A Szovjetunió felbomlása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1980-as évek végén az egyik szuperhatalom felbomlása meglehetősen furcsa ötletnek tűnt. Egyes amerikai írók valószínűbbnek tartották az Amerikai Egyesült Államok szétesését, mint a Szovjetunió felbomlását. A társadalmi, gazdasági folyamatok azonban mégis a Szovjetunió felbomlásához vezettek.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csernyenko 1985. március 10-i halála után a fiatalnak számító Mihail Gorbacsov lett az SZKP új főtitkára.

Az 1986. februári XXVII. pártkongresszuson Mihail Gorbacsov meghirdette a fennálló társadalmi rend reformját, három fő jelszóval:

  • peresztrojka (átalakítás) - a szovjet viszonyok átalakítása,
  • glasznoszty (nyilvánosság) - a nyilvánosság és nyíltság nagyobb szerepvállalása,
  • uszkorenyije (gyorsítás) - a gazdaság hatékonyabb fejlődése.

Ugyanebben az évben, októberben Reagan USA-elnök találkozott Gorbacsovval Reykjavíkban, ahol az Európába telepített közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszerelésről tárgyaltak.

1988. április 14-én aláírták a szerződést a szovjet csapatok afganisztáni kivonásáról: május 15-től folyamatosan vonultak ki a szovjetek. Május 29június 6. között újabb GorbacsovReagan csúcstalálkozót tartottak. Októberben meghalt Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke (198588), s Gorbacsov lett az államfő is. December 7-én az ENSZ-közgyűlésen Gorbacsov félmillió katona leszerelését ígérte meg. 1989–90-ben kivonták a páncélos hadosztályokat Magyarországról, valamint Csehszlovákiából és az NDK-ból.

1990–1991[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gorbacsov felismerte, hogy a Szovjetuniónak, mint államnak fennállása veszélybe került. Litvánia – elsőként a tagköztársaságok között – 1990 márciusában kikiáltotta a függetlenségét, amit azonban a szovjet szövetségi szervek még nem ismertek el. Az SZKP júliusi kongresszusa, javaslatára, elfogadta az 1922-es szovjet alapszerződés (mellyel annak idején a Szovjetunió mint államszövetség jogilag megalakult) helyett egy új alapszerződés kidolgozásának programját. A tervezet szerint az új állam neve Szovjet Szuverén Köztársaságok Szövetsége lett volna, ez a későbbiekben Szuverén Államok Szövetsége névre lett változtatva a tervezet részletes vitája során, mely érdemben 1991 januárjában kezdődött meg. Azonban a 15 szovjet tagköztársaság közül csak 9 vett részt a tervezet vitájában, Észtország, Grúzia, Lettország, Litvánia, Moldávia és Örményország nem vett részt benne.

A vita 1991 márciusában záródott le, de a szovjet parlament nem fogadta el a tervezetet, mert nem született egyetértés több fontos kérdésben, többek között a hatalommegosztás kérdésében a szövetségi szint és a tagköztársaságok között. Gorbacsov ezért népszavazást hirdetett a kérdésben, mely azonban csak a vitában részt vett 9 tagköztársaságban került megrendezésre, a többi 6 tagköztársaságban a helyi hatóságok nem rendezték meg a népszavazást (kivétel: Grúziában a központi grúz kormánytól már akkor de facto függetlenül cselekvő Abházia és Dél-Oszétia, ahol a népszavazás szintén megrendezésre került). A népszavazáson a résztvevők 76%-a támogatta a tervezetet. Ennek eredményeképpen április 23-án aláírásra került Novo Ogarjovóban a végleges megállapodás a szövetségi szint és a népszavazást rendező 9 tagköztársaság között. A végleges szöveg szerint a Szuverén Államok Szövetsége de facto konföderáció lett volna, melyben csak az államfő személye, a külpolitika és a honvédelem maradt volna a szövetségi szint feladata, minden egyébben a tagköztársaságok szuverén államokként működtek volna. Időközben másodikként Grúzia és harmadikként Lettország – áprilisban és májusban – kikiáltották függetlenségüket, ezt azonban a szovjet központi szervek nem ismerték el.

A megállapodás 1991. augusztus 20-án lépett volna életbe a tervezet szerint, addig kellett azt a résztvevő 9 tagköztársaságnak ratifikálnia. Ez meg is történt a 9 közül 8 tagköztársaságban, egyedül Ukrajna nem ratifikálta az egyezményt. A megállapodás ünnepélyes augusztus 20-i aláírására és életbelépésére azonban már nem került sor, mivel a Gorbacsov-ellenes erők államcsínyt próbáltak elkövetni augusztus 19-én, melynek leverése után már az események túlhaladtak az új államszerződésen, s az már nem került szóba, mint lehetőség, mivel Gorbacsov hatalma egyre formálisabb és kisebb lett, Oroszország területén a szövetségi hatalom egyre gyorsabban került át az orosz tagköztársaság elnökének, Borisz Jelcinnek a kezébe. A puccs idején és után több tagköztársaság is kimondta a függetlenségét. Szeptemberben az szovjet parlament hivatalosan elismerte az addig függetlenségüket kikiáltó tagköztársaságok függetlenségét, ezzel végképp lekerült a napirendről a új államszövetség megalakítása. Formálisan még Kazahsztán, Oroszország, Türkmenisztán és Üzbegisztán szovjet tagköztársaságok maradtak, azonban de facto már független államokként működtek, a szovjet elnöki hatalom napról napra üresedett ki.

