Richard Nixon

Richard Nixon

Richard Nixon hivatalos Fehér Ház-i fotója.
Az Egyesült Államok 37. elnöke
Hivatali idő 1969. január 20. – 1974. augusztus 9.
Alelnök(ök)	Spiro Agnew (1969-1973) Gerald Ford (1973-1974)
Előd	Lyndon B. Johnson
Utód	Gerald Ford
Az Egyesült Államok 36. alelnöke
Hivatali idő 1953. január 20. – 1961. január 20.
Elnök	Dwight D. Eisenhower
Előd	Alben Barkley
Utód	Lyndon B. Johnson

Született	Yorba Linda, Kalifornia 1913. január 9.
Elhunyt	New York, New York 1994. április 22. (81 évesen)
Párt	Republikánus Párt

Házastárs	Pat Nixon
Vallás	Kvéker


Richard Nixon aláírása

Richard Milhous Nixon (Yorba Linda, Kalifornia, 1913. január 9. – New York City, New York, 1994. április 22.) az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke 1969 és 1974 között, és 36. alelnöke Dwight D. Eisenhower kormányzása alatt, 1953 és 1961 között.

Tartalomjegyzék

1 Pályafutása
2 Főbb művei
3 Megjelenése a kultúrában
- 3.1 Filmművészet
4 Felhasznált Irodalom
5 További információk
6 Források

Pályafutása [szerkesztés]

A második világháború alatt haditengerészetnél hadnagyként szolgált a Csendes-óceánon, ezután választották meg az Egyesült Államok Kongresszusának tagjává, később alelnökké. Már 1960-ban is indult az elnökválasztásokon, de ekkor ellenfele, John F. Kennedy nyert. 1968-ban George Wallace és Hubert Humphrey voltak az ellenfelei, de a szavazatok 56,1%-val megnyerte a választásokat. 1972-ben újraválasztották. A Watergate-botrány miatt 1974-ben lemondott hivataláról. Ő az Egyesült Államok történetének első elnöke, aki lemondott hivataláról.

A Duke Egyetemen szerzett jogi diplomát; 1937 és 1942 között ügyvédként dolgozott. 1942 és 1946 között a haditengerészetnél szolgált. 1948-tól az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottságnál dolgozott. Republikánus politikusként 1947 és 1950 között kongresszusi képviselő, majd 1950 és 1953 között szenátor. 1953 és 1960 között alelnök volt és ő volt a republikánus párt elnökjelöltje az 1960. évi elnökválasztáson. Az 1960-as években ismét ügyvéd, illetve jónevű ügyvédi irodák üzlettársa (partner). 1969 és 1974 között az Amerikai Egyesült Államok elnöke volt. Nagy taktikusként tartották számon (gúnyneve Tricky Dicky volt.) 1972-ben az amerikai elnökök közül elsőként látogatta meg a Szovjetuniót és Kínát. Ugyanebben az évben megkötötte a Szovjetunióval a fegyverzetkorlátozásról szóló SALT–1 szerződést. 1973-ban fegyverszünetet kötött Vietnamban, ami gyakorlatilag a vietnami háború végét jelentette.

Az ún. Watergate-botrány 1972-ben pattant ki. Washingtonban a Potomac partján álló Watergate-épületben lévő demokrata párti főhadiszálláson betörőket értek tetten. A szálak Nixonhoz vezettek és az elnök, hogy megelőzze a leváltását célzó kongresszusi eljárást, 1974. augusztus 9-én lemondott. Nixonnnal együtt kormányzatának hat tagja (Kleindienst, Ehrlichman, Haldeman, Magruder, Dean és Grey) is kénytelen volt lemondani. Ford elnök később kegyelemben részesítette. 1988-tól a Los Angeles Times és a Sunday Times kommentátora volt.