower kormányzása alatt, 1953 és 1961 között.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború alatt haditengerészetnél hadnagyként szolgált a Csendes-óceánon, ezután választották meg az Egyesült Államok Kongresszusának tagjává, később alelnökké. Már 1960-ban is indult az elnökválasztásokon, de ekkor ellenfele, John F. Kennedy nyert. 1968-ban George Wallace és Hubert Humphrey voltak az ellenfelei, de a szavazatok 56,1%-ával megnyerte a választásokat. 1972-ben újraválasztották. A Watergate-botrány miatt 1974-ben lemondott hivataláról. Ő az Egyesült Államok történetének első elnöke, aki lemondott hivataláról.

A Duke Egyetemen szerzett jogi diplomát; 1937 és 1942 között ügyvédként dolgozott. 1942 és 1946 között a haditengerészetnél szolgált. 1948-tól az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságnál dolgozott. Republikánus politikusként 1947 és 1950 között kongresszusi képviselő, majd 1950 és 1953 között szenátor. 1953 és 1960 között alelnök volt és ő volt a republikánus párt elnökjelöltje az 1960. évi elnökválasztáson. Az 1960-as években ismét ügyvéd, illetve jónevű ügyvédi irodák üzlettársa (partner). 1969 és 1974 között az Amerikai Egyesült Államok elnöke volt. Nagy taktikusként tartották számon (gúnyneve Tricky Dicky volt.) 1972-ben az amerikai elnökök közül elsőként látogatta meg a Szovjetuniót és Kínát. Ugyanebben az évben megkötötte a Szovjetunióval a fegyverzetkorlátozásról szóló SALT–1 szerződést. 1973-ban fegyverszünetet kötött Vietnamban, ami gyakorlatilag a vietnami háború végét jelentette.

Az ún. Watergate-botrány 1972-ben pattant ki. Washingtonban a Potomac partján álló Watergate-épületben lévő demokrata párti főhadiszálláson betörőket értek tetten. A szálak Nixonhoz vezettek és az elnök, hogy megelőzze a leváltását célzó kongresszusi eljárást, 1974. augusztus 9-én lemondott. Nixonnnal együtt kormányzatának hat tagja (Kleindienst, Ehrlichman, Haldeman, Magruder, Dean és Grey) is kénytelen volt lemondani. Ford elnök később kegyelemben részesítette. 1988-tól a Los Angeles Times és a Sunday Times kommentátora volt.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Six Crises (1962)
  • RN:Memoirs (1978)
  • The Real War (1980)
  • Leaders (1982)
  • Real Peace: A Strategy for the West (1984)
  • No More Vietnams (1986)
  • 1999:Victory Without War (1988)
  • In The Arena: A Memoir of victory, Defeat and Renewal (1990)

Megjelenése a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hahner Péter. Az Egyesült Államok elnökei. Maecenas kiadó (2006) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Nixon témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Richard Nixon témában.
Elődje:
Lyndon B. Johnson
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1969 – 1974
Utódja:
Gerald Ford