A végső lépés 1991. december 8-én történt, amikor Oroszország, Ukrajna és Belarusz hivatalosan megállapodott egymással a Szovjetunió megszüntetéséről (ez az úgynevezett Belavezsai Megállapodás, a tárgyalás helyszínéről a belarusz-lengyel határvidéken található Belavezsai erdőről elnevezve), majd ezt követően december 12-én Oroszország is kikiáltotta a függetlenségét a Szovjetuniótól, ezzel - paradox módon - de jure a szovjet szövetségi intézmények székhelye a szövetségen kívülre került. December 21-én 10 volt tagköztársaság és még formailag egyetlen meglévő tagköztársaságnak számító Üzbegisztán képviselői kimondták a Szovjetunió megszűnését, s megállapodtak, hogy nemzetközi jogi szempontból a Szovjetunió örököse kizárólag Oroszország lesz. (A megállapodáson Észtország, Grúzia, Lettország, Litvánia nem volt jelen, mivel ők nem tartották magukat jogilag a Szovjetunió volt részeinek.) Gorbacsov december 25-én televíziós beszédben hivatalosan is lemondott az akkor már de facto nem létező szovjet elnöki tisztségről. A szovjet parlament utolsó ülésére december 26-án került sor, amikor a parlament feloszlatta magát és 1991. december 31-i dátummal kimondta a Szovjetunió megszűnését.

A Szovjetunió felbomlásának következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió felbomlása után Csehszlovákia, és Jugoszlávia is szétesett tagköztársaságaira.

A Szovjetunió felbomlása után a béketábor országainak nagy része (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, a volt jugoszláv tagköztársaságok) Az Európai Unió (akkori nevén: Európai Gazdasági Közösség) érdekkörébe kerültek.

A Szovjetunió keleti iszlám többségű köztársaságai egyre inkább Irán befolyása alá kerülnek.

A korábbi kétpólusú világrend helyét átvette az egypólusú, ahol az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom.

A szovjet tagköztársaságok függetlenedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tagköztársaság   Függetlenség kikiáltása   Volt tagköztársaság mai neve  
Flag of Azerbaijan SSR.svg Azerbajdzsáni SZSZK 1991. augusztus 30. Flag of Azerbaijan.svg Azerbajdzsán
Flag of Byelorussian SSR.svg Belarusz SZSZK 1991. augusztus 25. Flag of Belarus.svg Fehéroroszország
Flag of Estonian SSR.svg Észt SZSZK 1991. május 8. Flag of Estonia.svg Észtország
Flag of Georgian SSR.svg Grúz SZSZK 1991. április 9. Flag of Georgia.svg Grúzia
Flag of Kazakh SSR.svg Kazah SZSZK 1991. december 16. Flag of Kazakhstan.svg Kazahsztán
Flag of Kyrgyz SSR.svg Kirgiz SZSZK 1991. augusztus 31. Flag of Kyrgyzstan.svg Kirgizisztán
Flag of Latvian SSR.svg Lett SZSZK 1991. augusztus 21. Flag of Latvia.svg Lettország
Flag of Lithuanian SSR.svg Litván SZSZK 1990. március 11. Flag of Lithuania.svg Litvánia
Flag of Moldavian SSR.svg Moldáv SZSZK 1991. augusztus 27. Flag of Moldova.svg Moldova
Flag of Russian SFSR.svg Oroszországi SZSZSZK 1991. december 12. Flag of Russia.svg Oroszország
Flag of Armenian SSR.svg Örmény SZSZK 1991. augusztus 23. Flag of Armenia.svg Örményország
Flag of Tajik SSR.svg Tádzsik SZSZK 1991. szeptember 9. Flag of Tajikistan.svg Tádzsikisztán
Flag of Turkmen SSR.svg Türkmén SZSZK 1991. október 27. Flag of Turkmenistan.svg Türkmenisztán
Flag of Ukrainian SSR.svg Ukrán SZSZK 1991. augusztus 24. Flag of Ukraine.svg Ukrajna
Flag of Uzbek SSR.svg Üzbég SZSZK 1991. december 26. Flag of Uzbekistan.svg Üzbegisztán

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A Szovjetunió felbomlása témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]