Leland Stanford

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leland Stanford
USA

Született1824. március 9.[1][2][3][4][5]
Watervliet[6]
Elhunyt1893. június 21. (69 évesen)[1][2][3][4][5]
Palo Alto
SírhelyStanford Mausoleum
PártRepublikánus Párt

HázastársaJane Stanford
GyermekeiLeland Stanford, Jr.
Foglalkozás
  • politikus
  • üzletember
Iskolái
  • Cazenovia College
  • Clinton Liberal Institute
Halál okaszívinfarktus

DíjakCalifornia Hall of Fame (2008)

Leland Stanford aláírása
Leland Stanford aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Leland Stanford témájú médiaállományokat.

Leland Stanford (Watervliet, 1824. március 9.Palo Alto, 1893. június 21.) amerikai vasúti iparmágnás, az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Kalifornia, 1885–1893).

A Republikánus Párt tagjaként 1862 és 1863 között Kalifornia 8. kormányzója volt, 1885-től 1893-ban bekövetkezett haláláig pedig az Egyesült Államok szenátusában képviselte Kaliforniát. Ő és felesége, Jane voltak a Stanford Egyetem alapítói is, amelyet néhai fiukról neveztek el..[7] Politikai karrierjét megelőzően Stanford sikeres kereskedő és nagykereskedő volt, aki üzleti birodalmat épített ki, miután az aranyláz idején Kaliforniába vándorolt. A Central Pacific Railroad, majd később a Southern Pacific Railroad elnökeként 1885 és 1890 között óriási hatalommal rendelkezett a régióban, és maradandó hatással volt Kaliforniára.[8][9][10][11][12] Stanfordot széles körben rablóbáróként tartják számon.[8][9][10][11][12]

Vállalkozások[szerkesztés]

1852-ben, miután jogi könyvtárát és egyéb tulajdonát tűzvészben elvesztette, Stanford követte öt testvérét Kaliforniába a kaliforniai aranyláz idején. Felesége, Jane ideiglenesen visszatért Albanyba a családjához. Fivéreivel együtt üzletet kötött, és a kaliforniai Michigan Cityben (később a Placer megyei Michigan Bluffra változott a neve) egy bányászok számára fenntartott vegyesbolt tulajdonosa lett; később nagykereskedése volt. Békebíróként szolgált, és segített megszervezni a Sacramentói Könyvtári Egyesületet, amelyből később a Sacramentói Közkönyvtár lett. 1855-ben visszatért Albanyba, hogy csatlakozzon feleségéhez, de a keleti élet tempóját túl lassúnak találta a Kalifornia fejlesztésének izgalmai után.

A Central Pacific Railroad első 1000 dolláros jelzáloglevele, amelyet 1867. január 1-jén bocsátottak ki az első transzkontinentális vasútvonal építésének finanszírozására, a tőke és a kamat New York-i aranyban fizetendő, az eredeti példányt Leland Stanford írta alá, mint a vasúttársaság elnöke.
Pacific Railroad Bond, San Francisco város és megye, 1865.

1856-ban Jane-nel Sacramentóba költözött, ahol nagyban kereskedett. Egyike volt annak a négy kereskedőnek, akiket a köznyelvben "A nagy négyes" (vagy egymás között "a társak") néven ismertek, és akik Theodore Dehone Judah főmérnöknek a Central Pacific Railroad tervében kulcsfontosságú befektetők voltak. Ők öten 1861. június 28-án alapították meg a vállalatot, és Stanfordot választották elnökévé. A másik három társult tag Charles Crocker, Mark Hopkins és Collis P. Huntington volt.

Élete[szerkesztés]

16 éves korában tífuszban elhunyt egyetlen fiának, Leland Stanford, Jr.-nak az emlékére hozta létre a gyermeke nevét viselő intézményt, a Stanford Egyetemet 1885-ben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Stanford, Leland, Leland Stanford
  6. https://archive.org/details/bub_gb__e0UAAAAYAAJ/page/n472/mode/1up
  7. Burlingame, Dwight. Philanthropy in America: A Comprehensive Historical Encyclopedia. ABC-CLIO, 456. o. (2004. augusztus 19.). ISBN 978-1-57607-860-0 
  8. a b Tuterow, Norman E.. The governor: the life and legacy of Leland Stanford, a California colossus, Volume 2. Arthur H. Clark Co., 1146. o. (2004) 
  9. a b Handbook to Life in America, Vol. 4. Facts on File, 8. o. (2009. április 1.) 
  10. a b Cummings, Bruce. Dominion from Sea to Sea: Pacific Ascendancy and American Power. Yale University Press, 672. o. (2009) 
  11. a b Lindsay, David. Madness in the Making. Universe, 214. o. (2005) 
  12. a b Encyclopedia of Leadership, Vol. I. Sage Publications, 897. o. (2004) 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]